Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a 116-123, vagy a 06 80 820 111-es ingyenes számot, ahol a krízishelyzetben lévőket segítők nyújthatnak támogatást önnek.
 

Borderline


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
A "doggy style" újraértelmezve... Smile

Offline
Csatlakozott: 2019 nov 15

Artifical Skizo írta:

Nincs semmilyen betegség, a tüneteket kis zöld polipállatok okozzák, amik az agyban élnek és a szinapszisokat nyalogatják. Ha jobbról balra nyalják akkor depresszió, ha balról jobbra akkor mánia, ha körkörösen akkor meg skizofrénia.

Hát ezen nagyon jót nevettem Laughing out loud


Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Kicsit komoly(abb)ra fordítva a szót. 

Ma már nem használatos a borderline kifejezés, hanem "érzelmileg labilis személyiségzavar" a meghatározás. Mivel a határeseti elnevezés (tom, szó szerint "határvonal") arra utalt, hogy a neurotikus/pszichotikus határán billegő, és mivel a "neurotikus", "neurózis" kategóriát (túlságosan tágan értelmezhető, túl szerteágazó betegségeket magába foglaló mivolta miatt) megszüntették/nem használják, így már értelmét vesztette. 

A borderline és a bipoláris valóban ugyanaz az oszcillálás, de míg az előbbi horizontális-érzelmi, az utóbbi vertikális-hangulati síkon. Laikusként az a véleményem, hogy a borderline "szövődménye" a bipol (nálam pl. ez szakemberek szerint is biztos), épp ezért olyan nagyfokú a komorbiditás.

Az, hogy egy-egy áter mikor mondja valamire, hogy betegség-nem betegség, épp attól függ, hogy a betegségtudatot kialakítani vagy megszüntetni szeretné-e adott esetben...


3
Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

Nincs semmilyen betegség, a tüneteket kis zöld polipállatok okozzák, amik az agyban élnek és a szinapszisokat nyalogatják. Ha jobbról balra nyalják akkor depresszió, ha balról jobbra akkor mánia, ha körkörösen akkor meg skizofrénia.


Offline
Csatlakozott: 2019 nov 14

Border line. Már a neve is értelmezhetetlen. Vagyis pontosíthatatlan. Azt mondta a szuper, VIP, sztár, pszichiáter Wink(akihez csak véletlenül kerültem, és sportolókat kezel) hogy ilyen betegség nincs, hogy border, meg kényszeres. "Olyan van hogy szorongás és ellenne cselekedeteket végez hogy megnyugodjon, meg olyan van hogy hullámzik a depresszió és a mánia" Szóval ezek csak kitalált betegségek, az anergiát, a szorongást kell megszüntetni, kezelni. Imádom! Többször elképzeltem, hogy kutya vagyok és meg*as*om a harisnyás lábszárát.  


Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Nagyon jó összefoglaló.

https://pszichoforyou.hu/borderline/


6
Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

crying


Fos
Offline
Csatlakozott: 2018 feb 14

Üdv sziasztok. 
Nagyon régen olvastalak titeket mert kb 2 éve derült ki a feleségemről hogy borderline-os.Azt hittem hogy majd akkor minden jobb lesz mert belevetette magát a szakirodalomba, filmeket nézett és azt vártam hogy egy icipicit átérzi a helyzetet. Sajnos nem így lett hanem még rosszabb lett mivel így volt egy plusz amivel takarózhatott. Sajnos 20 évet éltünk együtt és hiába van 3 gyermekünk,elváltunk. Nagyon fájt, fáj de a döntést nem bántam meg bár nem is én akartam elöször válni. De belefáradtam az állandó "küzdelembe". Nem akarta belátni hogy neki baja van és sokszor mit művel azokkal akik a legjobban szeretik. És azt is tudom hogy ezt sokszor nem direkt csinálta! Pedig nagyon szerettem őt!!!!
De nem ez volt a lényeg amiért írni akartam nektek. Azt akartam veletek megosztani hogy tudom hogy nehéz( vagyis nem tudom ) de amikor nincs nagyon nagy bajotok magatokkal és az életetekkel ezt osszátok meg a szeretteitekkel. Tudom hogy ez nyálasnak tűnik de ha az ember mindig a szart kapja akkor abból nem tud egy idő után építkezni. Tudom tudom hogy nem direkt csináljátok de higgyétek el hogy nektek is és a környezeteteknek is könnyebb lesz ha nem csak a rosszat látják. De itt ahogy olvastalak titeket ti akartok rajta változtatni,hajrá ne veszítsétek el a reményt!!!Remélem nem írtam semmi bántót mert akkor elnézést! Ez az én történetem nem mindenkié ilyen de gondoltam megosztom.


