Egy újfajta vérvizsgálat kimutathatja a major depressziót (MDD) és segíthet annak előrejelzésében, hogy mely betegek reagálhatnak a kognitív viselkedésterápiára (CBT).
A kutatás, melyben 64 felnőtt vett részt, kimutatta, hogy 9 biomarker esetében a vér transzkripciós faktora alapjaiban eltér az MDD-s betegek és az egészségesek körében. Továbbá ezen biomarkerek mintázata különbséget mutatott a 18 héten keresztül CBT-ben részesült MDD-s betegek, és azok között, akik ilyen nem kaptak ilyen kezelést.
„Elégedettek vagyunk ezekkel az eredményekkel, beleértve azon biomarkerek felfedezését, amelyek a betegek hatásos kezelése után is jelen vannak.” – kommentálta a kutatás társsszerzője David C. Mohr PhD, a megelőző kezelés professzora és a chigagói Northwestern egyetem gyógyszerészeti karának Center of Behavioral Intervention Technologies intézetének igazhatója.
Dr. Mohr megjegyezte, hogy lényegében ezek a markerek azt is megmutathatják, hogy kinek van hajlama erre a típusú betegségre.
„Ez a teszt a 21. századba emeli a pszichiátriai diagnosztikát, és a személyre szabott ovoslás lehetőségét hozhatja el a depresszióban szenvedőknek.” – tette hozzá a kutatás társszerzője, Eva Redei, a pszichiátria és viselkedéstudományok professzora.
A kutatók kiemelték, hogy habár az alapellátásban résztvevő betegek 12.5%-a szenved depressziótól minden adott évben, ezen személyeknek csak 47%-át diagnosztizálják.
Dr. Redei és kollégái elsőként egy tinédzserekből álló csoportban elemezték a vérmintákat, ahogy felfedeztek egy az egészségesek és az MDD-ben szenvedők között megkülönbztethető biomarker-panelt.
A jelenlegi kutatás 2007 novembere és 2010 decembere között folyt, 32 depresszióban szenvedő felnőtt (21-79) beteg (69% nő), és ugyanilyen elosztású egészséges felnőtt részvételével.
A vizsgálat kezdetén minden résztvevő RNA-jét összegyűjtötték, és a mintákban 20 traszkripciót mértek.
Az MDD csoport ezt követően telefonon keresztül vagy személyesen 18 hétnyi CBT-ben részesült. A kezelés végén az RNA-jukat újra összegyűjtötték és a 20 transzkripciót megmérték. A remissiót a PHQ-9 (Patien Health Questionnaire) kérdőíven elért 4 vagy annál kisebb értéknél állapították meg.
Az eredmények alapján 9 biomarker tér el a két csoport értékei között. Az MDD csoportban szignifikánsan kisebb ADCY3, DGKA, FAM46A, IGSF4A/CADM1, KIAA1539, MARCKS, PSME1, RAPH1, illetve TLR7 értékeket mértek már a kutatás kezdetén. Ezek közül a DGKA, KIAA1539, RAPH1 transzkripciók a kutatás és a kognitív viselkedésterápiás kezelés végén, a remissió megállapítása után is szignifikáns különbséget mutattak a kontrollcsoport értékeihez képest.
Ezen felül, ezek a traszkripciók „magas diszkriminatív képességet mutattak”, amennyiben a páciensek jelen klinikai státuszától függetlenül kimutatni látszanak a depresszióra való hajlamot.
„Ez a 3 marker közelebb visz minket a depresszióra való hajlam kimutatásának végső céljához.”- mondta Dr. Redei.
A 22 MDD-s résztvevőből, azok akik a 18 hetes CBT kezelés után elérték a remissiós értéket (n=9), bizonyos markerek szignifikáns együttjárását mutatták a kezdeti vérteszten, ami nem jelent meg azoknál (n=13), akik a kezelés után is depressziósak maradtak. Ez magában foglal szignifikánsan eltérő ASAH1 (P = .009), ATP11C (P = .04) és KIAA1539 (P = .04) szinteket.
„Ez egyértelműen azt jelzi, hogy egy laboratóriumi vérvizsgálat tudományosan kimutathatja a depressziót, ugyanúgy mint a magas vérnyomást vagy a koleszterolszintet.” – foglalta össze Dr. Redei.
Érdekes módon azok a markerek, amiket korábban a tinédzsereken végzett tesztek alapján megállapított, eltérnek azoktól, amelyeket a felnőtt depressziós panelben felfedeztek.
A kutatók a továbbiakban egy nagyobb mintán fogják leellenőrizni az eredményeiket, illetve a kutatás bipoláris zavarra való kiterjesztését is tervezik.
Kapcsolódó cikk magyarul: http://www.mptpszichiatria.hu/hirek.aspx?cid=277&nid=24411&t=1
Eredeti cikk angolul: http://www.medscape.com/viewarticle/831800?nlid=65987_2053&src=wnl_edit_medn_psyc&uac=222559EX&spon=12#2
Kép: http://www.putneymead.co.uk/images/blood_tests_4.jpg