|
Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a 116-123, vagy a 06 80 820 111-es ingyenes számot, ahol a krízishelyzetben lévőket segítők nyújthatnak támogatást önnek. |
Magyarország új e-egészségügyi rendszere az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, melyhez 2017. november 1-jén a háziorvosi szolgálatok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, és az összes gyógyszertár csatlakozott.
Jaj, nem szabad rá rosszat mondani, Roxynak jó.
De te nem vagy bipol, minek akarnál hangstabit? Hagyd őket a fenébe.
Igen nem vok az. akkor lehet elég az AP+ Mirtazapin+ Rivo.
Csak azon imádkozom,hogy a Mirtazapin tartson ki 1 életen át. Ha nem akkor még a Miagen is jó lehet vagy a Trazodone.
Jaj, nem szabad rá rosszat mondani, Roxynak jó.
De te nem vagy bipol, minek akarnál hangstabit? Hagyd őket a fenébe.
Kleo te szedtél már Convulexet? Vagy a Lamotrigin hatásosabb ?
Depakine-t, az is valproát. Nekem cart se ért.
fasza 
a Liticarbról mi a véleményed ?
Kleo te szedtél már Convulexet? Vagy a Lamotrigin hatásosabb ?
Depakine-t, az is valproát. Nekem cart se ért.
Tényleg! Utolsó alkalommal a Balassában nem volt. (Amikor megkérdezték, h beengedhetnek-e a betegek közé.) És 1 hét múlva a rezidens dr.-nő közölte, h nem indokolt a zárt osztályi kezelésem, mehetek haza.
Kleo te szedtél már Convulexet? Vagy a Lamotrigin hatásosabb ?
1 kérdés a Convulex mennyire hatásos hangstab?
Passz.
Ha önként mész, nincs. De ha visznek, akkor van. Pláne, ha rendőri kísérettel, 1x úgy a nyíltra kerültem ugyan, de volt bírói szemle.
Én önként mentem és másnap volt. Skkor tettek nyíltra.
Pedig az orvos nem akart nyíltra tenni.
Nsgyon ritka, h bíró ellentmond.
De indokolt sem volt. Minden zárómon az áll, h nyugodt (ez alatt értem, h nem voltam dühös, nem voltam kiborulós) voltam, együttműködő.
Szorongás volt.
1 kérdés a Convulex mennyire hatásos hangstab?
Ha önként mész, nincs. De ha visznek, akkor van. Pláne, ha rendőri kísérettel, 1x úgy a nyíltra kerültem ugyan, de volt bírói szemle.
Én önként mentem és másnap volt. Skkor tettek nyíltra.
Ha önként mész, nincs. De ha visznek, akkor van. Pláne, ha rendőri kísérettel, 1x úgy a nyíltra kerültem ugyan, de volt bírói szemle.
Az én esetemben is mondta az ápolófiú akit konditeremből ismertem már nagyon rég,hogy csoda,hogy engem kiengedtek,mert akiket szemléztetik azokat 3 hétig bennt tartják. Szóval mázlim volt,hogy pénteken vittek,de kedden már busszal hazafelé 
Ha önként mész, nincs. De ha visznek, akkor van. Pláne, ha rendőri kísérettel, 1x úgy a nyíltra kerültem ugyan, de volt bírói szemle.
Ez nem így van. Én is zárton voltama Jánosban 3 hétig(, akut osztály, de önkéntesne. Sose volt bírói szemlém!
Nekem 2017-ben volt 1 szemlém. Kloroformot akartam inni,hogy kipurcanjak. Az 1 liter kloroform ott volt az ágyam alatt. Felhívtam a Pécsi toxikológiát, árulják el mennyit kell meginni.
A toxikológus hívta a rendőröket. Házhoz jöttek és hívtak 1 mentőt. Bevittek a sürgősségire. Péntek volt. Kedden a szemle után kiengedtek. A végzésben az állt,hogy a beszállítás jogos volt,az ott tartózkodás már nem.
Örülök KisCsillag,hogy végre jó orvosod van.
Ez nem így van. Én is zárton voltama Jánosban 3 hétig, akut osztály, de önkéntesne. Sose volt bírói szemlém!
Lènyeg, h a mostani orvosom nem ilyen.
Az nem mérce kérdése, h fél napra sem szűnő halut és téveszmét időszakosan visszatérőnek írnak le. Ez valótlan állítás.
Kh: az is, h sosem volt halu...
De lehet nem volt....
Van szellem és megjelent a szobában, suhogott. Az ex tanárom tényleg tud gondolatátvitellel beszélni hozzám. Azt hittem a hang halura, h ő beszél hozzám. Ez volt 3 évig éjjel-nappal.
Lehet tényleg hipnotizált telefonon és megkért, h lőjek fejbe egy rákos beteget.
Lehet, h normális, h egy találka után méteres sugarak indultak a szeméből.
Tovább nem is sorolom.
Tőlem 3 év után elvették a ripedont. Házi orvosom mondta,hogy szerinte ez nem volt jó ötlet. A tiaprid nem vált be amit kaptam helyette. Mikor telefonban kértem ripedon-t azt mondta az Áter én azt nem adhatok magának. Húhh szóval végül meghazudolt,hogy sosem halluicináltam.
Az nem mérce kérdése, h fél napra sem szűnő halut és téveszmét időszakosan visszatérőnek írnak le. Ez valótlan állítás.
Kh: az is, h sosem volt halu...
De lehet nem volt....
Van szellem és megjelent a szobában, suhogott. Az ex tanárom tényleg tud gondolatátvitellel beszélni hozzám. Azt hittem a hang halura, h ő beszél hozzám. Ez volt 3 évig éjjel-nappal.
Lehet tényleg hipnotizált telefonon és megkért, h lőjek fejbe egy rákos beteget.
Lehet, h normális, h egy találka után méteres sugarak indultak a szeméből.
Tovább nem is sorolom.
"miért szorong még mindig?" – ez az a kategória, mint amikor a zárton megkérdezte tőlem a dr.-nő, h beengedhetem a többi beteg közé?
Hát én tudjam, wazze? Te vagy a szakember.
Hát jah! Ez fasza. Igaz tőlem is megkérdezte a Pszichiáter Pécsen,hogy hová akarok kerülni.
Zárt vagy nyitott? Mondom nyitott. Oké azt mondta. 
"miért szorong még mindig?" – ez az a kategória, mint amikor a zárton megkérdezte tőlem a dr.-nő, h beengedhetem a többi beteg közé?
Hát én tudjam, wazze? Te vagy a szakember.
Nálam Mohácson Zárton mindig beírták: pszichotikus tünetet nem észleltünk.
Soha nem írtak be egyetlen pszichotikus tünetet....
Amikor a skizót adták, akkor részlegesnek vélgék a betegségbelátásom.
Amikor borderrel próbálták magyarázni a 3 éve tartó halut (papíron nem folyamatosan hanem időnként volt), akkor meg fokozottnak vélték.
Nem hatott hangra. Leírták, h csak minimális halu maradt. Hiába mondtam, h szinte alig csökkent.
Sajnos a pszichiátria egy olyan tudomány,hogy a mérce számít ami minden pszichiáternél más.
Én mikor vissza kaptam a Ripedont 2mg-ot és nem hatott eléggé, kérdezte az orvos de miért szorong még mindig? Nah szóval nem is tudom mit mondjak erre. Utána irattam Olanzapin Tevát 2x10mg szájban diszpergálódot a háziorvosommal. Simán kiírta. Mikor haza mentem a patikából és 10mg-ot beszedtem 20 perc múlva huuu megváltás volt, a szorongás teljesen elmúlt, a hangulatom jobb lett.
Kh: nincs és soha nem is volt halum, téveszmém.
Az egyikben az áll, h nincs, de én azt hiszem, h hangot hallok és hanghalló csoportra járok.
Kérdezték, h mit dolgozok? Erre közölték, h akkor nem lehet halum.
Ezért szetetem R drnőt. Nem állítja, h nincs, ami van és az sem, h van, ami nincs.
Próbál nem adni annyi gyszert, amivel dolgozni sem tudok, de próbál annyit adni, ami ahhoz kell, h képes legyek rá.
Más kérdés, h mh miatt el kellett venni most a gyszert...
Amikor a skizót adták, akkor részlegesnek vélgék a betegségbelátásom.
Amikor borderrel próbálták magyarázni a 3 éve tartó halut (papíron nem folyamatosan hanem időnként volt), akkor meg fokozottnak vélték.
Nem hatott hangra. Leírták, h csak minimális halu maradt. Hiába mondtam, h szinte alig csökkent.
Csak azért, mert a hülyék nem jöttek rá, hogy ezzel "takarózom": nekem mindent szabad, én saaajnos beteg vagyok.
Hoppá. :) Ezt sem sűrűn mondják.
Nekem van olyanom is, h "betegségtudata túlzott". 
HÁHHH EZ VISZI A PÁLMÁT! LOL
Nekem van olyanom is, h "betegségtudata túlzott".
Utólag igen, de én hónapokig kizárólag azzal voltam elfoglalva, hogy senki meg ne tudja, nehogy meglássanak pszichiáternél. A rezidenshez is mindig vasárnap mentem gyógyszert íratni, amikor ügyeletes volt. Akkor még nem ismertem ezt az oldalt, azóta rengeteget tanultam tőletek. Semmi más nem kötötte le a figyelmem, csak a titkolás. Meg az, hogy úgysem hisz nekem senki. Hiszen azt olvastam, hogy a mentális betegeknek nincs betegségtudatuk. Vagyis simán tünetnek veszik, ha ellentmondok.
A gyógyszert meg azért szedtem, mert azt olvastam, ha nem szedem, visszajönnek a tünetek. Én tényleg mindent a titkolásra tettem fel sajnos.
Egyébként nálam is mind2 helyen ledokumentálták,hogy betegség belátás kérdéses(mérték kérdéses) Az Olanzapint meg mindent elvettek. Ki a hülyébb? Én vagy a pszichiáter nah...
Utólag igen, de én hónapokig kizárólag azzal voltam elfoglalva, hogy senki meg ne tudja, nehogy meglássanak pszichiáternél. A rezidenshez is mindig vasárnap mentem gyógyszert íratni, amikor ügyeletes volt. Akkor még nem ismertem ezt az oldalt, azóta rengeteget tanultam tőletek. Semmi más nem kötötte le a figyelmem, csak a titkolás. Meg az, hogy úgysem hisz nekem senki. Hiszen azt olvastam, hogy a mentális betegeknek nincs betegségtudatuk. Vagyis simán tünetnek veszik, ha ellentmondok.
A gyógyszert meg azért szedtem, mert azt olvastam, ha nem szedem, visszajönnek a tünetek. Én tényleg mindent a titkolásra tettem fel sajnos.
Vagy kh után új orvos és vitatni a diagnózist, elmondani, h olyan tüneteket írtak, amid sosem volt.
Be sem szedtem volna azt a gyszert (kórház után), amit olyan tünetre írtak, amim sosem volt.
Nekem erre Ripedon járt, lógus nem, ellenben levegőnek nézés igen. Még egy tünetre emlékszem, talán az tett be ebbe a skatulyába. Mivel akkor már tényleg napokig nem aludtam itthon voltak téveszméim, bent nem. Mégpedig olyan volt, mintha ébren álmondnék. Pl. volt, hogy azt hittem, a munkahelyi kiránduláson vagyok stb...
Ez a téveszme olyannyira nem volt bent, hogy annyit becsülettel beleírtak a záróba, hogy a tünetei 1 nap Ripedon kezelés után megszűntek. Szerintem meg kialudtam magam.
Erre max alvássegítő gyszer kellett volna és pár beszélgetés lógussal.
Csivava!
Milyen tünet miatt voltál kórházban?
Talán nekem azért fájt annyira, mert azért én már nem vagyok fiatal, gyakorlatilag életem több, mint felét leéltem úgy, hogy mindenhol komolyan vettek. Azért én már 50 évhez nagyon közel járok. Mondjuk orvosnál nem sokat jártam. Volt egy életem, ahol megbecsültségben éltem, munkámban elég sikeresen. És ehhez képest volt már maga a betegség is egy óriási zuhanás. Már bent a kórházban megéreztem, milyen számkivetettnek lenni. 10 nap alatt, amikor bent voltam, a szobában csak hozzám nem jött soha orvos. Azt sem tudtam igazán, nekem ki a kezelőorvosom. Mindenki máshoz bejött az orvosa. Volt akivel beszélt a pszichológus, velem soha. Úgy voltam ott 10 napot, hogy hozzám sem nővér, sem orvos soha nem szólt. Vizit egyszer volt a 7. napon, a vizit úgy ment el az ágyam mellett, hogy rám sem néztek. Majd még bent voltak a szobában, amikor sikerült szemkontaktusba kerülni a főorvossal, akitől megkérdeztem, mikor mehetek haza. Válasz pénteken. Ezt az egy szó választ kaptam. Pénteken megkaptam a zárót, egy teljes kisregénnyel, olyan írásokkal, hogy a beteggel ismertettük a betegségét, csak azt nem tudom, mikor, mert senki nem szólt hozzám. Aztán azzal a rezidenssel, aki a kezembe adta a zárót, megbeszéltem, hogy akkor bejárok hozzá gyógyszert íratni. Be is jártam, fél évig, soha nem szólt hozzám, csak hozta a recepetet, én a folyosón ültem. Majd egyszer az 5. hónap elején mondta, hogy csökkentsem a Ripedont, majd hagyjam el.
Arra emlékszem, hogy végig, ahogy bent voltam, irtóra fájt, hogy nem szóltak hozzám, szinte levegőnek néztek. Korábban banális okok miatt már voltam kórházban, arcüreg műtét stb., mindig volt kezelőorvosom, a vizit mindig megállt az ágyamnál stb..
Majd ezután a tapasztalás után jött, ahogy bántak velem a sürgősségin. Olyan érzésem van, mintha az életem már soha nem lesz olyan, mint régen. Már nem fog a szavam annyit érni, mint régen. Fura érzés, kegyvesztettnek lenni, úgy, hogy soha nem ártottam senkinek. Mondjuk a barátaim megvannak, családom megvan, sehol nincs gondom, egyedül az orvosnál parázom, hogy belelát az EESZT-be és onnantól hazugként kezel.
Egyébként ismerős a szitu! 3 évig szedtem ripedont, mikor zárton újra kaptam engem is levegőnek néztek és mondom az ápolónak mit kapok az AP mellé? Rivot azt mondta de a Ripedon-t biztosan nem ismerem. Nem tudom miért de az egész bánásmód olyan hatással volt rám,hogy tényleg megsem mertem nyikkanni és már kezdtem elhinni,hogy nem ismerem a Ripedont.
Nagyon úgy tünik. Mert a szakrendelőben 2 év ripedon szedése után is lenézően nézett rám a pszichiáter. Azt mondja a fiatalok gyógyszere az A bilify.... Gondoltam magamban köszi,biztos valami utolsó szemétnek néz.
Talán nekem azért fájt annyira, mert azért én már nem vagyok fiatal, gyakorlatilag életem több, mint felét leéltem úgy, hogy mindenhol komolyan vettek. Azért én már 50 évhez nagyon közel járok. Mondjuk orvosnál nem sokat jártam. Volt egy életem, ahol megbecsültségben éltem, munkámban elég sikeresen. És ehhez képest volt már maga a betegség is egy óriási zuhanás. Már bent a kórházban megéreztem, milyen számkivetettnek lenni. 10 nap alatt, amikor bent voltam, a szobában csak hozzám nem jött soha orvos. Azt sem tudtam igazán, nekem ki a kezelőorvosom. Mindenki máshoz bejött az orvosa. Volt akivel beszélt a pszichológus, velem soha. Úgy voltam ott 10 napot, hogy hozzám sem nővér, sem orvos soha nem szólt. Vizit egyszer volt a 7. napon, a vizit úgy ment el az ágyam mellett, hogy rám sem néztek. Majd még bent voltak a szobában, amikor sikerült szemkontaktusba kerülni a főorvossal, akitől megkérdeztem, mikor mehetek haza. Válasz pénteken. Ezt az egy szó választ kaptam. Pénteken megkaptam a zárót, egy teljes kisregénnyel, olyan írásokkal, hogy a beteggel ismertettük a betegségét, csak azt nem tudom, mikor, mert senki nem szólt hozzám. Aztán azzal a rezidenssel, aki a kezembe adta a zárót, megbeszéltem, hogy akkor bejárok hozzá gyógyszert íratni. Be is jártam, fél évig, soha nem szólt hozzám, csak hozta a recepetet, én a folyosón ültem. Majd egyszer az 5. hónap elején mondta, hogy csökkentsem a Ripedont, majd hagyjam el.
Arra emlékszem, hogy végig, ahogy bent voltam, irtóra fájt, hogy nem szóltak hozzám, szinte levegőnek néztek. Korábban banális okok miatt már voltam kórházban, arcüreg műtét stb., mindig volt kezelőorvosom, a vizit mindig megállt az ágyamnál stb..
Majd ezután a tapasztalás után jött, ahogy bántak velem a sürgősségin. Olyan érzésem van, mintha az életem már soha nem lesz olyan, mint régen. Már nem fog a szavam annyit érni, mint régen. Fura érzés, kegyvesztettnek lenni, úgy, hogy soha nem ártottam senkinek. Mondjuk a barátaim megvannak, családom megvan, sehol nincs gondom, egyedül az orvosnál parázom, hogy belelát az EESZT-be és onnantól hazugként kezel.
Egyébként ismerős a szitu! 3 évig szedtem ripedont, mikor zárton újra kaptam engem is levegőnek néztek és mondom az ápolónak mit kapok az AP mellé? Rivot azt mondta de a Ripedon-t biztosan nem ismerem. Nem tudom miért de az egész bánásmód olyan hatással volt rám,hogy tényleg megsem mertem nyikkanni és már kezdtem elhinni,hogy nem ismerem a Ripedont.
Csivava!
Milyen tünet miatt voltál kórházban?
Talán nekem azért fájt annyira, mert azért én már nem vagyok fiatal, gyakorlatilag életem több, mint felét leéltem úgy, hogy mindenhol komolyan vettek. Azért én már 50 évhez nagyon közel járok. Mondjuk orvosnál nem sokat jártam. Volt egy életem, ahol megbecsültségben éltem, munkámban elég sikeresen. És ehhez képest volt már maga a betegség is egy óriási zuhanás. Már bent a kórházban megéreztem, milyen számkivetettnek lenni. 10 nap alatt, amikor bent voltam, a szobában csak hozzám nem jött soha orvos. Azt sem tudtam igazán, nekem ki a kezelőorvosom. Mindenki máshoz bejött az orvosa. Volt akivel beszélt a pszichológus, velem soha. Úgy voltam ott 10 napot, hogy hozzám sem nővér, sem orvos soha nem szólt. Vizit egyszer volt a 7. napon, a vizit úgy ment el az ágyam mellett, hogy rám sem néztek. Majd még bent voltak a szobában, amikor sikerült szemkontaktusba kerülni a főorvossal, akitől megkérdeztem, mikor mehetek haza. Válasz pénteken. Ezt az egy szó választ kaptam. Pénteken megkaptam a zárót, egy teljes kisregénnyel, olyan írásokkal, hogy a beteggel ismertettük a betegségét, csak azt nem tudom, mikor, mert senki nem szólt hozzám. Aztán azzal a rezidenssel, aki a kezembe adta a zárót, megbeszéltem, hogy akkor bejárok hozzá gyógyszert íratni. Be is jártam, fél évig, soha nem szólt hozzám, csak hozta a recepetet, én a folyosón ültem. Majd egyszer az 5. hónap elején mondta, hogy csökkentsem a Ripedont, majd hagyjam el.
Arra emlékszem, hogy végig, ahogy bent voltam, irtóra fájt, hogy nem szóltak hozzám, szinte levegőnek néztek. Korábban banális okok miatt már voltam kórházban, arcüreg műtét stb., mindig volt kezelőorvosom, a vizit mindig megállt az ágyamnál stb..
Majd ezután a tapasztalás után jött, ahogy bántak velem a sürgősségin. Olyan érzésem van, mintha az életem már soha nem lesz olyan, mint régen. Már nem fog a szavam annyit érni, mint régen. Fura érzés, kegyvesztettnek lenni, úgy, hogy soha nem ártottam senkinek. Mondjuk a barátaim megvannak, családom megvan, sehol nincs gondom, egyedül az orvosnál parázom, hogy belelát az EESZT-be és onnantól hazugként kezel.
Egyébként ismerős a szitu! 3 évig szedtem ripedont, mikor zárton újra kaptam engem is levegőnek néztek és mondom az ápolónak mit kapok az AP mellé? Rivot azt mondta de a Ripedon-t biztosan nem ismerem. Nem tudom miért de az egész bánásmód olyan hatással volt rám,hogy tényleg megsem mertem nyikkanni és már kezdtem elhinni,hogy nem ismerem a Ripedont.
Talán nekem azért fájt annyira, mert azért én már nem vagyok fiatal, gyakorlatilag életem több, mint felét leéltem úgy, hogy mindenhol komolyan vettek. Azért én már 50 évhez nagyon közel járok. Mondjuk orvosnál nem sokat jártam. Volt egy életem, ahol megbecsültségben éltem, munkámban elég sikeresen. És ehhez képest volt már maga a betegség is egy óriási zuhanás. Már bent a kórházban megéreztem, milyen számkivetettnek lenni. 10 nap alatt, amikor bent voltam, a szobában csak hozzám nem jött soha orvos. Azt sem tudtam igazán, nekem ki a kezelőorvosom. Mindenki máshoz bejött az orvosa. Volt akivel beszélt a pszichológus, velem soha. Úgy voltam ott 10 napot, hogy hozzám sem nővér, sem orvos soha nem szólt. Vizit egyszer volt a 7. napon, a vizit úgy ment el az ágyam mellett, hogy rám sem néztek. Majd még bent voltak a szobában, amikor sikerült szemkontaktusba kerülni a főorvossal, akitől megkérdeztem, mikor mehetek haza. Válasz pénteken. Ezt az egy szó választ kaptam. Pénteken megkaptam a zárót, egy teljes kisregénnyel, olyan írásokkal, hogy a beteggel ismertettük a betegségét, csak azt nem tudom, mikor, mert senki nem szólt hozzám. Aztán azzal a rezidenssel, aki a kezembe adta a zárót, megbeszéltem, hogy akkor bejárok hozzá gyógyszert íratni. Be is jártam, fél évig, soha nem szólt hozzám, csak hozta a recepetet, én a folyosón ültem. Majd egyszer az 5. hónap elején mondta, hogy csökkentsem a Ripedont, majd hagyjam el.
Arra emlékszem, hogy végig, ahogy bent voltam, irtóra fájt, hogy nem szóltak hozzám, szinte levegőnek néztek. Korábban banális okok miatt már voltam kórházban, arcüreg műtét stb., mindig volt kezelőorvosom, a vizit mindig megállt az ágyamnál stb..
Majd ezután a tapasztalás után jött, ahogy bántak velem a sürgősségin. Olyan érzésem van, mintha az életem már soha nem lesz olyan, mint régen. Már nem fog a szavam annyit érni, mint régen. Fura érzés, kegyvesztettnek lenni, úgy, hogy soha nem ártottam senkinek. Mondjuk a barátaim megvannak, családom megvan, sehol nincs gondom, egyedül az orvosnál parázom, hogy belelát az EESZT-be és onnantól hazugként kezel.
Liticarb + mirtazapin plusz a többi. Ahogy olvastam a Liticarb a leghatékonyabb a világon hangulatstab.
Tárgytalan nem kell ez nekem. Mirtazapin 2x45mg jó nekem. Plusz a többi....
Azt írják növeli a koncentráló képességet.
Bocsi az offolásért. Convulex csak epilepszia és hangulat ingadozás-ra jó vagy ritkán de skizoban is hatásos lehet ?
Ez nem mindenhol így van.
Engem mindenhol kivizsgáltak, kezeltek. Házidoki tudja. Fogászaton kérdezték a gyszereket, még jobban igyekeztek megnyugtatni. Urológus tudta. Elhagyást javasolt.
Nekem az ex házimmal volt olyan baj, h még átriai táppénzes javaslattal is alig akart táppénzen tartani mert hisztinek vélte a bajom.
Hepatológus is tudta. Az egyik bolondként kezelt. Kérdésekre nem válaszolt, úgysem érteném. Közölte a nővérrel. Emiatt máshoz mentem.
Persze nem minden hol. Azz én Áterem aki 3 évig kezelt a 4 ik évben ásítozott a telefonban és lerakta.
Egyik sem a rendszerből látta. Önként mondtam el mert a szedett gyógyszerekre rákérdeztek.
Ez nem mindenhol így van.
Engem mindenhol kivizsgáltak, kezeltek. Házidoki tudja. Fogászaton kérdezték a gyszereket, még jobban igyekeztek megnyugtatni. Urológus tudta. Elhagyást javasolt.
Nekem az ex házimmal volt olyan baj, h még átriai táppénzes javaslattal is alig akart táppénzen tartani mert hisztinek vélte a bajom.
Hepatológus is tudta. Az egyik bolondként kezelt. Kérdésekre nem válaszolt, úgysem érteném. Közölte a nővérrel. Emiatt máshoz mentem.
Ritka, aki belenéz, már csak azért is, mert már bocsánat, de a dokik nagy részének a számítógépes felhasználói ismerete is csekély.
Ez így van!
és mit mondtak a kis MAKIK ? XD
Uhh! Tapló banda!
Ritka, aki belenéz, már csak azért is, mert már bocsánat, de a dokik nagy részének a számítógépes felhasználói ismerete is csekély.
Ez így van!
és mit mondtak a kis MAKIK ? XD
Ritka, aki belenéz, már csak azért is, mert már bocsánat, de a dokik nagy részének a számítógépes felhasználói ismerete is csekély.
Ez így van!
és mit mondtak a kis MAKIK ? XD
Kedves Közösség!
Kérünk titeket, ha tehetitek, támogassátok a Búrát!
Támogatásotok a weboldal üzemeltetési költségeihez is hozzájárul.
Banki Átutalás:
Bank: OTP Bank Nyrt.
Számlatulajdonos: Gácsi Krisztián
Számlaszám: 11734004-25990001-00000000
IBAN: HU46117340042599000100000000
Az OTP Bank BIC / SWIFT kódja: OTPVHUHB
PayPal:
Szeretnél részt venni egy könnyed, időnként kissé szofisztikált, gyakrabban jókedvű, laza szóbeli társalgásban?
Ahol a nagyi receptje sem tabu?
Azért néha mondjuk a matematikai absztrakciók is röpködnek?
Pötyögd be bátran a következő telefonszámot!
( 30 ) 228 - 6784
Hivatkozz a Búrára, keresd Krisztiánt!
Ha szeretnéd, visszahívás is játszik!
FONTOS! SZÁMKIJELZÉSSEL TÁRCSÁZZ!
Legfrissebb hozzászólások