magány

Rengeteg ember jött-ment az életemben, de már nincs súlya annak, ha valaki eltűnik. Annak idején borzasztó nagy veszteség volt, ma már csak legyintek. Egyszer egy pasi közölte: ha a csaja akarok lenni, ezt a cipőt fel ne merjem venni még egyszer. Mondanom sem kell, a cipő maradt…

Manapság már nem kell a rohamaim miatt félnem, de még mindig itt van a maradék (depi, pánik, kényszer), és a fura tekintetem, amikor megkérdezik, meddig tartott az utolsó kapcsolatom.

Az évek során így-úgy kikupáltam magam, dolgozom, rendben tartom a kertet, ki tudok cserélni ezt-azt a ház körül, és mindez hatalmas önbizalmat ad. De nincsenek barátaim. Ezt egyébként nem csodálom, de nem tudok már megbízni senkiben, túl sokan vertek át. A nemlétező magánéletemet gondosan titkolom mások elől, mert jól tudom, mennyi megértés szorult az átlagemberbe. Az év nagy részében kiválóan elvagyok egyedül, de most rettenetesen egyedül érzem magam. Már az is hatalmas dolog lenne, ha nem kellene titkolóznom azért, hogy emberszámba vegyenek. Életem nagy részében ezt is lesz@rom, de 4-5 évente egyszer ebbe is bele szoktam fáradni…

Szerző:

Belépett: 2 év

martian

Blog kommentek: 54Blog bejegyzések: 1Regisztráció: 2021. 10. 29.

8 gondolat erről: “magány”

  1. Húha, szóval Te is így nyomatod…mondjuk, én inkább egyedül vagyok mostanában, de nem vagyok kifejezetten magányos…magányosnak lenni szr dolog egy idő után… Nem értem, hogy miért írod, hogy nincs magánéleted, hiszen az max akkor lenne, ha egész nap egy kamerával nézne valaki, hogy mit csinálsz…

  2. Teljesen igazad van, merthogy hét lakat alatt őrzött magánéletem van. Csak nincs benne senki saját magamon kívül… szóval amolyan magán-magánélet, ami mások számára nem létezik. 🙂

    Az egyedülléttel nekem sincs bajom, mert mostani állapotomban nem tartom magam képesnek egy új párkapcsolatra. Nem is várhatom el senkitől, hogy elviseljen, amikor épp atomjaimra vagyok széthullva. (Jó kérdés, lesz-e valaha olyan állapotom, amikor sikerül magam összeszedegetni…)

    Eddig azt hittem, a társaságot is ki tudom iktatni az életemből. Pont azért, mert nem tudok cuki, kedves, mosolygós és nyitott lenni, amit úgy általában elvárnak az emberek ismerkedéskor, főleg nők esetében. A személyes kapcsolataim is felszínesek, nem „vevők” a macerás emberekre, ahogy mások esetében ennek hangot is adnak. Tudom, hogy bárkinek felesleges macera lennék. A kedvetlenségem, a dühkitöréseim, a kilátástalanságom. Ez másokat is feleslegesen lehúzna. Fiatal koromban még képes voltam szobatisztán viselkedni, így viszonylag volt társaságom, de ahogy öregszem, egyre elviselhetetlenebb vagyok.

  3. Ezt most te így gondolod, persze, a depivel jár. Különben meg nem érdemes „megjátszania” magát az embernek, ismerjenek meg úgy, amilyen vagyok, szoktam lenni. Aztán vagy elfogad így, vagy le van tojva. Attól te még értékes ember vagy, hogy most nem érzed így!

  4. Nem értem én sem, hogy mit esznek rajtam a barátaim, mert ha rajtam múlna, senkinek nem szólnék egy szót sem…nem voltam én ilyen, hanem pont az ellenkezője, csak hát történtek dolgok… Egyébként meg Kleónak van igaza, hogy nem kell megjátszani magad, én sem teszem, de hogy ez most jó, vagy rossz, nem tudom, mert már néhány éve egyedül vagyok, ha eljátszanám én is az életvidám mittudoménmit, az meg hazugság lenne. Ha így nem kellek senkinek, akkor nem tudok mit csinálni, de hazudni, más képet mutatni magamból nem fogok, és neked sem kell. Nem olyan biztos, hogy lehúznál másokat, csak úgy tűnik, nekem is úgy tűnt, mint sok más dolog, aztán meg bebizonyosodott az ellenkezője, csak egy kis idő, meg türelem kell hozzá…meg észre kell venni, ha valaki vevő rád…engem érnek mostanában pozitív meglepetések, pedig sokszor ugyanolyan szrul érzem magam, mint mikor még felregisztráltam ide.

  5. Sajnos nekem nem voltak ilyen jófej barátaim. A többi felületes ismerős akkor lépett le, amikor átmentem őszintébe. Már tényleg nem játszom meg magam, és néha saját magamtól is kiakadok, milyen morgós vénasszony lett belőlem. 🙂 Életvidám még megjátszva sem tudnék lenni, nem vagyok túl jó színész.

    A türelemmel hadilábon állok, nincs türelmem a saját ügyetlenségemhez (ma is minden kiesett a kezemből), és sajnos másokhoz sem mindig. Sokszor megérzem, hogy na, most nagyon gáz vagyok, és olyankor inkább magamra zárom az oroszlánketrecet. Csak hát nem várhatom el, hogy mások igazodjanak az én táncrendemhez, és ha ki vagyok akadva, akkor inkább hagyjanak békén.

Írj megjegyzést

Magány

Soha nem élt még ennyi ember a Földön,soha nem volt még ennyi és ilyen fejlett kommunikációs csatorna.. és mégis..annyi sok magányos ember van.. élünk, dolgozunk,stb.de nem egymással hanem egymás mellett..mintha valami burokban lennénk.. elszigetelten egymástól..pedig az ember alapvetően társas lény lenne..engem kivéve persze,aki született magányos farkas vagyok:)

Szerző:

Belépett: 2 év

NoGood

Blog kommentek: 369Blog bejegyzések: 5Regisztráció: 2019. 08. 13.

36 gondolat erről: “Magány”

  1. Hazudnék ha azt mondanám hogy így van..:) Legfőképpen önmagamnak…az ember alapvetően társas lény:)”és Isten látta hogy nem jó az embernek egyedül…”De van akit a Sors magányra és/vagy megnemértettségre kárhoztat..ehhez kell erő elviselni..:)

  2. Rengeteg ember, rengeteg kommunikációs csatorna…pont emiatt vagyon és befolyásnövelés miatt el van hitetve a tömegekkel hogy mindenki bármit elérhet, körülötte forog a világ, „mert megteheti”, „ki ha nem ő”, aztán az arrogancia és az ignorancia szartengere önt el mindent, aki pedig nem válik ilyenné, az megkeseredik és elszigetelődik. Szerintem.

  3. Hát,ha vegignézzük az emberi nem korántsem dicső múltját….majdnem mindig ez volt a szitu kb..volt egy vagy két hivatalos ,ortodox ideológia ,aki meg másként gondolkodott az betegnek ,eretneknek, forradalmárnak titulálálták..uralom a tömegek felett,erről szól majdnem minden.

  4. Én meg ezt nem tudom:) Én csak azt látom/érzem/tapasztalom hogy nagyon sok buta ember van:( …itt most nem a végzettségre gondoltam..hanem például hogy nincs következetes gondolkodás és cselekvés… és terjed rohamosan a lelki-szellemi igénytelenség és a csupasz destruktív szellemiség… hű,ez kissé borúlátó lett:)

  5. Szóval én még a marxista történelemtanítás áldozata vagyok, úgyhogy a szóhasználatomat ez befolyásolja, de a lényeg: minden társadalmi rend hanyatlásakor (legeklatánsabb példája a Római Birodalom) megjelenik a dekadencia, a devianciák, a spiritualizmus. Tehát ami most megfigyelhető, „csupán” arra utal, hogy a kapitalista világrend (amelynek része volt a létező szocializmus is) a bukás előtt áll. Hogy mi következik utána, nem tudni, hiszen a feudalizmusban sem tudták/tudhatták, hogy következik a kapitalizmus… A hegeli dialektika működik (még a kommunisták is átvették): egy társadalmi rend fejlődése, virágzása, hanyatlása és bukása. 

  6. Azért vannak meglepő csavarok a történelemben:) Az Élet meg úgy ahogy van egy sokismeretlenes egyenlet… Hajlok nagyon jómagam is racionalizálni a dolgokat de néha elég steril egy elmélet, szép, logikus, stb.. De valahogy engem taszít a mechanikus felfogás.. Akkor már inkább az ezeréves birodalom, vagy a vérveretes világvége..

  7. Te jó ég, nagyon nagy magaslatokba emelkedtetek. 🙂

    Mindig, mindegyik generáció azt állította, hogy a fiatalok elviselhetetlenek, borzalmasak, stb.

    Szerintem most tényleg egy fordulópont jött a net elterjedésével. 

    Amikor ide költöztem, azt mesélték a nénik, hogy a gyerekek egész délután-kora este (nyilván évszaktól függően) kint ricsajoztak, fociztak, bandáztak. 

    Ma… otthon ülnek és a szgépet nyomkodják. 

    Ti mit gondoltok, miért idegenedtek el egymástól az emberek?

     

  8. Urbanizáció. Minden abból következik. Megszűnt a nagycsaládok (több generáció) együttélése, a születés és a halál így „elidegenedett” az emberektől, megszűnt az egymás közelében élő emberek egymásrautaltsága.

  9. Én nem tudom az emberek mitől idegenkedtek el. Én már gyerekként is magányos voltam a lakótelepen, fiatalként is a társasházban. Kamaszként levelező partnerekkel kommunikaltam, később az interneten. Szóval nálam nem sok minden változott ebből a szempontból.

  10. Idézet tőle: murray head

    Te jó ég, nagyon nagy magaslatokba emelkedtetek. 🙂

    Mindig, mindegyik generáció azt állította, hogy a fiatalok elviselhetetlenek, borzalmasak, stb.

    Szerintem most tényleg egy fordulópont jött a net elterjedésével. 

    Amikor ide költöztem, azt mesélték a nénik, hogy a gyerekek egész délután-kora este (nyilván évszaktól függően) kint ricsajoztak, fociztak, bandáztak. 

    Ma… otthon ülnek és a szgépet nyomkodják. 

    Ti mit gondoltok, miért idegenedtek el egymástól az emberek?

    Mellettünk van egy játszótér, itt folyamat ricsaj van 😀

  11. Idézet tőle: Zoli74

    Hát nem tudom, de én örülök neki, hogy elvagyok szeparálva a felettem ill. a velem szemben lakóktól, mert nem is tudom, hogy mérgemben mit csinálnék velük a legszívesebben, annyira idegesítenek. :/

    Hogy vagy elszeparálva? És mit csinálnak, hogy ennyire idegesítőek?

  12. A haláltól való elidegenedés szerintem nagyon érdekes. Régebben a temetőkben piknikeztek az emberek stb. Most bizarrnak hangzik, de akkor az élet része volt a halál. Most mindenki elbújik előle, és azt hiszi őt nem éri el. Pedig szerintem ha mindenki felfogná, hogy ugyan úgy meghal mint mások, hogy a föld alatt ugyan olyan száraz, féregrágta kis kupaccá zuhan össze, akkor picit talán kedvesebbek és megértőbbek lennének egymással az emberek.

  13. Mikor a szomszéd néni meghalt, átmentem. Nagyon szerettem. Szóval átmentem. A családtagjai fel-alá rohangáltak a lakásban, vmi pénzügyi dolog volt, hogy a pénzét fel kell venni, mert különben zárolják (?). Nem volt még a szeme sem lezárva, én zártam le. Szerettem volna, ha látják a gyerekek még egyszer, de borzasztó hamar elvitték, úh. nem látták. 

     

  14. Úgy értem az elszeparálást, hogy ez nem vidéki kertes ház, tehát külön lakásban lakunk, nem látunk át egymáshoz szerencsére.

    A szembelévők hallgatóznak, leskelődnek, a felettem lévők meg zuhognak, zörögnek, csattognak, szóval baromi idegesítőek. :/ 

  15. Lehet hogy azért régen sem volt ám minden szuper, ha belegondolok.. Csak az ember szereti dramatizálni a jelent, a múltat pedig dicsőíteni, idealizálni.. Legalábbis nekem erős az erre való hajlamom.. Annyit aláírok hogy egoistábbak lettünk, és igen, néhányan nem valóak társasházba, panelba, mert nincsenek tekintettel másokra. Kb. a barlangot tudnám javasolni az olyanoknak.

  16. Lehet hogy azért régen sem volt ám minden szuper, ha belegondolok.. Csak az ember szereti dramatizálni a jelent, a múltat pedig dicsőíteni, idealizálni.. Legalábbis nekem erős az erre való hajlamom.. Annyit aláírok hogy egoistábbak lettünk, és igen, néhányan nem valóak társasházba, panelba, mert nincsenek tekintettel másokra. Kb. a barlangot tudnám javasolni az olyanoknak.

Írj megjegyzést

Magány

Valami vinnyog… Kint vagy idebenn?
Egy gazdátlan kutya? Vagy a szivem?
Egy hang nyüszít bennem órák során át,
meg-megszakítja együgyű sirámát,
majd újrakezdi… Mért zokog vajon
e táguló s szűkülő fájdalom?
Tartalma nem foglalható szavakba,
mert nem hasonlít emberi panaszra.
Nyirkos pincében zokog így a fény
nélkül tengődő, sápkóros növény.
Vadállatot gyötörhet így a honvágy,
mely ketrecébe hozza zöld vadonját.
Minden árva élőlény így vonít,
ha érzi, hogy elvesztett valamit,
s legfojtogatóbb akkor lesz magánya,
amikor a sosem-voltat kivánja.

 
(Kálnoky László)

Szerző:

Belépett: 1 év

Ex Nihilo

Blog kommentek: 488Blog bejegyzések: 5Regisztráció: 2016. 02. 17.

Írj megjegyzést

Magany

Van parom megis egyedul vagyok.allando a magany es az uresseg.nem szeretek nem erintek nem erzek.ures vagyok.pedig o mellettem all.de olyan mintha nem is lenne csak azert hogy ne aludjak egyedul.nem beszelek nem csinalok semmit.ez vagyok en.ennyi.egy csod…

Szerző:

Belépett: 1 hét

Setapalca

Blog kommentek: 554Blog bejegyzések: 84Regisztráció: 2018. 01. 12.

1 gondolat erről: “Magany”

  1. Van Párod és egyedül érzed magad, talán nem a párod miatt, ha valóban melletted áll, hanem a betegség miatt,

    Azt mondod nem szeretsz, szerintem fel sem ismered a szereteted ami benned van.

    Mert önmagad ölöd meg a lelked ölöd meg.

    Nem érintessz, én sem soha csak ha valai jön egy öéeéásre akkör megölelem és az akkor neki a béke és nekem is mert akkor ott válalltam az érintést és magam adtam.

    Nem vagy csőd. Csodálatos ember vagy hatalmas érzésekkel

    Ismerd fel magad kérlek.

Írj megjegyzést

magány

Az élet rákényszerít arra hogy ne vállaljuk fel saját magunkat….Hazudnunk kell hogy érvényesülni tudjunk az életbe….

Hogy ne ítéljenek el az emberek..csak azért mert másképpen gondolkozom…..

De el kell rejtenem a valódi énemet mert különben, kiközösítenek és lenéznek……

Ez elég szomorú mert én úgy gondolom hogy mindig őszintének kell lenni az embernek, de ha egyszer ez nem jó!!!!!

Így kénytelen vagyok eltitkolni, és ezáltal hazudni a hogylétemmel kapcsolatba…..

Szerző:

Belépett: 2 év

magány

Blog kommentek: 2962Blog bejegyzések: 8Regisztráció: 2012. 06. 07.

Írj megjegyzést

Magány

Anyámmal elmentünk a munkaügyibe ott meg ismerős nővel, és anyám elkezdi, hogy nagyfiam Kresz-t tanul. Mondtam, hogy dehogyis, hiszen nem is jár el otthonról, csak dolgozni, meg hétvégén bulizni. Meg nincs is rá pénze. Erre anyám elkezdi, hogy a neten csinálja,már túl is van az első részen, és ő fizeti, az, hogy én nem tudok róla, egy dolog, mit kell nekem mindent tudni. Mindezt a nő előtt. Leforrázva álltam ott, majd amikor sóbálvánnyá meredt testem meg bírt mozdulni,otthagytam őket, és kicsit távolabb leültem. Hihetetlen, hogy már a gyerekemmel is a hátam mögött fognak össze és intézkednek. Nagyon fáj. Ez a valódi magány. Amikor mindenből kizárnak.

Szerző:

Belépett: 4 év

memphisgirl

Blog kommentek: 1857Blog bejegyzések: 507Regisztráció: 2010. 08. 10.

Írj megjegyzést

Magány…

Napok óta várom, hogy valaki legalább, csak azt megkérdezze, hogy vagyok és szánjon rám pár percet. 

Hát nem történik ilyesmi…

Szerző:

Belépett: 8 év

fulldobozmarlboro

Blog kommentek: 75Blog bejegyzések: 3Regisztráció: 2015. 08. 25.

3 gondolat erről: “Magány…”

  1. Én ilyenkor általában azt teszem, hogy felhívok valakit és megkérdezem, hogy hogy van. Valaki mondta egyszer, hogy magam tehetek a magányomról, és hogy viselkedjek úgy másokkal, ahogyan én szeretném, hogy viselkedjenek velem. Szóval, szerintem légy kezdeményező! 

  2. Én is erre szoktam törekedni, hogy úgy viselkedjek mással ahogy én is szeretném, hogy velem viselkedjen, csakhogy nem szokott nagyon működni. Visszafele nem kapok semmit szinte. 

    Sokszor azt szeretné az ember, hogy más is keresse őt…

    De igen, ha végképp nem bírja, jobb ha ő keresi a másikat.

Írj megjegyzést

Magány

Már megint ráerősített. Képtelen vagyok ellene tenni. Miért? Minek vagyok én magányos? Senkinek nem kellek. Egyedüllétre teremtettem? Az nem lehet, mert akkor nem fájna. Akkor miért kell nekem ezt elszenvedni? És ebbe az a legrosszabb, hogy élnem kell vele. Tévedésből születtem. Meddig kell még így szenvedjek? Bárcsak belehalnék…

Szerző:

Belépett: 6 év

Windstorm

Blog kommentek: 6704Blog bejegyzések: 9Regisztráció: 2014. 01. 20.

101 gondolat erről: “Magány”

  1. Már megint ő. Mérgemben félredobtam a könyvalátétet a rejtvényújsággal együtt. Miért éppen én? Ezt kérdeztem többször is. De semmit nem tudok vele kezdeni. Leírhatatlan. Lassan tényleg elhitetem magammal, hogy azért, mert rossz vagyok, azért van ez. Hiányzik. Nagyon hiányzik. Talán ez bűn? Ez örökké fog tartani? Bele kell törődjek a megváltoztathatatlanba… 

  2. Meghalt bennem a kezdeményezés. Egyrészt azért, mert nagyon alulértékelem magam, másrészt azért, mert nem tudom elhinni, hogy Te is tudnál szeretni. Hogy megfelelek-e neked, mint társ, úgyis Te fogod eldönteni… Vannak hiányosságaim, hibáim, amik egy részén szerintem már nem tudnék változtatni. 

  3. Sajnos megint ő erősít. Ez döntésre sarkallt. Majd a sors eldönti a dobókocka általi számmal, hogy mikor… Egyelőre még csak egy dobókockával dobok, később egyre többel, attól függően, hogy… Nekem ennyi nem elég. Én többre vágyom. Csak magamnak élni, nem élet. Hiába, nem történik semmi, mintahogy 38 éve már, hogy nem. Legalább másodmagammal lennék… Akkor talán jobb lenne… És egyre kevésbé hiszek már a szavaknak. Egyszerűen nem érdekel ez az egész, ami itt van. Unalmas, untató, álmosító, fárasztó, kedvemet szegő. Senkit sem akarok kényszeríteni, hogy reagáljon, mert azt úgy nem lehet. Ez csak üzenet, hogy nincs kedvem, energiám tovább ide csak úgy benézni, hogy már magam is belekeseredem, belefáradom ebbe. Este számot dobok egy kockával. De nem árulom el, hogy mennyit dobtam. Nem életem eldobásáról van itt szó, hanem az oldal látogatásáról, amit szigorúan a szám fog eldönteni, addig amíg nem érzem, hogy ezt el lehet hagyni.
     

  4. Egy szám egy napnak felel meg. Ha elérem a 60 napot, akkor lehet, hogy a blogomba nem nézek be többé. Egyszeri dobás száma (nap) letelte után benézek ide. Ha úgy látom, hogy nem volt érdemes benézni, a következő dobás már kétszeri lesz, és azok összege fogja adni majd a napok számát, hogy legközelebb mikor nézek be ide, és így tovább…

  5. Szia Windstorm!

    Tudod annyira rohadék dolog ez a magány meg az ignore, mindent mintha felszorozna nehézségben. Pedig van aki figyel és törődik velünk.

    Mer ha csak magában van az ember és nincs visszajelzés a külvilág felől akkor persze hogy az jön le hogy le se ejtenek, pedig azért ez nem így van.

     

    Én is folyton ezzel küszködök, pedig az agyam tudja hogy nem így van.

    Nekem is az a legrosszabb ha padlón vagyok és elmegyek inni azt nincs senki akivel beszélhetnék…

    Mer ok a bartender rákérdez hogy na „mizujs milyen napod volt?”.

    Akkor most ha őszintén válaszolnék neki lehet kilépne 😀

    De úgyis alig tudok megszólalni azt már a legelején kinyírom a beszélgetés lehetőségét.

    Pedig pont ez az ahogy szóba lehetne elegyedni másokkal stb. és akár kapcsolatok is kialakulhatnak.

     

    „Tévedésből születtem”

    Francokat.

    Azthiszed ez az igazság? Ez is csak látszat.

    Most mondjam azt hogy amiket anno írtál a búrára olyan éve kétéve te meg Harmony az engem kihúzott a bajból.

    Igen kihúzott.

    És írtam róla?

    Eddig még nem.

    Akárhogyis de segítségére vagy másoknak és ez nagyon fontos. Attól hogy nem látod még segítesz másoknak.

     

    Kívánom hogy sikerüljön társaságra lelni aktív lenni akár online…

     

  6. Kedves Windstorm! 🙂

    Lehet, hogy hülyeség, de talán olvasd vissza amiket írtál, tanácsoltál másoknak régebben. Mióta itt vagyok csak azt láttam, hogy másoknak segítesz, jó tanácsokat adsz és optimista vagy. 

    Szeretném, hogy ezt újra megtaláld! Sok szerencsét, mindent bele! 😉

  7. Lélekkínzó. Szeretet nincs benne. Addig, hogy végül vissza foglak utasítani… Van valakim. A neve: Magány. Jobban ragaszkodik hozzám, mint egy társ. A Magány és én egyek vagyunk. De én szeretném, ha megválnál tőlem. Szeretném, ha magányos lennél… Hagyj magamra! Nem te vagy a masik felem! Nem akarok hozzád hasonlítani!

  8. Én is magányos vagyok, de azért teszek ellene. Nem tudhatod mikor futsz bele egy olyan lányba akivel jól érzed magad. Ha meg nem ismerkedsz, ne is várj csodát. Én minden olyan lányt elhívok valahova aki tetszik nekem, az elmúlt években körülbelül volt 4-5. Elég magasak az igényeim, de úgy nem kell nekem barátnő, hogy csak valaki legyen. Kaptam is egy pár kosarat, hol ezért, hol azért, de egy életre bántam volna ha nem teszem meg.

    Ne add fel és sok sikert!

  9. Szelektáltam már eleget… Én ezt inkább Istenre bízom… Én csak a másik felemmel szeretnék már együtt lenni… Nincs energiám ismerkedésre, válogatásra. Mindig azzal a reménnyel indulok útnak, hogy hátha összefutunk…

    Köszönöm!

  10. Szia Windstorm! Nagyon szomorú lettem, hogy ilyen szomorú vagy 🙁

    Azt hiszem, ha várjuk, hogy valami megtörténjen, de nem teszünk érte, az olyan, mintha feladnánk teljesen. Én is hajlamos vagyok erre.

    Biztosan van lány, asszony, aki szeretne téged, de meg kell keresned. Ha nem keresed, hogyan fog téged megtalálni és megismerni?

  11. Szia Holdfény!

    Arra, hogy nem mindenki hordja a maga keresztjét… Ha mindenki hordaná a maga keresztjét, akkor az Úr mindenkivel elégedett lenne. Tudjuk, hogy ez nem így van. Ez a világ nem olyan, mint amilyennek Isten szeretné. Az emberek nem szeretik, tisztelik egymást.

    Köszönöm! Tudom, hogy velem vagytok.

    Jó éjszakát, szép álmokat neked is!

     

  12. Én itt vagyok. Te meg ott… Te nem látsz, de én látlak téged. Én világosnak, fehérnek látom magam. Téged sötétnek, peremeden szürkésnek, közepeden feketének érzékellek. Enyhén ellipszis alakod van. Kb. 25 km-re érezlek magamtól. Mozdulatlannak tűnsz. Olyan, mintha halott lennél. Vajon fel fogsz támadni?

  13. Szerintem te is meg én is tévelygünk. Talán az lehet, hogy szüleink nem az Isten által lefektetett úton vezettek minket, és emiatt elkerültük egymást. Lehet, hogy most kapcsolatban vagy egy olyan emberrel, aki valójában nemis a te párod.

  14. Az sem zárható ki, hogy az én szüleim sem eredetiek. Ha Isten mindenkinek párt alkotott, akkor eléggé valószínű, hogy csak azok találják meg eredeti párjukat, akik Isten parancsai szerint élnek. (Azt nem tudom, hogy mekkora mértékben kell Isten parancsainak élni, hogy párunkat legalább megtalájuk. Azt még nem tudom kizárni, hogy esetleg vannak olyan hívők is, akik vallásosságuk ellenére sem egymáséi valójában.) Akik nem Isten szerint élnek, azok már le is tértek kiszabott útjukról, és elkerülik egymást, és olyan társat találhatnak maguknak, akit nemis Isten rendelt nekik.

    Gondolhatnám, hogy édesapám az csak édesapám lehet. Na de mi van, ha ő se eredeti szüleitől van? És így tovább… Hogy nem minden gyermeknek édesanyja, az édesanyja, nagyon könnyű rájönni. Sokan vannak féltestvérek. Van olyan apa, akinek több anyától is van gyereke. Neki is csak egy párja kéne, hogy legyen! Sok gyermek a felelőtlenség miatt kényszerült idegen szülőktől megszületni, néha erőszakból is. Lelkünk bár eredeti, testünk, és így családi, rokoni kötéleink már egyáltalán nem biztos, hogy eredetiek.

  15. Gondolom Isten e kaotikus kapcsolatok ellenére is megpróbálja a párokat egymáshoz közel rendelni, mert végülis a lélek a lényeg, nem az, hogy hogy nézünk ki, milyen a testünk, kik voltak a szüleink. De nem hiszem, hogy ettől még mindenki megtalálhatná párját. Vannak olyan lelkek is, akik még mielőtt megtalálhatták volna egymást, egyikőjük meghalt, vagy meg sem született, mert elabortálták, vagy más módon vették el életét. Meg sajnos vannak olyanok is, akik a kárhozatba kerültek.

  16. Csak próbálok magyarázatot adni arra, hogy miért vagyok magányos. Normális esetben mindenkinek kéne, hogy párja legyen. Isten minden gyermekével egyenlően bánik. Ha az egyiknek lehet, a másiknak is lehet. De nekem, és sokaknak mégsincs, ha beleőrül, akkor se. Sőt, még kérve se. És szerintem legalább huszonéves kor végéig meg kéne, hogy találják egymást a párok, a családalapítás végett is. Fiatal korom óta tartó aktív keresés ellenére se találok rá. A 39 év már rég nem 29.

  17. Elhibázott, mert nem kaptam meg a kijáró „tisztában tartást”, aminek következtében beszennyeződtem. Én ezért sem akarnék gyermeket e világra, mert hiába is tartanám őt szent tisztaságban, ha a világ minden irányból, folyton ontaná magából a szennyt, a mocskot, ami megfertőzhetné tiszta lelkét. Az én gyermekeimnek csak az Új Paradicsom tisztasága lenne való, ami lelkük tisztaságát végig szavatolná az Atyjukig való visszatérésükig…

  18. Ha csak úgy egyik pillanatról a másikra eltűnnék fel sem tűnne soha, hogy egy hely megüresedett… Sőt, megkönnyebbülne környezetem. Csak akkor azt nem tdom, hogy egyáltalán minek/kinek születtem meg? A motivációs hajtóerőm súlyosan károsodott.

  19. törölt nick
    Idézet tőle: Windstorm

    Talált már itt egyáltalán valaki magának társat?

    Nem tudom. Szerintem ez alapjában véve nem társkereső. Persze lehetne egy külön rész, ahol a társkeresők ismerkedhetnének.

  20. törölt nick
    Idézet tőle: Windstorm

    Elhibázott, mert nem kaptam meg a kijáró „tisztában tartást”, aminek következtében beszennyeződtem. Én ezért sem akarnék gyermeket e világra, mert hiába is tartanám őt szent tisztaságban, ha a világ minden irányból, folyton ontaná magából a szennyt, a mocskot, ami megfertőzhetné tiszta lelkét. Az én gyermekeimnek csak az Új Paradicsom tisztasága lenne való, ami lelkük tisztaságát végig szavatolná az Atyjukig való visszatérésükig…

    Nem a szenny a baj, hanem az, hogy sok bánat van. Meghalnak a kisgyermekek, a kisgyermekes édesanyák, sok a magányos ember. Fiatal, középkorú, idős. Az emberek nem rosszak, nem gonoszak, hanem tudatlanok. 

  21. törölt nick
    Idézet tőle: Windstorm

    Ha csak úgy egyik pillanatról a másikra eltűnnék fel sem tűnne soha, hogy egy hely megüresedett… Sőt, megkönnyebbülne környezetem. Csak akkor azt nem tdom, hogy egyáltalán minek/kinek születtem meg? A motivációs hajtóerőm súlyosan károsodott.

    Biztos vagyok abban, hogy valakinek számít, hogy te élsz. Ha más nem, isten bizonyára számon tartja a létezésed. Gondold el, micsoda fura dolog, hogy élünk. Ha nem kéne élnünk, akkor meghalnánk. 

  22. A magányos ember szerintem be van szűkűlve önmagára.

    Kapni akar.

    Azonkívül büszke.

    Én is sokszor voltam magányos.

    Azt az igazi, jeges, csontig hatoló magányt éltem meg időnként.

    Néha most is.

    Szerintem ez egoizmus.

    El kell kezdeni odafigyelni másokra és kedvesnek lenni.

    Nagyon sokszor.

    A fejlődés abban van, amikor azokkal vagy kedves, akik amúgy nem nagyon szimpatikusak.

    S ezt gyakorolni.

  23. Nem egészen igaz rám, hogy én csak kapni akarnék… Nálam ez a téma rengetegszer megfordult a fejemben, és már régen kezdődött…

    Az én magányosságom oka nem az, hogy önmagamat szeretem, hanem félek az emberektől. Aki fél az emberektől, az még jelenti azt, hogy nem szereti őket.

    Olyan ember szerintem nincs, aki önzetlen lenne. Ez csak az Úrra igaz. Azt is kifogásolom, hogy van olyan ember, aki ne lenne büszke magára.

    A skizofréneknél az egoizmus hibás neveltetésre is visszavezethető. Ez esetben az egoizmust regresszióként is felfoghatjuk, ami nem olyan, mint az egészségesek egoizmusa.

    A kedvességemmel sose voltak gondjaim.

    Ha a fejlődésünket az határozza meg, hogy nem szimpatikus emberekkel is jóban vagyunk, akkor ezt a nem szimpatikus embereknek is gyakorolniuk kéne, mert akkor ők nem fognak fejlődni.

     

     

  24. Az én párom nagyon szeret engem. Izgalmas lenne, ha először egy hosszú, egymás felé tartó gyalogút során talákoznánk egymással, valahol kinn a távoli természetben. A találkozáskor meg megölelnénk egymást. Imádom fürkészni a táj legtávolabbi pontjait, amik még bizonytalan körvonalúak, haloványak, vagy alig láthatóak. A páromat lenne így a legizgalmasabb felfedezni, amint a távoli horizonton feltűnne…

  25. Egy Atya alkotta női lélek… Mint egy illatozó, tündöklő virág, olyan gyönyörűszép!

    Korábban összeröppentem egy lánnyal, de csak úgy virtuálisan, aki kihozta belőlem a rímeket. Azt hittem, hogy ő is komolyan gondolja. De sajnos tévedtem. Sok-sok spontán rímes mondatom adatott neki feleslegesen.

  26. A veszteség nem volt kicsi, mert tényleg szép volt. Kreolos bőre volt. A haja és szeme is barna volt. És nagyon szerette a természetet, az állatokat. Valamint nem sminkelte magát. Nagyon kicsi az esélye, hogy egy nála is jobb lányt találjak.

  27. Több mint 8 éve akadtunk egymásra. Azt mondta, hogy majd egyszer egy tanyára szeretne költözni. Azt mondta, hogy csak azért nem akar összeköltözni velem, mert fél a veszteség fájdalmától. Tényleg igazat mondott, hogy hipertireózisán túl, rákos elváltozást is kimutatott a biopszia a pajzsmirigyén. 2009-ben erőltettem is egy találkát vele. Tényleg ritkás volt a haja. Egyszer azt is mondta, hogy ne csodálkozzak rajta, ha majd egyszer váratlanul megjelenik a kapunk előtt. Én egyre ritkábban írtam már neki. Vagy sokszor nemis reagáltam rá, ha írta, hogy szeret, még mindig szeret… Másfél év kihagyás után megint rámírt, hogy szeret. Ez tavaly decemberben volt. De ez utóbbira már én is reagáltam, és január közepéig úgy tűnt, hogy megint úgy érzek iránta, mint évekkel korábban, kapcsolatunk kezdetekor. Akkoriban sokkal türelmetlenebb voltam vele, mert annyira szerettem volna már találkozni vele, hogy majd beleőrültem. Január közepén viszont írtam neki egy komolyabb üzenetet is. Megírtam neki, hogy én már nem vagyok olyan türelmetlen, sürgető, mint kapcsolatunk elején voltam. Megértettem, hogy a köztünk lévő nagy távolság áthidalása túl sokba kerülne, ezért az utazgatást mellőzzük. Megértettem, hogy anyukája nem szeretné, ha hármasban élnénk egy fedél alatt. Megértettem, ha nem akará, hogy együtt lakjunk a betegsége miatt, és az esetleges elhalálozás fájdalmai miatt. Azt sem bántam volna, ha csak hosszú évek múltán találkoztunk volna egymással, és akkor is csak pár napig lettünk volna együtt. Azt sem bántam volna, ha együttlétünkkor csak megöleltük volna egymást, vagy kézen fogva sétáltunk volna. Azt sem bántam volna, ha testileg sem érintettük volna egymást, csak legalább olykor egymás közelében legyünk. Azt sem bántam volna, ha végül csak 10 év után röppentünk volna össze komolyabban, és akkor sem közeledtem volna testileg hozzá, ha ő nem akarta volna. Végül erre sem reagált semmit.

    (Egyébként írta, hogy jól van.)

  28. Szerintem levelezéseink alatt talált magának egy társat, aki komolyabban szárnyai alá tudta venni. Csak ezt jól titkolta előttem. És többször le is hazudta. Nem volt nehéz dolga, mert 220 km választott el minket egymástól. De viszont képes volt sok éven át maga mellett tartani, mert élvezte, amiket írok neki. Én meg nem érzékeltem, hogy mi van a háttérben. Na de mostmár vele tényleg vége.

  29. Azért nem szeretnék özvegy társat, mert én hiszek a feltámadásban. Az eltávozott férjnek esélye van, hogy az Úr feltámassza őt. A párok (házastársak) míg mindketten éltek, szerették egymást. A nő párja halála után is szerette férjét, és újra szeretné majd látni, amint feltámasztatott. Ha én hozzámennék egy özvegyhez, akkor elég fura helyzet állna elő, ha az elhalálozott férj, miután feltámasztatott, újra felkeresné feleségét, akivel haláláig élt, és engem találna mellette… Hozzáteszem, hogy én a hamarosan bekövetkező földi paradicsomban is hiszek, amiben sok olyan szerettünkkel fogunk újra együtt élni, akik már nem élnek közöttünk, mert az Úr valamennyiüket fel fogja támasztani…

    Elvált asszonyhoz azért nem mennék, mert az Íratlan Törvények szerint a válás bűn. Tehát én is bűnt követnék el, ha elválthoz mennék.

  30. Véletlenből született ember véletlenszerű kapcsolatai. További jellemzők: rövid, bizonytalan, fájdalmas, bántó, terrorizáló, zsaroló, esetleges, mellékes, semmitmondó, untató, kérészéletű, vegyes, töredékes, félbehagyott, gyanús, felületes, szegényes… Tudom, ez mind negatív. Amire persze semmi szükségünk nincs. Hiányzik belőlük a harmónia. Tökéletes csak akkor lenne, ha megtervezett lenne. Harmónikus akkor, ha szeretetteljes lenne. Tökéletlen kapcsolódásoktól, tökéletest sose várjunk! Megelégednék a töredékessel, hiányossal, röviddel is, csak szívből jöjjön. Egy társkapcsolathoz ezek persze édeskevesek. Nem értem, hogy hol van a társam? Miért vagyok akkor férfi? Miért van nemem? Na, mindegy. 😉

  31. Az illatos szerelmeslevél

    Nem szabadna e témát mindig feszegetnem. Tudom. Megpróbálom nem. De még egyszer és utoljára…?

    Milyen jó érzés volt régen igazi szerelmeslevelet kapni! A lány szívének szavai szóltak benne hozzám. Olyat is kaptam, amik illatosítottak voltak. Igazán kedves volt ez nekem!

    Jobban örülnék most is egy ilyen igazi szerelmeslevélnek!

    Illatos levél egy illatos virágtól… Illatos virág szerelmes érzések keltette szerelmes sorai… Te vagy a világ legszebb, legillatosabb, örökké viruló virága!

     

  32. Mégsem hiszem, hogy Isten egymásnak teremtené az embereket. Mert ott vannak az egyházi személyek, akiknek kötelező a nőtlenség. Tehát nekem kell kiválasztanom a hozzám legjobban illő lányt. Van egyáltalán olyan pár, akik biztosak benne, hogy a legjobban illenek egymáshoz? Én nem akarok kockáztatni. Nincs két egyforma ember.

    És szerintem helybélinek kell lennie…

Írj megjegyzést

Magány

BAROMIRA EGYEDÜL VAGYOK.
MAGAMBAN ORDÍTOK.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
NEM BÍROM ELVISELNI.
MÉG VELE SEM BÍRTAM NORMÁLISAN BESZÉLNI.
SENKIVEL NEM TUDOK NORMÁLIS LENNI.
LELKI SZEMEIM ELŐTT A PENGE LEBEG, PRCRŐL PERCRE JOBBAN VÁGYOK A MEGVÁLTÁSRA, AMIT AD.

Szerző:

Belépett: 4 év

memphisgirl

Blog kommentek: 1857Blog bejegyzések: 507Regisztráció: 2010. 08. 10.

Írj megjegyzést

magány

Hm…13.30

Elment a mai délelőtt is. Holnaptól munka. Nagy mázlim van, hogy visszaálltunk a zyprexára, ugyanakkor félek is…rondább leszek. Mindig féltem attól, hogy lenéznek az emberek mert nem vagyokse szép se okos. le is néztek. A sors fintora. Már napok óta alszom mint a bunda. Az alvásba nem tudok magam elől menekülni. Ez a funkciója már megszűnt. Mást kellett találnom, így takarítok ha kell, ha nem.

Jól vagyok. furcsa és félelmetes leírni ezt. Mi lesz ha megint csak elkiabáltam, ha újból jön az iszonyat? Nem bírom ki…mindig ezt hiszem, aztán kibírom. az egészben talán a magány a legfájdalmasabb. Az a belülről jövő sötét erő. elborít, hiába vesz körül család, nem tudok tenni ellene

Este van, ismét egyedül. Persze csak belülről. Kívül a mosoly, vacsi a gyerekeknek. Egyedül vagyok. Jön az éjszaka. Az éjszaka rettenet, rémálmok, néma sikoly. Remélem hamar vége lesz

http://www.youtube.com/watch?v=h25ZHFJrc60

HOBO

Petőfi Sándor

A farkasok dala

2008 Bolondvadászat

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk:
Nincs egy bokor se’, hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kínoz kegyetlenül.

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor…
De szabadok vagyunk!

Szerző:

Belépett: 9 év

névtelen

Blog kommentek: 422Blog bejegyzések: 25Regisztráció: 2010. 08. 10.

4 gondolat erről: “magány”

  1. mindőnkben benne van ez a félelem. hogy csak ideiglenes, hogy visszaesünk, hogy, hogy, hogy…

    kérdés: ki az aki lenéz, mert sem szép sem okos nem vagy??????!!!!  nagyon is csinos nő vagy és ráadásul nagyon is okos. azért nem érzékeljük – szerintem – a saját IQ-kat, mert ebben élünk, nekünk ez a természetes létformánk. másoknak feltünik (jó, tudom, nem vagyok zseni :DDDDD) nekem feltünik a te okosságod. másnak is feltünik. neked nem.

    mondanál valakit, aki lenéz?????? hm?

Írj megjegyzést