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 8

 


9
Offline
Csatlakozott: 2019 okt 15

Kedves fórumozók!

Egy cikksorozatot írok az nlc.hu-ra, ami mentális problémával küszködők családtagjaival/párjával/gyerekével/barátaival vagy más, az illetőhöz közel álló személlyel/személyekkel készült interjúkból állna. A témát azért tartom fontosnak, mert szeretnék ezzel segíteni azoknak, akik ebben a cipőben járnak, illetve azt is szeretném, hogy az emberek általánosságban többet tudjanak meg a pszichés zavarokról, és ne stigmatizálják azokat, akik mentális problémáktól szenvednek.

A következő kórképekkel rendelkező emberek hozzátartozóit keresném: depresszió, borderline, skizofrénia, paranoid zavar, pánikbetegség, poszttraumás stressz betegség, kényszerbetegség, generalizált szorongás, anorexia és bulimia (tudom, hogy sokszor ezek közül egyszerre több is fennáll). A cikkben természetesen lehet teljesen anonim módon szerepelni.

Ha úgy érzed, szívesen segítenél nekem, kérlek, írj egy e-mailt a hbrigitta88@gmail.com-ra. Előre is nagyon köszönöm, és további szép napot kívánok mindenkinek!

Hidvégi Brigi



Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Nem is az, h étvágyat csinál. Megváltoztatja az anyagcserét, és ugyanolyan táplálkozás mellett hízol. 

De 7,5 mg-tól még nem valószínű. Annyival kezdtem, akkor semmi, de a kh.-ban felvitték 30-ra Sad +30 kg-ig nem is volt megállás. Áter azt mondta, h 10-15 kg-ot hizlal. Aztán a 30-nál leállította az Olzint.


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

Én 3 hete szedem az Olanzapint, meg mellé Anafralint s tegnaptól Lamolepet. Nekem nem csinált étvágyat az Olanzapin, sőt már több, mint 3 kg-ot fogytam, mert mióta szedem őket alig van étvágyam. Sad Én átlagos testalkatú vagyok, szval rajtam hamar meglátszik a fogyás, még 3 kg s már a sovány BMI-ben leszek.

Én tegnap megvágtam magam, 4 év után először. Utána hihetetlen megkönnyebbülést éreztem, borzasztóan jó volt.


12
Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Ezek a hangulatstabilizálók "eredetileg" mind antiepileptikumok. Nem igazán találkoztam még elhízott epilepsziással, sőt.
Én hízásra hajlamos vagyok (Olanzapin: + 30 kg), de a Lamolep nem változtatja meg az anyagcserét, nem csinál étvágyat sem. Tehát nem hizlal.


Offline
Csatlakozott: 2018 szep 17
Nekem is használt amúgy! Most elég nagy a kontraszt. Igen a pszichiáterem is ezt próbálta a fejembe vésni, de sajnos nem vagyok egy könnyű eset. Van lamolephez receptem, ugyhogy szepen lassan el kene kezdenem szedni.

Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Nekem a Lamolep nagyon bevált. Határok közt tartja a borderes és a bipolos ingadozást is. (Mondjuk piával kevésbé, de még úgy sem annyira szélsőséges a dolog.) Szerintem nem hizlal. Ez nem.


15
Offline
Csatlakozott: 2018 szep 17

Rendben köszönöm erre oda fogok figyelni!

 

GAD-ra stimulotont szedek, bipora meg Lamolep-et kéne csak nem szedem sajnos. Ez is most kattant be. Ez meg a testkép zavar miatt van, fejembe vettem h ettol híztam.


Offline
Csatlakozott: 2018 szep 17

Igen ezzel én is egyértek. Csak egy másik borderesről van szó, ami aztán nehezít a dolgon, és nem tudok úgy gondolni rá, mint egy általános helyzetre.


Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Jaaaj, és még egy! Vigyázz a piával, mert ha bekerül a dokumentációdba, nem vesznek fel Th.-re!

Egyébként szedsz vmi gyszert?


18
Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Szia! Nagyon jó az önismereted, ez kellő alap egy terápiához. Anélkül nem nagyon megy... 

"Hogyan fogadtátok el, hogy valaki már nem részese az életeteknek magad miatt, aki és amilyen vagy?" – megmondta at exférjem, hogy ez mindig! 50-50%, mert két emberről szól. Rólad, aki olyan vagy, amilyen,és őróla, aki meg másmilyen. Nincs olyan, hogy valaki "hibásabb", meg "rosszabb", mint a másik. Magadat hibáztatni épp akkora baj, mint mindenért a másikat tenni felelőssé.


Offline
Csatlakozott: 2018 szep 17

Sziasztok,

a tanácsaitokra lenne szükségem a tapasztalataitok alapján.

sajnos nagyon nem vagyok jól az elmúlt hetekben tönkrementem a munkában, amit imádtam, megkérdőjeleződött a nemi identitásom. Azt a korszakom élem, amikor nem tudok NEM-et mondani. Nagyon sokat fogyasztok alkoholt, mikor tudom, hogy nem kéne. Kikényszerítem az emberekből, hogy figyeljenek rám. Például felhívom a srácot, aki visszautasított már, elég bunkó módon, hogy átmegyek hozza, és át is megyek. Miközben szerelmes vagyok a lányba, aki életemben először a lelkitársam volt, és félszavakból is értett, de elrontottam a kapcsolatunkat. 

Nagyon nagy káosz az életem jelenleg. Megszűnt a munkám, túl sok a szabadidőm, és túl sokat kattogok. 

Elhatároztam, hogy meg akarok gyógyulni. Nem akarom többet megalázni magam, ragaszkodni az emberekhez akik nem szeretnek, és ellökni azokat, akik viszont igazán szeretnek. Láncdohányozni, nem nőként viselkedni az alkohol hatására.

választ akarok kapni arra a kérdésre, hogy ki is vagyok.

Utánajártam Tündérhegynek, holnap megyek beutalót kérni a pszichiáteremhez.

Gondolom ez nem lesz egy rövid procedúra mire bekerülök...

Addig viszont megfulladok. Bántani akarom magam, hogy elnyomja a lelki fájdalmat a fizikai. Inni akarok, hogy ne kelljen gondolkodnom. Túl intenzívek az érzések, amik bennem vannak, a barátaim is szenvednek mellettem. De legalább vannak...

Ti ilyen időszakokban mit szoktatok csinálni? Mi segített abban, hogy túléljétek a mélypontokat?

Másik kérdés... Hogyan fogadtátok el, hogy valaki már nem részese az életeteknek magad miatt, aki és amilyen vagy?

Nem ismerem még a betegségem. Három éve Bipoláris zavar II.-vel diagnosztizáltak, a bordit később kaptam meg, és nem is igazán foglalkozott vele a dokim. 

Tanácstalan vagyok.



Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

Nem tudom, más is van-e így, de mai nap rettenetesen magam alatt vagyok. Sad :(

Annyira nehéz küzdeni az elmével, annyira azt érzem, hogy lehetetlen győzni a önbántalmazás vágya felett. Annyira nem tudom, hogy mit csináljak, nem tudom.


21
Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Wow! Nagyon szerencsés vagy, hogy ilyen odafigyelő dokid van Smile Ez nagyon jó!


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

Mondtam az orvosomnak. Ha megteszem, akkor önveszélyességre hivatkozva kórházba vesz fel :.(Sad

Igazából nagyon jólesik, hogy ennyire aggódik értem s igaza van, küzdenem kell, nem hagyhatom el magam.

Megváltoztatta a gyógyszereimet, emelt rajtuk, s remélem beválik. 3 naponta járok most hozzá a szakrendelésre, s bármikor hívhatom, még hétvégén is. 


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

2 hét mondjuk még nem sok idő... A dokinak mondtad a szúrmányozást mint eseti késztetést?


24
Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

2 hete szedek gyógyszert, este 5 mg Olanzapint és 50 mg Anafralint. 


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

Szedsz valamilyen gyógyszert?


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

Van még valaki, akinek délután vagy este felé felerősödnek az önbántalmazós késztetései? Egyszerűen jön a délután/este s meg akarom szúrni magam. S minden nap ez van... 


27
Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Ja, és még a "kötözködhetnék" is tünet...


Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Biztos is. Az enyém még nálam is jobban. Ő ott is "támadást" vél felfedezni, ahol még nem is szereplő... 


Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Ok, minden világos Laughing out loud lehet anyám is borderline? ugyanilyen "beszélgetés" ment le legutóbb (2 és fél éve) vele.


30

Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Egyáltalán: mi az, hogy neked fáj, nem látod, hogy te bántasz engem???

Mondom, könnyebb odébb tolni a Csomolungmát. laugh


Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

De értem! Laughing out loud De ha nem fejezem ki magam nyíltan, hanem finomkodok, akkor meg nem érti hogy miért fáj az ahogy velem bánik (vagyis nem bánik) ... Laughing out loud


Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Azért, mert leszív.

Mert rosszul beszélsz róla! Éééérted? (Nem, mi? Laughing out loud )


33
Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Igen, nekem a veszekedés irtó megterhelő lelkileg.

Egyébként tudom mi baja van, csak nem megsértődni kéne hanem beszélni róla. De nem lehet, mert megsértődik.


Online
Csatlakozott: 2012 dec 29

Liliomlány írta:

Van valami ötletetek arra, hogy mit lehet kezdeni egy sértődött borderlinenal? Egyszerűen képtelenség beszélni vele, mert folyton támad. Én meg szintén nem vagyok olyan lelki egyensúlyban, hogy ezt tolerálni tudjam.
Annyira kettős ez az egész, hatalmas szüksége lenne figyelemre (amit ő nem ad meg...), és ha ezt szóba hozom neki, akkor meg még jobban ellök (agresszív lesz).

Haha. Semmit. Meg kell tudni, min sértődött meg, de ha kérdezed, jobb esetben "semmi, mindegy, nem fontos" típusú válasz jön, a rosszabbik, h vádaskodás. Mert mi olyankor azt várjuk, h rájöjjön a másik, h mi volt az a félmondat, mozdulat stb., ami sértő volt. Mert szerintünk evidens. Érdekes, ha egy másik border ott van, és követi az "eseményeket", ő teljes biztonsággal tudja, h mi is volt a sértő!

Másik részére itt egy példa. Egyszer egy szomszédasszonynak (amúgy is "jókedvemben") szóltam vmiért, ami egyébként mindenkinek a bögyében volt, csak senki nem akart konfrontálódni vele. Na, szó szót követett, oszt aszongya: "nem akarok vitatkozni". Erre én: De én igen! Szóval mi szeretünk vitatkozni, és veszekedni IS! (Többek szerint ez egyszerűen energiavámpírkodás. Lehet.)


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Nagyon szívesen! Párkapcsolat téma azon kevés dolgok egyike amelyben némi jártasságom akad talán.

36
Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Jó kérdés, ebbe a hibába én is gyakran beleesem. Még el kell gondolkodnom rajta, mennyire related erre a helyzetre - valamennyire biztos.

Köszi!


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Akkor pedig Te vetítettél ki Őrá valami ideálképet ami talán mostanában halványul(megláttad a való én-jét?), ez sűrűn előfordult velem, hajlamos voltam bálványozni a másikat, nem vettem észre mert nem is akartam észrevenni azt hogy palira vesznek, néha úgy látom hogy a szerelembe voltam szerelmes, magáért az érzésért csináltam, mindig lelepleződik az ego-m.. És bosszantó ez. Egyébként, kímélendő a topicot, nyugodtan írj üzit, ha gondolod, szívesen beszélgetek, minden mögöttes szándék nélkül Smile

Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Köszönöm a feltételezést Smile én piszkálódni is szeretek, de olyan fiús módon. De ezt nem mindegyik pasi díjazza Laughing out loud szerencsére van egy haverom akivel kölcsönösen szívjuk egymás vérét, de valahogy érezhetően szeretetből.

Na jó, most már szétoffoljuk a borderlinet.

Továbbra sem tudom mitévő legyek :D 

Mert bármit mondok neki, egyszerűen nem lát ki az egója mögül, akárhogy is próbálkozom, nem lát engem. Csak a saját egóját, mindent saját magára értelmez, így ha finoman mondok dolgokat akkor nem érti, ha meg nyíltan kimondok dolgokat, arra meg begurul.
Pedig már egy jó ideje várom tőle, hogy ne csak őróla legyen szó... :/

Na, pl. vele nem lehet piszkálódni, mert vérig sértődik, annyira érzékeny.


39
Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Én meg pasi létemre humán érdeklődésű vagyok, introvertált és nagyon érdekel a lélektan is meg jónéhány dolog ami inkább nőket szokott vonzani, én ezt úgy mondanám hogy csak érzékenyebb vagyok talán. Szeretem ha egy nő úgymond ott van intellektuális értelemben, lehet vele poénkodni, meg ilyenek, szerintem Te is ilyen lehetsz:)

Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Bár kívülről nem feltétlenül látszik, dé én is a fiús típusba tartozom. Munkahelyen is már egy jó ideje CSAK fiúkkal dolgozom (informatikus vagyok).
Nem, nekem úgy tűnik hogy nagyon is tisztában vagy magaddal. Mindenki egy gubancos, a kérdés, ki hogyan tudja kezelni Smile


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Igen, sajnos a férfiúi büszkeség cudar egy dolog, nem mondanám hogy alapvetően idegen tőlem de megmosolyogtató néha az izzadságszagú és képzelt dominanciánk:) Megmondom őszintén hogy nekem meg női barátok, haverok, stb voltak mindig, olyan fiúsabbak, vagányak. Sajnos legtöbbször a pasikra csak mint riválisokra tudok tekinteni.. Jó gubancos egy lélek vagyok, tudom:)

42
Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Igen ez amúgy tök rossz. Nem mintha mi nők olyan jól lennék ebben edukálva, csak talán minket hagytak ebben kibontakozni - nem tudom.
Áh, nagyon sokszor nekem is nehéz felismerni, hogy mi zajlik bennem...sztem ez azért általános. Csak a heves reakciókat viselem nehezen és nézem érthetetlenül.
"alapvető igény bennünk is van az intimitás és gyengédség iránt" - kár hogy ezt sokan olyan nehezen kommunikálják Sad

Egyébként nekem szinte csak férfi barátaim vannak. Mostanában lett egy barátosné-féleség. De ez még alakulgat.


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Sajnos minket pasikat általában nem neveltek úgy hogy megismertették volna velünk az érzések/érzelmek fontosságát, vannak olyanok nálunk is ám, csak egyáltalán felismerni is nehézkes, hogy mi zajlik bennünk...csak a reakciókat látni, nehéz visszakövetkeztetni, de alapvető igény bennünk is van az intimitás és gyengédség iránt.

Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

Még jól működő érzelmi kapcsolatokba is bezavarhat egy másik ellentétes (igény esetén azonos) nemű külsős, ez genetika és agyműködés. Ha nem jelentene neked többet társalkodónál a másik, nem lennél így kiborulva miatta (szerintem).

Na, de ez már nem border témakör, off. Smile


45
Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Hát nem tudom ez most mennyire related, mert mindkettőnknek van kapcsolata. De ez az érzelmi intelligencia dolog tényleg elég nehézkes :/


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Írásban még veszekedni se lehet egy jót! :([csak félig tréfa!] Hát, ha ilyen ritkán találkozós, inkább virtuális a kapcsolat akkor nem csodálkozom semmin, ilyen esetben valamelyik fél mindig jobban oda van a másikért(általában a nő) , többet vetít bele a dolgokba mint amit a másik (férfi) aki általában nem olyan szofisztikált érzelmi intelligencia terén.

Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

hát már találkoztunk többször, csak ugye én távol vagyok mindenkitől Laughing out loud


48
Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

Akkor egyszerűbb a helyzet, mármint egy találkozós ismeretséghez képest. Smile


Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

hát de állítólag nagyonhiányzom, csak ez tettekben baromira nem nyilvánul meg

a hangnem amúgy itt nem játszik, mert csak írásban kommunikálunk...

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen