„nem vagyok szerelmes”
Ki tudom mondani, de nem mindig érzem ezt és álítólag a viselkedésem is azt sugallja, hogy szerelmes vagyok.
Lehet, hogy csak magamnak félek bevallani, mit is érzek, félek attól, ha valóság lesz és érzem is tudatosan, akkor fájni fog. Ennyire félek élni?! Nagyon megrémisztenek ezek az érzések, de nem akarom már azt az életet folytatni amit fél éve abba hagytam, már nem vonz a féktelemn bulik, a reggeli másnaposság, az idegenek melletti ébredés világa. Nyugalomra és szeretere vágytam és megkaptam, de olyan bizonytalan vagyok. Meddig tart ez? Mikor ér fájdalom? Mikor csalnak meg? Mikor lesz csak úgy vége a boldogságnak?
Ezért nem is merek belefeledkezni annyira, mikor a viz felett tartom a fejem, sose merek teljesen lemerülni az ismeretlenbe, és tudom, hogy így véget vetek ennek, szépen lassan belüről mérgezem a kapcsolatomat, Tudatában vagyok annak mit teszek, de egyszerűen nem bírok leállni vele. Nem szándékosan teszem, csak utólag látom be.
Valaki feltétel nélkül szeret, és nem hiszem, el, nem tudom felfogni, Mindig azt várom, mikor igazolódnak be a félelmeim, már felkészítem a lelkem arra…
Szerző:
