meg lehet majd nézni valahol?
Családon Belüli Erőszak
sziasztok...vártam már a mai napot..innen esetleg valaki fog jönni?
Közben továbbra is él a lehetőség bárkinek aki érintett vagy érdeklődő, 12-én szombaton 15 órától közös beszélgetés a témában Mariannal az Alapítványban. (VI. ker. Szondi u. 37/b.)
Jelentkezés e-mailben: erika.lobmayer@gmail.com
Várunk szeretettel mindenkit, a részvétel ingyenes.
Kata73! Megindított, hogy leírtad mivel foglalkoztál és mivel szeretnél foglalkozni. Szívből kívánom, hogy megerősödj lélekben! Talán fontosabb is egy leheletnyivel, mint a szakmaiság. A társadalom peremén lévőknek a jó szó és a törődés szinte olyan lehet, mint a levegő. Személy szerint örülök, hogy ezen a fórumon (topikban) olyan is ír, aki közelről ismeri a problémát a szakmáján keresztül.
Köszönöm Vadmeggy,de amint látod már töröltem is,mivel itt a Búrán kizárólag sorstársként vagyis betegként vagyok jelen. Igyekszem ehhez tartani magam(.Bár olykor kibújik a másik oldalam is, de próbálom visszaterelni max az infoátadásig menni.)
Psz betegek:dolgoztam kezelt ill kezeletlen betegekkel.Gyerekekkel ,felnőttekkel egyaránt ,akik súlyos traumákon mentek keresztül.Elkerülhetetlen egy otthonban,hogy ilyen esetekkel kell foglalkozni.Tehát tapasztalatból tudom mekkora felelősséggel jár.De ezt nem szeretném bővebben kifejteni.
Kata73! Megindított, hogy leírtad mivel foglalkoztál és mivel szeretnél foglalkozni. Szívből kívánom, hogy megerősödj lélekben! Talán fontosabb is egy leheletnyivel, mint a szakmaiság. A társadalom peremén lévőknek a jó szó és a törődés szinte olyan lehet, mint a levegő. Személy szerint örülök, hogy ezen a fórumon (topikban) olyan is ír, aki közelről ismeri a problémát a szakmáján keresztül.
Semmi Freud.
.
hozzátenném, hogy szorongások egy része is talán, de tévedhetek is ebből fakad...visszafogad-e a társadalom, a szűk közösség, ahol élek...legalább alap szinten...egy erős önbizalom kell, hogy pláne kisebb településen (ahol már kb mindenki sejti mi történt az illetővel) magabiztosan emelt fővel járjon...mondhatni..de lehet most nagyot tévedtem...
Kata 73! Nagyon szép volt az érvelésed! és mennyi ilyen jellegű előítélet van! Szinte végtelen a sor....sajnos a 'normális' társadalomban sokat emlegetett közösségek megtartó ereje éppoly kirekesztő és megbélyegző erő is lehet. Pont ez a fő gond, amikor vissza szeretne valaki térni a normál kerékvágásba....
Iwankalone!
Szerintem te totál jóhiszeműen osztottad meg.Látszólag semmi sem utal arra,hogy itt nem függ össze a gyerek fotója a szervezet célja ill a monológ.Ergo nem hibáztál.
Számodra nem a fotó a lényeg.
De mit csináljak ,ha 3 szakasz elolvasása után önmagától bejön és totálba kapom a gyerek fotóját a szervezet logóját a monológ pedig oldalra szorul?
Melyik marad meg bennem leginkább?
A fotó v a szöveg?
Érdekelni fog , megnézem mi áll a háttérben,hogy mi történt a gyerekkel ki is ő és hogyan szerezte a sérüléseit?
a többséget nem
Miért nem?
Mert elhiszem, amit el akarnak hitetni velem.
És a kép alapján önmagamban elítélem a szülőt aki így ilyen brutálisan bántalmazta a gyerekét.
Ha hagyom,hogy manipuláljanak.
Tudod, csak azok a sérülésnyomok- harapásnyomok... nem emberi,nem tárgy okozta sérülések.Nekem ez tünt fel
Engem ezért kezdett el érdekelni maga a kép, a hitelessége ,a szervezet,és az ,hogy mennyire nem érdekel minket mi is történt valójában.
Tehát Parottnak is igaza van!
Engem mégis az a kérdés érdekel:Vajon a szülők hozzájárulásukat adták a gyerekük fotójának ilyen jellegű felhasználáshoz ...........?
Te hozzájárultál volna ha megharapja a kutyátok a gyereketeket?
Hordoznád magadon a stigmát mint bántalmazó szülő ill bántalmazott gyerek ha kép alapján azonosítanak?
Nem hiszem.
De
Ez már médiajogi kategória.
Én nem örülnék ha mint psz beteg gyilkosnak neveznének,mert az jön át a hírekben ,hogy XC megölte GB és kihangsúlyoznák mint ahogy ki is szokták ,hogy XC psz kezelt volt ezért..
Mi marad meg az emberek tudatában?
Aki psz kezelt az közveszélyes
Ennyit a manipulációról és a felelősségről.
Ha valaki esetleg
http://nokjoga.hu/alapinformaciok/miert-marad
Itt részletesen kitér a családon belüli erőszakra ,többek között Stockholm-szindrómára is a (Kötődés fejezet) illetve a paradox állapotra(Bűntudat fejezet),ez a két tünet ilyen néven szintén kevésbé ismert.
Illetve:
http://www.gyermekbantalmazas.hu/celcsoportok/gyermekeknek/item/senkinek...
Van gyermekvédelmi törvényünk, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV
illetve nemzetközi gyemekek jogairól szóló egyezmények,mindezek ellenére sok a rejtve maradó eset vagy elakadt az ügy valahol eset ...
Amiről még nem esett szó:
Anyaotthonok-Csak anyák vehetik igénybe gyerekeikkel
http://gyermekfelugyelo.hupont.hu/5/anya-otthonok-elerhetosegei
Családok Átmeneti Otthona Krízishelyzetben lévő családoknak (hajléktalanná vált családok v átmeneti krízisben lévő ill,,családon belüli erőszak elől menekülő áldozatok, részére nyújt menedéket általában 1-1,5 évre.Szintén csak gyerek jogán vehető igénybe.Van csak területileg ,illetve országosan befogadó otthon.Sajnos van ahol várólista van,de rendkívüli intézkedést igénylő eset kapcsán ez elsődleget kap azonnali intézkedést,illetve ha nincs egyáltalán férőhely átirányítanak más otthonokba.
Ez az egyiknek a honlapja info iránt
http://www.sorsunk-jovonk.hu/csaladok_atmeneti_otthonai.html
illetve a
Védett -házak(Shelter) ( amely teljesen anonym és gyakorlatilag azt jelenti ,hogy az áldozat a lakóhelyétől a lehető legtávolabb, ismeretlen helyen lévő krízisházba költözik, ezeknek a helyeknek a címe a CSÁÓ- val szemben teljesen titkos se telefonkönyvben se a neten nem szerepel.)
http://www.sorsunk-jovonk.hu/shelter.html
Ne legyen szüksége erre senkinek,de ha mégis, akkor talán ezekek az infok hasznosak lehetnek.
Üdv:Kata
Szia Árvalányka!
Nem vettem vitatkozásnak.Sőt!
Ami félreértésre adhatott okot: Én az általam írt és idézett részt a konfliktuslavinával kapcsolatban ill nem tudja mit csinál milyen lelki sebeket okoz elsősorban erre értettem az újabb félreértések elkerülése végett beszúrom mire is gondoltam ::http://www.lelkititkaink.hu/szobeli_eroszak.html de itt sem a gyerek a felelős!
a felvetésed másik része:
Nem a te hibád!Te voltál a gyerek és ő a felnőtt!
...... Valamikor , annak idején , én- neked pont erről( már nem találom hol írtam , de talán még..,..emlékszel?)
Üdv :Kata
Iwankalone
Ha nem sikerül a volt pároddal rendezni a konfliktust,illetve bántalmazás ténye merül fel,
A területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz lehet fordulni felvilágosításért,tanácsért.Alapellátási szolgáltatásuk között,többek közt, nekik jogásszal is kell rendelkezniük, ill pszichológussal.(Nem állandó általában,időpontot adnak mikor van ott a jogász ill a psz.)
Nem tudom mennyire súlyos tettet követtél el,mennyire rontja v sem az esélyeket .De ez a jogász a családgondozóké ill,szocmunkások feladata eldönteni ...
Ennyit mondhatok.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem tudom mennyire súlyos amit te elkövettél.De az hogy,beismered ,le merted írni,az mindenképp ,.. többségében nem ez a jellemző,hanem a tagadás,az önfelmentés.
Kedves Kata...kérem, ne vedd veszekedésnek a soraimat, csak szeretném én is a gondolataimat megosztani azzal kapcsolatban, amit írtál.
A bántalmazott gyermekek 99%-a önmagát hibáztatja illetve ezt az érzést viszi magával felnőtt korában is....képtelen normális kapcsolatokat kialakítani, hiszen személyisége a gyermekkorban elszenvedettek és az önvádaskodás miatt kissé eltorzult...énképe, önértékelése semmi...nem foglalkozik az elszenvedett fájdalmakkal, hiszen azt gondolja, magának okozta, ő a hibás, megérdemelte.
azt gondolom, hogy az igazi gyógyulás felé vezető legnehezebb lépcsőfok nem más, mint szembenézni a gyerekkorral, a történtekkel, s azzal, hogy NEM Ő VOLT A HIBÁS...be kell lássa azt, hogy gyermekként nincsen olyan tett, amivel megérdemelte volna, hogy akár fizikailag, lelkileg, vagy szexuálisan bántalmazzák...s azt gondolom, hogy nem csak a történtekkel kell szembenéznie, hanem a bántalmazóval is és igen is tudatni kell vele, hogy TE voltál a gonosz és NEM ÉN! amíg nem jut el idáig és a bántalmazó nem szembesül azzal, hogy a bántalmazott tisztában van a rosszaságával, addig a bántalmazó akár él, akár már meghalt, uralkodni fog a bántalmazott felett..egy életre elrabolja a bántalmazottlelkét, életét...
s hogy mutogatva kell-e, vagy pedig higgadtan? ezt vajon meg lehet-e mondani azok után, hogy a bántalmazott évekig tűrte a bántalmazást, a megfélemlítést, szégyent, önostorozást, rengeteg harag, düh, szomorúság, ki nem mondott szavak és kérdések gyültek fel benne? nem tudhatjuk előre, kiből hogy fog kijönni, ha sikerül ezt a nagy lépést megtennie...azt is gondolom, hogy ennyi elhordozott sérülés után nehéz önmagunkat építeni...
amit még elszoktam mondani és talán ezen az oldalon is leírtam már:
ha kapok egy pofont, a pofon fájdalmának tudatában a következő lépés az én döntésem...én is pofozkodom-e, vagy sem...de ehhez az is fontos, hogy az ember lelke és énképe már elkezdjen haladni a gyógyulás útja felé...
Másolásról jutott eszembe, van egy rész amit szeretnék kihangsúlyozni az érzelmi bántalmazás kapcsán
Általában a mintakövetés,azaz valamikor ő is abúzust élt át,és nem sikerült felismernie,átírnia.Tehát nem tudatosult és nem került cselekvési szinten megvalósulásra az a mondat:Amit velem tettek,ami nekem fájdalmat okozott ,azt a gyerekemmel nem teszem
Miről is van szó konkrétan: nem tudatosult-azaz neki is természetes volt .úgy is mondhatnám nem tudja,hogy mit csinál, nem szándékos,mert őt is így nevelték és esetleg úgy érzi hasznára vált .
Vagy
Neki is fájt,de úgy érzi nem tud más lenni.
És ez nem függ az iskolázottságtól,az életkörülményektől.rizikófaktor lehet,de nem ettől függ.
Miért írtam le mindezeket.
A 2 előző, és ezzel az írásommal is tájékoztatni,elgondolkodtatni szerettem volna.
Egyéb szándékom nem volt.
Szeretnék megkérni mindenkit,hogy az általam leírt sorok ne indítsanak el családi konfliktuslavinát.Ne kérjük számon szüleinken azokat a mondatokat,a mutatóujj általi kézmozdulatokat,a kioktató olykor cinikus hansúlyt, amelynek egykor tehetetlen áldozatai voltunk,bárhogy is fájnak a mai napig,Tudom nagyon nehéz megálltj parancsoni önmagunknak a bennünk rejlő fájdalomnak..
Van ennek más útja
Inkább igyekezzünk magunkba építeni az ellentetjét,azt hogy mi nem fogjuk,nem tesszük meg ugyanezt a gyerekeinkkel ,társunkkal a családunkkal.
Köszönöm
Szia Vic!
Szivesen!
Bár a téma kimeríthetetlen mélységű és szélességű.
Üdv:Kata
Szia Kata! Köszi az infot azt gondolom sokan ilyen mélységbe nincsenek is tájékoztatva az abozus tipusairol sőt magával a szó definiciójával sincsenek teljesen tisztában.Nagyon hasznos informáciot tettél ide ki mindeképp. üdv:Vic
Árvalányka!
Szivesen!
Te is tudod,sajnos még mindig ott tartunk,hogy nehezen kerülnek napvilágra ezek az esetek és nagy az összezárás,az inkább maradjon családon belüli ügy. Nehezen bizonyíthatóak, az érzelmi bántalmazásról nem is szólva.Ha van bizonyíték a gyereknek nagyon erős támaszra van szüksége,mert a rendőrségi kihallgatás,a bírósági tárgyalás szintén .....
Sajnos még mindig a tagadás fázisánál tartunk,és a gyerek sok esetben magára marad, egyedül kell feldolgoznia,megküzdenie a traumával,ami egyedül szinte lehetetlen.
Vannak nagyon jó szakemberek,de napi szinten nem lehetnek a gyerekkel, nem pótolhatják akár a szülői érzelmi biztonságot,akár egy más felnőtt által aki napi szinten kapcsolatban van vagy vele bizalommal fordulhat hozzá(pl.pedagógus ,szociálpedagógus, nyújtott stabil ,felelősségteljes, hiteles érzelmileg biztonságos mintát,közeget, ami a szociáliskapcsolatok illetve a pszichés fejlődés legfontosabb elemei és egy életre kihat.
A traumát átélt gyerekek élni szeretnének,nem csak túlélni!
Mariann!
Örülök,hogy újra itt vagy az oldalon! :)
Üdv:Kata
...
köszi Kata az infót, hasznosak
Köszönöm szépen Neked!
Ahogy megöleled a kisfiad a szemed fényét az elárulja, abban benne van az összes szereteted. Örülök hogy van egy fiad, vele átélheted amit Te gyermekkorodban nem kaptál meg.
Nagy ölelés neked mindenért, és hálásan köszönöm.
Minden jót és szépet kívánok nektek az életben, és sok örömöt és szeretetet.
Hálásan köszönöm, s én is kívánom neked a legjobbakat
Sziasztok!
Szeretnék egy felvetődött kérdésre tájékoztató jelleggel válaszolni.
Családon belüli és családon kívüli erőszaknak minősűl:
azaz az abúzusok típusai:
-Érzelmi
-Fizikai
-Szexuális
A fizikai és szexuális bántalmazás, mint gyermekbántalmazás már a tömegtájékoztatás lehetőségei miatt már reflektorfénybe került ,sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel,bár sok a látens eset amikor nem történik konkrét lépés ellene és a gyereket gyakorlatilag cserbenhagyja a felnőtt társadalom illetve a törvények .
Amiről kevés szó esik és a kérdés is erre irányult,az az érzelmi bántalmazás.
-A szülő csökkent képessége
-Szadista pszichózissal (rákos lelkű szülő)rendelkező szülő
-A szülő kisiklott élete,melynek a gyerek lesz az elszenvedője
-A gyerek elutasítása ,érzelmi deprivációja(itt akár a szülő mint a hatalom képviselője van jelen azaz lepattintja a gyereket)
-A gyerek mellőzése (pl: tárgyainak ,játékainak szándékos megrongálása azaz ami a gyerek számára fontos értéket,esetleg érzelmi pótbiztonságot képviselhet)
-Visszautasítja a gyereket a szülő(tehát számára a gyerek csak fizikailag van jelen,érzelmileg nem engedi közel )
-Megvesztegetés(tehát a társadalm által el nem fogadott viselkedésre bíztat)
-Büntetés tehát a pozitív egészséges magával a gyerek éltkorával összefüggő viselkedésért való büntetés
-Izoláció( pl:kortárscsoportoktól való elszigetelés)
és talán a leggyakoribb szülői bátalmazás amit sokszor nem tartanak annak ,de súlyos károkat okozhat a gyerek fejlődésében,az a túlzott elvárások a gyerekkel szemben, a másokkal való folyamatos összehasonlítgatások,amikor a szülő figyelmen kívül hagyja a gyerek személyiségéből adódó képességeket,viselkedést és ráerőlteti a saját akaratát esetlegesen a saját meg nem valósult álmait ami sokszer nincs összhangban a gyerek képességeivel , személyiségével,érdeklődési körével(és nincs választási lehetőség adva, nincs vitának helye , azaz ne beszélj vissza én vagyok szülőd) stb ,stb
Mi jellemzi az ilyen szülőt:
Általában a mintakövetés,azaz valamikor ő is abúzust élt át,és nem sikerült felismernie,átírnia.Tehát nem tudatosult és nem került cselekvési szinten megvalósulásra az a mondat:Amit velem tettek,ami nekem fájdalmat okozott ,azt a gyerekemmel nem teszem.
Lehetne ezt a témát még tovább bontogatni több ágra tagolva vinni tovább,de a lényegét azt hiszem Ancsel Éva fogalmazta meg tömören őt idézve zárom soraimat
,,A testi sértésekről készíthető látlelet,így az is megállapítható,hogy hány napon belül gyógyulnak,de ki mondja meg egy szóról,egy hangsúlyról,egy vállvonogatásról,vagy egy röhögésről,hogy meddig lehet utána életben maradni,s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember."
Üdvözlettel:Kata
Szia kedves Árvalányka!
Én azt a naplós riportot annó láttam, és mondanom sem kell hogy végigsírtam.
Szuper vagy hogy ezt így fel merted vállalni.
Olyan jó érzés hogy ismerhetlek, köszönöm Neked.
Nagyon sok erőt kitartást kívánok szeretettel.
És Te egy nagyon jó ANYA vagy.
Sok örömöt kívánok a további életedben.
Puszi ölelés.
Drága vagy Holdfény, köszönöm Miből gondolod, hogy milyen anya vagyok?
Én is csupa jót kívánok neked, szeretettel
Anyu felhivott hogy melyik nap megyek át! ez családon belüli erüszak?
(bocs nincsenek hosszu ékezetes betüim)
Anyu felhivott hogy melyik nap megyek át! ez családon belüli erüszak?
(bocs nincsenek hosszu ékezetes betüim)
Nem, ezt nem úgy hívják :)
Anyu felhivott hogy melyik nap megyek át! ez családon belüli erüszak?
(bocs nincsenek hosszu ékezetes betüim)
Mariann egy elképesztően kedves és segítőkész ember, amikor elhívtam erre a beszélgetésre, azonnal igent mondott. Hallva, olvasva a történetét, a gyomrom fájdul bele, ahogy elképzelem akaratlanul is, hogy min mehet végig egy ilyen életű kislány, mit élhet át nap mint nap. A bántalmazott gyerekek jórésze fenőttkorban perifériára szorul, nem tudja átadni a szeretetet, hiszen nem tudta megtanulni, hogy hogy kell, gyakran bajba keverednek, tele vannak dühvel, haraggal. Mariann kivételes! Ő tele van szeretettel, mosollyal, segítőkészséggel. Hatamas segítsége lehet sorstársainak! Ő úgy tud segíteni, ahogy más nem. Elképesztő emberi nagyságról tesz tanubizonyságot, hogy ezeknek a szülőknek meg tudott bocsátani, és nem visz dühöt magával minden nap. Hiszem, hogy Mariann, a megbocsátás iyen magas fokához hozzá tudja segíteni sorstársait is azzal, hogy példájával elöljár, elmeséli, leírja, megmutatja. Segít.
November 12-én (szombaton) 15 órától vendégünk lesz Mariann az Alapítványban egy közös beszélgetésre, ahol kérdezhettek is tőle.
1165 Bp. Szondi u. 37/b
Kevesen férünk el, úgyhogy aki szerete jönni, írjon elötte. Ha nagyon sokan lennénk, akkor megismétejük.
Szeretettel várunk mindenkit!
És köszönjük mindenkinek a segítséget!!!
sziasztok...köszönöm a lehetőséget
régóta ügyemnek tekintem a családi abúzusok áldozatainak helyzetét, nagyon súlyos problémák ezek és azt gondolom, beszélnünk kell róla...tudom, milyen az hallgatni, örlődni, ki nem mondani a fájdalmakat, sérüléseket, elszenvedett poklokat..tudom, milyen az, hogy önmagamat hibáztatom mindenért és mindez, a harag, az önmarcangolás, önvádaskodás, hallgatás teljesen felemészti a lelket...tudom azt is, hogy gyerekként nem volt, ki fogja a kezemet, amikor bántottak, vertek, megerőszakoltak, de most felnőttként nem szabad ott leragadni...most már tudni kell kinyújtani a kezünket és elfogadni a segítséget...
gyertek én is ott leszek
Napló TV2 - Vujity Tvrtko - A hallgatás ára
Árvalányka üzenete:
Mint érintett, élet célom tenni a családon belüli erőszak ellen, ezért is vállaltam ezt a felvételt.
Hogy miért volt érdemes ezt a lépést megtegyem? Azért, hogy alig pár óra elteltével más is meg merjen nyílni és azt merje mondani, hogy igen, ez velem is megtörtént..s talán most először meri ezt felvállalni...hogy üzenetek hada árasszon el olyanoktól, Akik megkérdezik, mit csináljanak, mert Velük is...hogy egy nevelőszülő kissé bátortalanul írja, hogy a nevelt lányai is erről panaszkodnak 2-3 év után a szüleikre, s burkoltan ott a kérdőjel, mit tegyen...s hiszem, ez csak a kezdet...foglalkozni kell ezzel, s nem homokba dugni a fejünket...Köszönöm, hogy elmondhattam mindezt, s köszönöm a rengeteg bizalmat, s kedves szót köszönöm
A szorongás, pánik, félelem lelki oka gyakran fiatalkori sérelmek miatt alakul ki.
Akár ilyen szorongással, pánikkal,
akár csak mint érdeklődő
gyere és csatlakozz a beszélgetéshez személyesen is
ahol többek között a megküzdési startégiák is szerepet kapnak
a csoportot Erci vezeti! Itt is kérdezhettek bátran Árvalánykától is és Ercitől is!
November 12-én 15 órakor ott lesz Árvalányka is a vendégek között a Fiatalok Lelkiegyensúlyáért Alapítványnál (Budapest 1065, Szondi u. 37/b ) egy közös beszélgetésre, amihez bárki csatlakozhat, teljesen ingyenesen! Gyertek, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Pintér Mariann évek óta a családon belüli erőszak áldozatainak tragikus sorsára hívja fel a figyelmet. Itt a Búrán Árvalányka néven van köztünk, története ide kattintva olvasható, kommentelhető.