Terápia

Kevésnek érzem az egyéni terápiát. Heti 1×50 perc, de lehet 2×25 perc is. Ezerféle tünetem van, ilyen tempóban nem tudok haladni.

Sztem ki kellene egészíteni valamilyen könnyedebb csoporttal, ahol támogató légkörben lehetnék sorstársak között.

Online csak utcáról és kamera nélkül tudok terápizálódni, mivel télen este már sötét van és otthon nem tudom megoldani, hogy egyedül legyek. A legtöbb helyen ragaszkodnak kamerához. Terapom elfigadja, hogy nem tudok kamerát használni sötétség miatt.

Az egyénim fizetős, drága csoportra (pl önismereti, pszichodráma, DBT) mellette nincs pénzem és nem lecserélni, hanem kiegészíteni szeretném.

Önsegítőt hónapok óta nem találok. Klub jellegű foglalkozások mind nappal vannak, munkaidővel ütközik. Művészetterápiára is szívesen mennék, de csak egy helyet találtam, ahol nem online tartják. Biztos vagyok benne, hogy lekötne, megynugtatna, kikapcsolna. Vagy 4-7-ig lesz (ha marad a kijárási tilalom) vagy 6-9-ig. 4-re nem érek oda, este 9-es végzéssel 10:30-ra érnék haza, 11:30-kor kerülnék ágyba és nem tudnék 5:30-kor felkelni illetve hulla fáradt lennék másnap. Sajnos ez is drága, ritkítani kellene mellette az egyénit.

Szívesen mennék kórházba, rehabra, nappali kórházba, de elveszíteném a munkahelyem és orvosom szerint csak feltöltődnék (mivel tehermentesít), tartós javulást szerinte nem érnék el. A korábbi tapasztalatom is ezt mutatja. Addig vagyok jobban, amíg ott vagyok. 

Ráadásul nem lenne miből megélnem, ha nem dolgoznék. Dokim szerint kórház kirakna egy hét után, rehabon lehetnék hónapokig, kivéve ha járvány miatt bezár.

Orvosom szerint azt kellene elérni, hogy leterhelve (munka, családtag) is jól legyek.

Dolgozó embereknek fizetős egyénin és méregdrága online csoporton kívül mi érhető el? 

Járvány előtt legalább filléres önsegítők voltak este és nem online. 

Szórakozási lehetőségek is kiestek mert minden zárva. Szép időben jártam sétálni, kiültem parkba, de télen ezt sem bírom a hideg miatt.

Hogyan vagy mitől legyek jobban, ha munka és járvány miatt nem jutok nekem elegendő ellátáshoz és kimozdulni sincs hova? 

Szerző:

Belépett: 5 hónap

Kiscsillag

Blog kommentek: 637Blog bejegyzések: 1Regisztráció: 2020. 11. 18.

17 gondolat erről: “Terápia”

  1. Nagyon bosszant, hogy ellátás terén nagy hátrányban vannak a teljes munkaidőben dolgozó emberek. Ingyen sehova vagy max 5-20 alkalommal mehet lógushoz, ha az egyáltalán ráér este. Minden nappal van vagy bent kell feküdni.

    Az alapítványok és az egyesületek miért nem tudnak legalább heti 1x később nyitni és estig nyitva lenni? 

     

  2. Éjjeli vagy délutáni teljes munkaidős irodai munkát hol találnék? Ráadásul kikészít egy új hely, beilleszkedés, betanulás. 2 hét múlva lejár a próbaidőm és határozott idejű a szerződésem, azaz kilépést is akadályozhatják.

    Fizikai teljes idős régen sem ment a hátam miatt. Kurvára fáj és semmi nem hat rá, csak a hanyatt fekvés órákig.

  3. Magánnál, akinek mind1, mikor csinálod… Akad.

    A váltóműszak semmiképp, még az sem bírja, aki bírja. Nekem ez az állandó du. majd’ 30 éven át is bevált. Persze volt, aki nem bírta, este 9-kor már kókadozott. Én kb. akkor támadok fel. De a tél nem jó, alszom vagy 10-11 órákat, igaz, két részletben.

  4. Tavasszal talán már indul a szorongós önsegítő vagy a művészetterápia nem online lesz és abból van esti is. Találtam 2 hetenkéntit is, de online. El sem tudom képzelni, hogy otthon „alkossak”, még akkor sem, ha ideális feltételek lennének.

    Egy személyest találtam. Nem tudom, hogy elvárt-e hetenként menni. Az esti ip megoldható lenne, 2 hetente kimaradhat az olanzapin vagy 1 napot kihúzok utána álmosan.

    Idegesít, hogy minden ennyire bizonytalan. 

    Az onkológiai intézetben heti 1x volt előadás és 1 óra meditálás utána. Régen voltak fél napos elvonulások is.

  5. Csak egy ötlet, a Murmo. Nem tudok nagyon sok infóval szolgálni, de ők sokat dolgoznak, szerintem estefele is vannak és színes a kínálatuk is. 28-án pl. elérhetőek lesznek, ma ezt írták, a FB-on rájuk kereshetsz. A volt pszichóm meg a művterapeuta is ott dolgozik, onnan ismerem a céget.
    Próba-cseresznye.
     

  6. Azt meg tudom érteni, hogy munka, teljes munkaidő mellett rohadt nehéz a terápia .. bárhová is. Régen ezért maradtam ki 3 hétig egyéni magánból mert munkaidő mellett nem ment, itt helyben nem tudtam menni, aztán olyan állapotba kerültem, onnantól nem engedte hogy egy hét is kimaradjon …….

    így indult el egy szombati rendszer, és egészen sokáig, közben volt egy terap. váltás de szombaton jártam. Totál elképzelhetetlen .. volt sokáig hogy hétköznap, a hülye időbeosztások ……..  az embernek szüksége van terápiára de nem tud menni. Sokáig háttérbe szorítottam magam …… most viszont, a mostani terapom. hozzá is szombaton jártam, áttette a magán rendelését a szombatit, szerdára. 

    Rohadtul izgulok, hogy ez hogy fog bejönni. Egyelőre, a vírus miatt a munkahelyemen nem vagyunk nyitva, vagyis, ha 9-re megyek akkor du. 5-ig vagyok. ( amiket írtak, nem tudom ez hogy pl du. , az szerintem nem teljes állás, a teljes az az, az én esetemben reggel elmegyek és este érek haza, és boltba alig érek oda 7-ig rossz esetben)

    Reggel megy be az ember ….. az a gáz, sokszor kilencre se érek oda, főleg mikor kiborulok és frontinozok mert az este gyakori, de 9-re igyekszek mert csak akkor tudok eljönni 5-kor és ez csak a terapom. rugalmassága és kedvessége, hogy tartja nekem az este 6 órási időpontot. De mi van, ha épp kolléganőmnél lesz valami gáz, akkor nekem kell benn lenni és ha nyitva tartunk akkor hatig és rohanva, síkideg szinten majd odaérek fél 7 – háromnegyed hét …. és még rendes, mert azt mondja megvár, csak ez nekem szar ….

    már most szar érzés. egy ideig, amíg zárva tartunk, odaérek hatra, de előrfordulhat hogy hatig kell benn lennem munkában ha kolléganővel lenne valami és akkor, azt mondta megvár, de szar érzés …. hogy rám vár fél 7-7-ig basszus. és persze hozzájön hogy idegesen, rohanva fogok odaérni.

    ha reggel könnyebb lenne, persze mehetnék nyolctól négyig de minek ha este, ha kinyitunk valakinek ott kell lennie hatig. Most ki van írva hogy ZÁRVA, nagy piros betűkkel és jönnek a sok bandzsa ember hogy nem hatig vagyunk nyitva? Hát nem. Így is f@sz kivan az összesből ….

    csoport meg szinte esélytelen. itt ahol élek nincs is nagyon csoport, régen egy egy alkalmon voltam az ACA-n, de az is 6-tól van …. ha ötig dolgoztam, akkor is rohanva lélekszakadva értem oda, beültem, de olyan állapotban hogy összeszorított a szorongás ….

    egyedül Tündérhegyen benn tudtam csoportosra menni, de ahhoz ugye 3 hónapból ki kellett kérnem magam melóból …. és érthető, teljes munkaidőben dolgozva ez rohadt nehéz ….

    és amúgy szerintem egy ambuláns pszichiátriai kontrollt se egyszerű munkaidővel összeegyeztetni. a dokim már tudja, próbál koránra, háromnegyed kilenc, ja, igen, van mikor ott ülök, papírt is beadtam de ő csak kilenckor ér be, mármint a doki ja és igen  a város másik felére oda kéne érnem dolgozni 10-re és kolléganő hogy csináljam a dolgom nyugodtan, ja csak ha megcsúszok időben akkor meg napokig lehetek benn 9-10 órát …. csak mert beszéltem negyed órát a pszichiáterrel, egyszerűen sokszor érzem azt, rohanok a perceimért, folyamatosan ….. ez pedig itt kisváros, itt ha megszakadnék sincs semmiféle csoport …..

    bár ki tudja, vajon van e a vírus miatt, fenn Pesten …. ? T.hegyen volt művészet, az nekem elképzelhetetlen lenne online, az a szerencsém, magam vagyok Piccel, ha akarok, és igen, mostanság hogy olyan „szuperül” vagyok, nem csak írok, sokat rajzoltam, festettem …. de ha otthon nem tud az ember, egy művészetet … én nem tudok elképzelni online, ez a vírus ez most sok mindenbe betesz ……

    Jajj, igen, még anno beléptem van itt egy ilyen helyi alapítvány, Horgony a neve, egy időben beléptem, gondoltam, kicsit emberek között stb. igen, vannak csoportok is stb. de mind nappali …. ki is van írva az ajtóra, Pszichiátriai Betegek Nappali Klubja, idővel rá kellett jönnöm, hogy teljes 8 órás munkaidővel próbálkozni is felesleges. Emlékszem, voltak szabi napjaim még …..  és mentem, bekukkantottam közéjük, de ez nappali, a csoportok is du. de még bőven munkaidőben …. meg voltak egyéb rossz tapasztalataim is, hamar kiléptem aztán.

    Munkaidő mellett után már este … nem tudom, én is esélytelennek érzem. Izgulok is ettől hogy az egyénim már nem szombaton hanem át lett téve szerdára.

  7. Én is teljes munkaidőben dolgozok és sok a túlórám is. A legkésőbbi időpontot kérem egyénire, aznap eljövök időben. 

    Csoportot egyet találtam, de nem jó mert 16-19-ig lesz, ha marad a kijárási korlátozás. 16-ra nem érek oda és 19 után 20-ra sem haza. Ha nem lesz kijárási korlátozás, 19-21-ig tartják. Nekem az sem jó mert 22:30-ra érnék haza, 23:30-kor feküdnék és 5:30-kor nem menne a kelés. 

    Így marad az egyéni. 

  8.  Így van.

    Teljes munkaidővel az ember örül (ha lyuk van a seggén 😀 ) meg annak kb ha eljut egyénire, legkésőbbi időpont, én is így, tudja, hogy nekem az este 6 vagy rossz esetben fél 7, nálam itt vidéken nincs nagyon csoport, Pesten több lenne, de ahogy írod is, igen, időben egyszerűen nem oké.

    Ha az ember négyig dolgozik, nem ér oda négyre sehova. Este meg haza is kell érni és másnap be kell jutni dolgozni.

    Úgy gondolom amúgy, kijárási korlát nélkül is nagyon nehéz megoldani ….. max annyi más hogy 8-ig nem kell haza érni, ha meg később, késő este mire az ember lefekszik. Azt hiszem, amúgy 24 óra helyett egy napba kéne 48 sokszor. 🙂 

Írj megjegyzést

terápia

Néha már azt gondolom, hogy olyan jól vagoyk, hogy nem is kéne terápiába járnom már.

De aztán minden egyes alkalommal nagyon örülök, hogy mégis járok terápiába.

Nagoyn jó fejek a terapjaim.

Az egyik, a verbális terapom egy idősebb férfi, rengeteg élettapasztalattal és „szuperérzékkel”. Tranzakcióanalitikus, mint a másik terapom még Pesten.

És a másik terapom is zseniális, a zeneterap. Ő nem pszichológus – viszont zeneterap. Zenész. és zseniális.

A tranzakcióanaltikus terapm-tanárommal ma átbeszélgettük a kisfiam nevelésének néhány kulcskérdését – ha nem fogad szót, mit tegyek… mobilizálnom kell jobban a szabad gyermekimet. Játékra venni a dolgot, nem megmérgelődni…

és rajzolgatott megint TA-s modelleket, és annyira szuper jó megérteni, hogy milyen énrészeim dominálnak, amikor hülye vagyok…. és hogy hol kellene erősítenem…

Szegény kisfiam, tegnap tök felhúztam magam, és nagyon ideges lettem. Sírva modnta kicsikém, hogy mennyire megijedt tőlem. Bocsánatot kértem, és itthon maradtunk. nem mentem dolgozni, és ő sem ment oviba.

Mondtam neki, hogy nagoyn fontos nekem a munkám, de ő még fontosabb.

láttam rajta, hogy ez nagoyn tetszett neki.

és hogy én csak be akartam érni időben a munkába, ezért kértem őt, hogy igyekezzen.

Ő meg csak játszani akart velem. és elbújt. az emeletes ágya tetején. és minél jobban kértem, hogy jöjjön le, ő annál bejjebb bújt.

(Az ő előadásában: „de anya, én csak FÁRADT voltam! és pihenni szeretttem volna!)

és amikor nagy idegesen a ruhájába pakoltam szegény kölyköt az előszobában, akkor sírva és dühösen rám szólt: ilyet senki nem csinál az oviban! – na, ez megállított. igazad van kisfiam, ne haragudj. nagyon buta voltam. megöleltem. ő rögtön vette az adást, hogy nyert, és könnyedén kibújt a ruhájából. 

és hozzámbújt. kérdeztem: ne haragudj, kicsim. szeretnél itthon maradni, és felmenni az ágyadba? és pihenni? igen.

és velem játszani? előbb pihenni. 🙂 🙂 aztán mézeskalácsházikót építeni…

nagoyn édes volt. nagyon. 

és én betelefonáltam a mh.emre, ohgy elnézést, ma nem tudok bemenni.

ennek is nagoyn örült.

 

és ismét tanultunk valamit egymástól, egymásról.

szenzációs a gyerekem, remélem, nem törtem nagoyn össze a lelkivilágát………

egész nap mézeskalácsházikót építettünk… 🙂 🙂 nem lett valami szuper, de az élmény így is tökéletes volt!! 🙂 🙂

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6898Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 2010. 10. 31.

Írj megjegyzést