Segítségre van szüksége?

Ha öngyilkossági gondolatai vannak,

hívja a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot.

Ha öngyilkossági szándéka van,

hívja a 112-t!

DR DANICS ZOLTÁN


Offline
Csatlakozott: 2013 jan 2
DR. Danics Úr! A risperidon

DR. Danics Úr!

A risperidon milyen hatásmechanizmusu injekcios készítmény?

 

Meggyógyulhat e egy skizofrén beteg, úgy hogy ne kelljen gyógyszert kapnia?

 

Dolgozhatok e bárhol az életben, ha nincsenek tuneteim?


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Sedit! A risperidon

Kedves Sedit!

A risperidon tartós hatású változata, a Risperdal Consta adható injekció formájában. Ez a dopamin és a serotonin rendszerre ható készítmény és antipszichotikus hatású.

A pszichiáter szakma jelen álláspontja szerint a szkizofrénia olyan zavar, amelynek alapját, vagyis a hajlamot a szkizofrén reakciókra, nem tudjuk véglegesen megszüntetni. Tünetcsökkenést, átmeneti tünetmenteséget el lehet érni megfelelő terápiával, ami legtöbbször gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés együttes alkalmazását igényli. Ugyancsak elérhető egy olyan állapot, amiben a páciens megtanul együtt élni a pszichotikus tüneteivel, megtanulja, hogy bánjon velük, és ezért nem okoznak elviselhetetlen szenvedést illetve munkaképtelenséget.

Tünetmentesség, jelentős állapotjavulás illetve a tünetekhez való alkalmazkodás esetén is lehet dolgozni, sőt, ajánlott is, mert a tétlenség ronthatja a pszichés állapotot. Nekem több szkizofréniával kezelt páciensem is dolgozik, pedig némelyiküknek időnként jelentkeznek pszichotikus tünetek is (pl. hallucináció).  

üdvözlettel

Dr. Danics Zoltán


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 27
Jó napot! 16 évesen volt egy

Jó napot!

16 évesen volt egy öngyilkossági kísérletem - gyógyszermérgezés. Párkapcsolati és családi problémák miatt. Heim Pálba kerültem, egy hétig feküdtem a toxicológián, aztán hazaküldtek. Utána mély depresszióba estem, jóformán csak vegetáltam. Aztán jött az érettségi időszaka, pánikbeteg lettem. Felkerestem egy szakembert, (a Heim Pálban ismertem meg) jártam terápiára hozzá fél évig. De a terapom külföldre utazott, engem itt hagyott. A tesztek meg a véleménye alapján "rendben" voltam, tehát utamra bocsátott. Egy hónapra rá összeomlottam, újra vagdostam magam, lefogytam 12 kilót. A terapom felkerestem, ő átirányított egy fiatal pszichológushoz. Elmentem pár alkalomra, de rá kellett jöjjek, hogy a fiatal lány jobban meg van ijedve tőlem... pszichiátert akart bevonni az öngyilkos gondolataim miatt, de én tiltakoztam. Közben a terapommal konzultáltak, ők összevesztek, mert nem értettek egyet(a terapom pszichiáter szakorvosjelölt, ezért úgy látta, felülírhatja a pszichológus véleményét), és emiatt ott hagytam. Nem bíztam senkiben a terapomon kívül. Rá két hónapra bekerültem a Péterffybe akut pszichózis gyanúval, 3 kín keserves napot töltöttem ott. Könyörögtem, hogy engedjenek haza. Ki akarták deríteni a terapom nevét, erősködtek, de titkoltam... kiengedtek pár diagnózissal a kezemben: alkalmazkodási zavar, szorongásos zavar, disszociatív konverziós zavar, nem meghatározott személyiségzavar, depresszió... Kíváncsi lennék, mire fel kaptam ezeket, ugyanis egy kezemen meg tudom számolni, hány percet beszéltem én egy orvossal is.

A kórház után borzalmas állapotban voltam. A terapommal persze hónapok óta terápiás levelezést folytattuk, meg telefonon beszélgettünk. Benne bíztam, hogy nem vagyok beteg, hogy nincs semmi bajom, hisz ismer. A kórházas dolog után elküldött egy kollegájához, hogy nézzen rám élőben, a kollega azt mondta nekem, hogy szerinte is gyógyszeres kezelésre lenne szükségem. A terapom még az ő véleményére se adott, azt mondta: nincs semmi baj, én jól vagyok, ők nem ismernek engem, folyamatdiagnosztika van, ők pedig csak egy szeletet láttak az életemből.

Aztán jött egy lehetőség, hogy külföldre menjek egy családhoz segíteni. Nem akartam, nem mertem kimenni, mert nem voltam elég biztos magamban, de a terapom bíztatott, hogy menjek, jót fog tenni. 2 hónap után összeomolva jöttem haza - önhibámon kívül persze, a család nagyon elbánt velem, kihasználtak, stb. (Félreértés ne essék, nem látszom olyan gyengének, mint amilyen belülről vagyok!) Megint felkapartam magam a földről... és várva vártam, hogy hazajöjjön a terapom. Egy teljes év így telt el, hogy számoltam a napokat, míg hazaér. Ő tartotta bennem a lelket, segített, meghallgatott. Azt ajánlotta, hogy jót tenne nekem a DBT terápia. Elmentem a Nap-Kör Alapítványhoz, Dr. Ratkóczi Éva interjúztatott, és azt mondta, lenne is helyem a csoportban, de féltem a kötődéstől, egy évig tartó heti rendszerességű csoportot nem mertem bevállalni. A terapom két hónapja hazajött, járok hozzá. De most az ünnepeket se bírtam ki nélküle, kétszer is beszéltünk telefonon. És én hülye megírtam neki smsben, hogy szeretem őt.

Úgy érzem, valami elromlott a terápiánkban, valami nem jó... szeretnék terápiát, kell, mert tudom, hogy csak így tudok megszabadulni a sok gyerekkori traumától, a berögzült viselkedésmintáktól, de úgy érzem, csak toporgok egy helyben. De képtelen vagyok megtenni a lépést, hogy elhagyjam, mert szeretem őt, mert ő volt az, aki a Heim Pálban törődött velem. (Nő a terapom, nem vagyok belé szerelmes.)

Fizikailag a lehető legrosszabbul vagyok. Rendszeresen járok gasztroenterológiára a gyomorpanaszaim miatt, gyomorsavtúltengés, gyomorfájdalom, szorulás, hasmenés, allergiás reakciók. Persze eredmény semmi már FÉL ÉVE! Mindenféle gyomorvédő gyógyszert kapok... Pedig már gyomortükrözéstől kezdve, elég sok vizsgálaton túlestem. Az immunrendszerem teljesen le van gyengülve, most is betegeskedem. 20 éves lány vagyok.

Kérem, adjon valami tanácsot! Túl fiatalnak érzem magam ahhoz, hogy eldobjam az életem, vagy hogy egy ronccsá tegyem magam. Boldog és kiegyensúlyozott szeretnék lenni!

Köszönöm a válaszát!


Offline
Csatlakozott: 2012 okt 31
(Dependens,) Szkizoid és

(Dependens,) Szkizoid és (,Hisztrionikus,) Infatilis kevert személyiségzavart és később bipoláris zavart diagnosztizáltak 2004-ben és idén is, először a Tündérhegyen. Azt mondták ennek a négynek a keveréke, és hogy válasszak egyet, én az Infatilist választottam erre azt mondta Ervin, hogy ehhez csak a további háromból csak a Szkizoid, talán-talán Hisztrionikust írhatja. Mivel max. kettő jellemző az elvárt. (Már mint papíron, és dg-ben.)

Voltam már teljesen önálló, érdekelnek az emberek, bár több éves kapcsolataim csak tizennyolc éves korom előttről vannak (egy kívételével).

Tervezem, hogy más országba költőzzek és továbbiakban még inkább a saját lábamra álljak. 

Elégtehetségesnek mondannak a szakemberek a képzőművészetek és a vizuális alkalmazott képalkotás terültén is (beleértve a fényképezéstől a grafikán át a freskóig).

Volt már képem, amit országos adón láthattam többször viszont, igaz egy kivételével beszélgetések választott tematikus hátérként. 

Mit gondol reális a tervem, hogy ötmillió forinttal a zsebemben, és gyenge angol tudással, de jó kommunikációs szóbeli és non verbális kézséggel, ilyen munkát találjak, akár úgy hogy annak kiszolgálójaként kerüljek tűz közelbe.

És lényegében, hogy erre pszichésen alkalmas vagyok-e? (azaz lehetésgesnek tartja-e ezen korlátozott információ alapján)

Gyógyszerezésem: 0-6 mg/nap Rivotril.

u.i.: Dolgoztam már önállóan és öt év munka viszonyom volt már, igaz megszakításokkal.

Diszlexiás voltam és ez látszik az írásomban még ma is. Magas az IQ hányadosom. Majdnem felnőtként egy könyv útán észleltem, hogy a könyv vége felé immár 3 perc per lap átlaggal olvasok, és nem 15-20 perc alatt mint régen a tankönyveket, de úgy is jó tanuló voltam (a hallott infromációkón kiindulva). Végül sok tudományos, szépírodlami és  ponyvaírodalomba tartozó könyvet elolvastam. A ponyva nékül is több mint félszázat.


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Rakéta! Valóban nem

Kedves Rakéta!

Valóban nem mernék véleményt alkotni ennyi info-ból, különösen nem bocsátkoznék előrejelzésbe. Kezelőorvosa vagy pszichológusa, aki alaposabban ismeri, talán nagyobb eséllyel adhat tanácsot, ha kéri.

üdvözlettel

Dr Danics Zoltán


Offline
Csatlakozott: 2012 okt 31
Köszönöm öszínte válaszát,

Köszönöm öszínte válaszát, most hogy egy hete úgy nézz ki újra van kit, időben majd megkérdezem. Wink

Amúgy nem pszichológia, hanem szociális és munkaügyi tanácsadók is szó nélkül is ezt javasolták, bár ők a dg.-mel nem sok mindet tudtak kezdeni. Voltam én már többször több hónapos szakmaválasztási és munkaügyi tanácsadáson (nem mellesleg).


Offline
Csatlakozott: 2012 okt 11
Tisztelt Dr. Danics

Tisztelt Dr. Danics Zoltán!

 

Judit vagyok, 30 éves. 2008-ban diagnosztizáltak borderline személyiségzavarral.

Segítségét szeretném kérni abban, hogy hol van Budapesten bentlakásos pszihoterápiás kezelés (Tündérhegyen, Thalassa-házon, és Balassa utcán kívül.)

Sürgős segítségre lenne szükségem,ugyanis ezért utaztam haza Angliából, hogy kezeltessem magam, egyszer és mindenkorra, rászánván a kellő időt (akár éveket is) a gyógyulásomra.

 

Válaszát előre is megköszönvén, tisztelettel:

Judit


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Judit! Elvileg minden

Kedves Judit!

Elvileg minden pszichiátriai osztályon van pszichoterápiás kezelés is, de az osztályok leterheltsége, a kevés szakember és időhiány miatt csak korlátozottan és csak bizonyos típusú pszichoterápiák valósulnak meg. A Nyírő Kórházban tudomásom szerint mind a 3 pszichiátriai osztályon elérhető osztályos pszichoterápia. A bordeline szindróma pszichoterápiás kezelése viszont alapvetően ambuláns jellegű, akár éveket is igénybe vehet, ennyi ideig pedig sehol nem tartanák osztályon.

üdvözlettel

Dr Danics Zoltán

 


Offline
Csatlakozott: 2012 szep 24
Jónapot kivánok.Segitséget

Jónapot kivánok.Segitséget szeretnék kérni hogyan vegyem rá a párom hogy ne igyon ha valami probléma adódik az életben?! 


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Márta79! Az ivási

Kedves Márta79!

Az ivási problémák különféle szintűek és eredetűek lehetnek, és a személyiségtől, körülményektől függően kell megválasztani a módot, ami az ivás helyett elfogadhatóbb megoldást kínál.

üdvözlettel

Dr Danics Zoltán


Offline
Csatlakozott: 2012 szep 24
Tisztelt Dr. Danics Zoltán 3

Tisztelt Dr. Danics Zoltán

3 éve szedek antidepresszánst. Az interneten olvastam egy cikket az antidepresszánsok nemzőképességre gyakorolt hatásáról.  Egy részlet belőle:

"Mint azt a kísérlet vezetője, Dr. Peter Schlegel elmondta, a spermaszám és a spermiumok mozgékonysága nem változott, ám a DNS-szerkezet rendkívüli mértékben károsodott, 13,8%-ról 30,3%-ra nőtt a roncsolódott örökítőanyag láncok aránya az ondóban."

A cikkben gyakorlatilag teljes fogamzásképtelenséget állítanak. 3 éve szedem, akkor akár azt mondhatom, mintha férfiként fogamzásgátlót szednék?

Kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen hivatalosan is alátámasztott alapja ennek, vagy ez még csak feltételezés?

És pszichiáterként mi az Ön véleménye erről?

 

Üdvözlettel: Szabolcs


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Szabolcs! Leveléből

Kedves Szabolcs!

Leveléből nem derül ki, milyen antidepresszívum mellett vizsgálták a fogamzásképtelenséget. A különböző típusú antidepresszívumok ugyanis más és más szerkezetúek és hatásmechanizmusuk, mellékhatásaik is különbözőek. A tapasztalatok és a szakirodalom szerint a különböző antidepresszívumok nem okoznak jelentékeny mértékben terméketlenséget. Ettől függetlenül persze lehetnek olyan esetek, amikor sérül a nemzőképesség, de ezt jelenlegi tudásom szerint nem tekithetjük általánosnak.

 Így az Ön esetében sem mondanám, hogy fogamzásgátlót szed.

üdvözlettel

Dr Danics Zoltán


Offline
Csatlakozott: 2011 dec 4
  Köszönöm, hogy válaszolt.

 

Köszönöm, hogy válaszolt. Még esetleg az merült fel bennem, a gyógyszer miatt nem sérülhet az ítéletalkotó képessége?


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Cadi! Az orvos - így a

Kedves Cadi!

Az orvos - így a pszichiáter is - inkább javasol, mint tilt vagy utasít. legalábbis így lenne helyes. Persze vannak kivételek, de őket elkerülheti, aki nem akarja, hogy ilyen mértékben beleszóljanak az életébe.

Megértem, hogy aggódik az ismerőse miatt, de el kell fogadni, hogy mindenki dönthet a saját kezelése felől, hacsak nem veszélyezteti önmaga vagy mások testi épségét pszichotikus zavarban sérült ítéletalkotó képessége miatt. A pánikbetegség nem tartozik ide.

üdvözlettel

Dr Danics Zoltán  


Offline
Csatlakozott: 2011 dec 4
  Tisztelt Dr. Danics

 

Tisztelt Dr. Danics Zoltán!

Utánaolvastam a dolgoknak, részletesebb képet kaptam, így van már némi elképzelésem. Pánikbetegről van szó.

További kérdésem, hogy elképzelhető-e olyan psziciáter, aki megtiltja a betegének, hogy a betegségéről mással beszéljen, mármint olyan megközelítésben, hogy a kezelést, itt pl. a gyógyszerszedést vagy annak mellékhatásait bírálja. Ha igen, mi lehet ennek az oka, és ha emiatt nem mer velem beszélni az illető, hogyan lehetne ezt kiküszöbölni.

Üdvözlettel:

Cadi


Offline
Csatlakozott: 2011 dec 4
  Tisztelt dr. Danics

 

Tisztelt dr. Danics Zoltán!

Talán meglepő kérdéssel fordulok önhöz, tudom hogy nem teljesen illik a fórum témájába, de nem találtam a neten olyan szakértőt, akihez emailben is fordulhatnék és a probléma úgy érzem, nem tűr halasztást.

Egy ismerősöm pánikbeteg, nagyon erős gyógyszereket szed évek óta. Mivel azonban nem tudok annyira közel kerülni hozzá, hogy a problémáját részletesen is ismerjem, csak a körülményekre van rálátásom. Úgy érzem, tapasztalom, a gyógyszerek miatt a személyisége teljesen eltorzult, annyira elnyomja a tisztánlátását, értékítéletét, hogy igen jelentős életminőség romlást okozott már nála. Volt egy öngyilkossági kísérlete, ezen talán túl van, viszont a sajátos reakciói miatt minden kapaszkodóját elvesztette, vagyis úgy tudom most nincs munkahelye, a családja úgy érzem nem áll teljesen mellette a problémájában, a barátaitól szintén elszakadt. Korábban nem ismertem, tehát nem tudhatom mennyire van igazam, hogy a gyógyszerei miatt változhatott, azonban az életútja során bekövetkezett sorozatos ellene irányuló támadások, kudarcok a gyógyszerszedés után jelentkeztek. Viszont a betegség tüneteit hiába olvasom a neten, amíg személyesen nem látom, tapasztalom, nem tudom átélni, talán kisebb jelentőséget tulajdonítok neki mint amilyen valójában. Ő maximálisan megbízik az orvosában és míg az illető javasolja a gyógyszerszedést, hallani sem akar semmiféle ilyen irányú kritikáról, sem más szakértő, orvos bevonásáról, a gyógyszer elhagyásától rendkívül tart, mert mióta szedi, teljesen tünetmentes.

Tudom hogy mint szimpla ismerőse, nincs jogom az életébe beleszólni és ha nem enged közelebb magához, míg nem bízik meg bennem, nem fog tőlem ilyesféle megjegyzéseket elfogadni, viszont tartok attól, hogy ez a folyamat, amelyben kezd mindenkitől elszigetelődni, ismételt öngyilkossági kísérletekhez vezethet és hogy a problémáját a jelen világlátásával, amelyben biztos vagyok hogy a gyógyszer nagy szerepet játszik, így nem lehet megoldani.

Elsősorban olyan szakértőt keresek, aki a betegség tüneteiben jártas lehet, segítséget nyújt abban, hogy ha sikerülne, már ha ön vagy más tanácsolja, lebeszéljem az illetőt arról a gyógyszerről, viszont ha a betegség visszatér, annak a kezelését más módszerekkel hogy lehetne megoldani. Ismétlem, jelenleg nem vagyok még abban a helyzetben, hogy teljes mértékben részt vegyek benne, persze szándékozom, de amíg nem bízik bennem, mindez csak elméleti síkon működik.

Segítségét előre is köszönöm!

Üdvözlettel

Cadi


Offline
Csatlakozott: 2012 aug 26
Kedves Dr Danics Zoltán.Évek

Kedves Dr Danics Zoltán.
Évek óta szedek antipszichotikumot, de szeretném elhagyni, persze orvosi felügyelettel. A kérdésem az lenne, hogy az Ön gyakorlatában előfordult-e , hogy sikeresen leállt egy paciense (nálam 15 mg Abilifyről lenne szó)
Azt olvastam, hogy maga a gyógyszer elhagyása is okoz tüneteket, viszont -az én logikám szerint, ha valóban csak a leállás miatt van,  ennek idővel el kell múlnia. Meg szokták ezt várni, vagy akkora a rizikó, hogy az első jelre visszaállítanak a gyógyszerre?
Az orvosom praxisában sajnos még nem fordult elő sikeres leállás, ezért fordultam Önhöz.

gesztenye 


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Gesztenye! Azon

Kedves Gesztenye!

Azon pácienseim, akik pszichotikus zavar miatt a szakma szigorú szabályai szerint szedtek antipszichotikumot és leálltak vele, szinte mindannyian visszaestek. Nem egyszerűen a gyógyszerelhagyás következményeként, hanem a pszichotikus zavar tüneteinek kiújulása, felerősödése miatt. Van azonban olyan tapasztalatom is, hogy akik intenzív, rendszeres pszichoterápia mellett álltaltak le és azóta is heti rendszerességgel járnak terápiába, azok közül néhányan évek óta súlyosabb visszaesés nélkül tudnak élni és működni. Panaszok ezekben az esetekben is előfordulnak, de kórházi felvételt igénylő súlyosságú állapotromlások nem fordultak elő. A pszichotikus tünetek ugyanis az esetek egy részében, jól együttműködő páciens és támogató környezet, család segítségével antipszichotikum nélkül is visszaszoríthatók, illetve a páciens pszichés állapota egyensúlyban tartható, ami azt jelenti, hogy előfordulhat pl. hallucináció, de ez nem jár olyan mértékű szorongással, zaklatottsággal, ami a páciens napi életvitelét, munkáját szétzilálná. Hangsúlyozom, hogy a leállás komoly kockázatokkal jár, amit csakis a szakemberrel történt egyeztetés és a rendszeres, gyakori konzultáció csökkenthet kellően.

üdvözlettel

 


Offline
Csatlakozott: 2012 aug 8
Kedves Dr Danics

Kedves Dr Danics Zoltán!

:)Én egy 22 éves lány vagyok akinél 3 éve akut stresszt és pánikreakciókat állapítotak meg.Erre  aproblémára az orvosom felírt több gyógyszert is ami a pánikot és az idegességet megszűntette viszont pár hónappal később kialakult egy folytogató feszültség .Ezt úgy érzem mindha a torkomban gyűlle fel és benn rekedne mindha felette öszezárulna a torok és nem nem tudna eme feszültség szabadon távozni.Ez a bennrekedt feszültség csak úgy enyhül ha kiabálással hangos felcsattanással adom ki.Ez a fkitörés olyan mint egy egészséges emberé csak éppen sokkal több gyűlik fel valamint nehezebb visszatartani és sürgetőbb kiadni.Régebben mikor iskolába jártam az érettségi évében már elviselhetetlen volt.A bejárás a rohanás a közösségben való viselkedés visszafogottságot kvánt nem lehetet csak úgy óra közben kiabálni.Valamint  így 7 órákat végigtűrni szinte lehetetlenség volt.Emellett az állandó feszültség a tantárgyakra való készülés a többek rosszindulta felém csak fokozta ezt..Az én osztályomban mit szinte mindenhol kisiskolás koromtól fogva voltak renitensek falkavezérek.Hiába voltam kedve megértő jóindulatú és empatikus velük valahogy mindíg belém kötöttek.Igazából minden a feszültségre a stresszre vezethető vissza.Az ottani gyerekek szüleit családját ismerem és az ő életük is eléggé stresszes lehetett.Őket nem hallgaták meg annyira mint engem otthon ővelük nem voltak olyan türlemesek ,megértőek,inkább a feszültségüket a gyerekeken vezették le.A gyerekeket beszabályozták nem sokmindent tiltottak nekik sokszor szigorúak voltak nekik és nem tolerálták h visszaszóljanak nekik.Ezek a gyerekek mikor az óvoába kerültek kiállhatalan robbanékony cseszegető rosszindulatú emberekké váltak.Aért rám aki visszafogottabb voltam jobban rámszállak és levezették feszültségüket rajtam.Eleinte visszaszóltam de akkor már  atöbbieket is ellenem fordították és ők is ellenem támadtak.Igazából nem volt okuk rá csak ürügyet kerestek h beleköthessenek valakibe.Az én gyerekkorom az övék ellentéte volt egem othon szerettek megértettek átérezték a gondomat engedékenyek voltak nem korlátoztak és mindíg próbáltuk együt boncolgatni a bántások okait.Én alapból egy robbanékony ember vagyok viszot nem rosszindulaból robanok a családban hanem a folytogató érzés megszűntetése érdekében.Sajnos ez  fulladás ez  és torokszorítás már nagyon elviselhetetlen számomra hiába vagyok leszázalékolva otthon nyugalomban.A végletekig el vagyok keseredve ezért kérném bárki segítségét!!A betegségem skizotípiás rendellenesség, a szedett gyógyszereim pedig paroxat és seroquel.


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Éva21! A jelenségek és

Kedves Éva21!

A jelenségek és tünetek, amiket leír elég komplikáltak ahhoz, hogy ne lehessen egyszerúen egyértelmű diagnózist alkotni, mindenesetre több kórképben is előfordulhatnak hasonló panaszok. A hangos felkiáltások pl. felvetik a Tourette szindróma lehetőségét is. Ennek megfelelően kezelést javasolni is felelőtlenség lenne, ezért legfeljebb azt javasolhatom, hogy kitartóan kérdezze kezelőorvosát a betegsége erdetéről és a választható egyéb gyógymódokról. Esetleg kérdezze meg másik szakember véleményét is, manapság már hazánkban is jogos lehet a "second opinion" /második (szak)vélemény/ kérése.
Sok sikert a kereséshez és jobbulást

Danics Zoltán

 

 


delia0
-

-


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10
Kedves Kiscsillag! Valaszodat

Kedves Kiscsillag!

Valaszodat köszönöm,lenne még egy kérdésem.Engem a nappali ambuláns rendelés érdekelne,mivem nem vagyok bennt tipus .A beutaló csoporton kérhetem ,hogy oda kerüljek a bejárókhoz.Gyűlölöm a bezártságot,behülyülök,bekatannok tőle.Válaszod várom.

Előrre is köszönöm:ÜDV:almodozo


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10
Tisztelt D.Zoltan! Tanacsat

Tisztelt D.Zoltan!

Tanacsat szeretnem kerni.36 eves,10 eve diagnosztizalt schizoaffektiv,borderline szindromas beteg vagyok.Evek ota keszulok a thalassa haz felkeresesere.Sajnos eddig meg nem mertem elmenni.Kertem betegtarsak velemenyet,de vegyes volt.Nagyon felek a bezartsagtol ami egy korhazban van.Rettegek es ezert keptelen vagyok az elso lepest megtenni,beutalo csoport.Kerem mit tegyek,hogy ezt a parat le tudjam gyozni.Sajnos nincs sok idom mert mar egyre jobban bekattanok,es nem szeretnek egy zarton ebredni.

No ez a level most hulyen hangzik.

Elore is koszonom! Almodozo


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 14
Kedves Zoltán ! Azt szeretném

Kedves Zoltán !

Azt szeretném kérdezni , hogy mit tudna egy olyan lánynak ajánlani aki fájdalmát , feszültségét úgy vezeti le , hogy megvagdossa magát . Szeretnék erről leszokni , de egyszerűen nem megy . Kérem segítsen .

Válaszát előre is köszönöm . Zuzu


Offline
Csatlakozott: 2012 ápr 3
Kedves Zuzu! Borzasztóan

Kedves Zuzu!

Borzasztóan restellem, de csak most találtam rá a levelére.

Az önsértések (vagdosás) használata a feszültségek levezetéséhez bizonyos személyiség-szintű pszichiátriai zavarok esetében elég gyakoriak és önerőből elég ritkán tudnak leszokni róla az érintettek. Főként pszichoterápiával is dolgozó pszichiáter segíthet más, nem ilyen veszélyes feszültségcsökkentő módszerek elsajátításában (meg egyebekben is).

remélem sikerrel jár

üdvözlettel

Zoltán

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen