Szőllősi Tibor pszichológushoz intézett kérdések gyűjtőhelye

250 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés

Offline
Csatlakozott: 2019 szep 20

Jó estét.
2019 márciusában ért egy sokkoló eset amit ugy nem tudtam feldolgozni hetekig rettegtem .Értek még más nehézségek is de ez volt a fő.Azóta lettek pszichotikus tüneteim szorongásos depresszióval vegyitve.Szedek gyógyszereket is .Későn jutottam el pszichologushoz ott pszichózist mondtak.Amikor most bekerültem egy helyre azt mondták szorongásos depresszió.Hogyan tudnám a pszichózis lelki okait feldolgozni?Valószinüleg egyedül maradtam a teherrel hiába mondtam el pár embernek később nem szakember volt.Amikor elmentem már azt mondták nem vagyok terápiára alkalmas állapotban.Augusztus végén már eléggé szétesett állapotban kerültem be a kórházba ahova önként mentem.Javultam ugyan de nekem több személyes beszélgetésre lenne szükségem pszichologussal nem heti egyre.
Mint kiderült, a tudatmódosító szerek hosszú távú használata életre szóló testi és mentális károsodást okoz.Ez mit takar hogy hosszu táv?Pl 10-20 év?


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 16

Köszönöm a vàlaszt Doktor Úr!


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Gica kérdésére:

Tisztelt Gica!

Gyógyítható. Ez ügyben kérem mindenképpen keressen fel egy kollégát.

 

Ajánlás:

Könyv

bor S. Pál - A pánikbetegség felismerése és kezelése

Sarah Wilson – Élet szorongás és pánik nélkül

Szendi Gábor - Pánik

Film

Till Attila – Pánik (2008)

Net

https://bura.hu/tesztek

http://www.szorongas.hu/panik.html


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza kharzak kérdésére:

Tisztelt Kharzak!

Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját. Egyszer volt egy rádiós beszélgetésem, amelyben arra kerestük a választ, hogy a mentális problémákkal küzdők miként tudnak munkát keresni. A beszélgetés konklúziója, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy képes-e az általa elvállalt munkakört betölteni – a szerződésben vállalt, a munkakör elvárásainak teljes mértékben megfelelni. Munkavállalásnál a munkáltató a meghirdetett pozícióra (problémára) keresi a megoldást. Mindenképpen elvárja – a munkáltató sajátos elvárása, hogy a pozíció által lefedett feladatot 100%-os mértékben tudja elvégezni az, aki vállalja. Az egyén sajátos problémái ebből a szempontból lényegtelenek. Ez a munkavállalónak fontos csupán. Ezt a szempontot mindenképpen tartsa szem előtt, amikor munkát keres.

 

Egy korábbi válaszomban írtam arról, hogy mindennek a maga idejében kell megtörténnie. A tapasztalások, a készségek egymásra épülve fejlődnek. A párkapcsolat kialakításának „képessége” egy folyamatos fejlődés eredménye – ez nagyon sok területen van így, mely már az óvodás korban elkezdődik, majd folytatódik a fejlődés során. Folyamatosan és egymásra épülve történik a tapasztalatok, alapvető készségek megszerzése, birtokbavétele. Kérdés, mely fontos állomások – teljesítendő feladatok – maradtak ki az Ön életében, módosultak a problémája miatt eddig. Ezek hiányosságok, amelyeket meg kell még tanulnia, mielőtt sikeresen tudna párkapcsolatot kialakítani.

 

Az élettörténetét ismerni kell, hogy pontosabb választ tudjak adni a kérdéseire.

 

A gyógyszerekkel kapcsolatosan nem tudok szakszerű választ adni. Erről mindenképpen a kezelőorvosával beszéljen.

 

Ajánlás:

Könyv

Michael Cole - Sheila R. Cole - Fejlődéslélektan

Film

Ron Howard - Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind)2001

Martin Scorsese - Viharsziget (Shutter Island) 2010

Net

https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/872/eletviteli-tanacsok-skizofren-betegeknek

http://www.vous.hu/hir/20160302-skizofrenia-hazaspar-hazassag-tortenet-szerelem-ereje - olvassa el a szívekig ható posztot is. A google lefordítja az oldalt! (https://www.yourtango.com/2016286578/im-paranoid-schizophrenic-great-marriage )

https://sarkanymese.blog.hu/2008/10/09/14_tanacs_skizofreniaban_szenvedok_hozzatartozoi_szamara

https://www.startlap.hu/kiemelt-hirek/csak-pszichest-ne-a-mentalis-okokbol-leszazalekoltak-tobb-tizezren-vannak-senkinek-se-kellenek/

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Nevemsenki kérdésére:

Tisztelt Nevemsenki!

A leírtak alapján egy elönállótlanodott ember képe jelent meg előttem. Amennyiben elköltözne anélkül, hogy lenne valamilyen támasza, elképzelhető, hogy képtelen lenne mit kezdeni a helyzettel. Az eddigi, már kialakult megküzdéseivel próbálná a kialakult helyzetet kezelni. Felerősödnének a tünetei, a szorongása, az egyedüllét, a tehetetlenség érzése. Esetleg pánikroham lépne fel. Egyszerűen megfogalmazva: „bepánikolna”.

 

Amennyire megterhelő, túlféltő a környezete, annyira képtelen nélküle élni jelenlegi állapotában.

Amennyiben amiket leírt, mind igazak, kérem mihamarabb keressen fel egy depresszióval, krízissel foglalkozó kollégát! Fontosnak tartanám, hogy egy gyermekpszichológust is keressen fel! Miért? Személyiségfejlődése, nagy valószínűséggel, megakadt.

Nem szeretnék belemenni terápiás fejtegetésbe. Egyrészről ebben az esetben nincs elég információm, másrészről etikátlan lenne Önnel szemben.

 

Ajánlás:

Könyv

Berta Judit: Szocializáció gyermek- és serdülőkorban

Augustus Y. Napier: A törékeny kapcsolat

Susan Forward: Mérgező szülők

Adam Grant – Sharyl Sandberg: B terv - Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk

örömöt az életben?

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Lévay Anikó – Borderline személyiségzavarom van

Film

https://www.mafab.hu/article/mentalis-betegsegeket-bemutato-filmek-5889

https://www.youtube.com/watch?v=LSMwh8gypQI - Dr. Ranschburg Jenő: Szülő és gyermek sorsdöntő találkozása. - Popper Péter (Mesterkurzus): Szülő és gyermek sorsdöntő találkazásai - Bagdy Emőke: Krízisek a Szülő Gyermek Kapcsolatban - Dr. Csernus Imre: Gyereknevelés

 

Net

http://lelkiegeszseg.antsz.hu/portal/Tartalmak/Tudastar/Onsegito-lehetosegek/Az-onsegites-szerepe-a-lelki-egeszseg-teruleten

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval

https://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad

https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-kornyezet-befolyasolo-hatasa-a-szorongas-kialakulasaban-allandosulasaban

http://aszomorupillango.blogspot.com/2014/01/pengeelen-tancolok-avagy-borderline.html

https://ifightdepression.com/hu


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Szaboannamaria98 kérdésére:

Tisztelt Szaboannamaria98!

Érdekes a kérdése. A pszichotikus tünete/tünetei mihez/mikhez kapcsolódnak, miben merül/merülnek ki pontosan? Diagnosztizált kórképe van-e?

Ennek ismerete alapján tudnék segíteni Önnek.

Válaszát várva!

 

Ajánlás:

Net

http://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2016/10/gytk_hun_pszichozis_2015.pdf

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Tyutyuka kérdésére:

Tisztelt Tyutyuka!

Meddig tartanak megbélyegezve a társadalomban, mert van, volt egyszer egy problémám? Az Ön problémája sajnos túlzottan jellemző a társadalomra, a szűkebb közösségekre. Ez egy általános jelenség. Amivel nem tud mit kezdeni a környezet, amivel nem akar szembesülni, azt „kitaszítja magából”, elidegeníti, megbélyegzi. Próbálja valamilyen formában kezelni. Ezzel a kérdéssel a szociálpszichológia foglalkozik elsősorban.

Azt gondolom, hogy az sokkal fontosabb, hogy Ön mit gondol magáról. Mit kezd a meglévő pszichés problémáival. A pánikkal több topikkérdésben is foglalkoztam. Ezért megkérném, hogy olvassa vissza azokat a válaszokat.

A szomszédja reakciói szintén érdekesek. Sajnos sok a problémával küzdő ember – ezzel nem mondtam nagy újdonságot –, akik különösebb iránymutatás nélkül élik az életüket. A legtöbb embernek ez fel sem tűnik. Nem beteg, mert ő ilyen. A személyisége módosul, így teljesen máshogy kezeli azokat a problémákat, amikkel szembetalálja magát. Legtöbbször nagyon máshogy érzékelik mit is okoznak, mennyire terhelik meg a környezetüket. Előfordul, hogy a viselkedésük – az Ön esetében a kutyájával történtek, az udvaron való megfigyelés stb. – számukra teljesen érthető, megmagyarázható és jogos. Abszolút torzítva is értelmezhetik a kapott reakciót. Számukra ez jogos. Amit szeretnének valójában kifejezni, azt nagyon egyedien, sajátosan teszik. Ezzel mindenki így van. Az Ön reakciója szintén egyedi, sajátos.

A pánikbetegségre visszatérve. Sajnos módosítja az első reakcióját az embernek. Megijed, tehetetlenné válik. Nagyon sok viselkedésformát mutat be a Pánik című film. Azonnal elveszíti az egyensúlyát az ember, időnek kell eltelnie, míg újra visszanyeri.

Mindez átszínezi az ember személyiségét. Megbújik a viselkedése, a reakciói mögött. Sok esetben a fogságában is tartja az embert. Ilyenkor szokták mondani, hogy: nem elég a saját bajom, még ez is!

 

Amennyiben a környezetével nem tud mit kezdeni, Önnek kell változnia! Tudom, szokásos mondásom, hogy kérjen segítséget egy szakembertől. DE! Már a havonta vagy kéthavonta egy tanácsadás is sokat segít. Kiventilálhatja – kibeszélheti, lereagálhatja – mindazt, ami Önben van. Válaszokat kaphat a felmerült kérdéseire. Egyéb szempontokat is képes lesz figyelembe venni. Ezek a tanácsadások nagyon jók, amikor az ember nehéz, megterhelő időszakot él át. Kap egy objektív visszajelzést a történtekre.

 

A jogi lehetőségek felől inkább egy ezen a területen illetékes ügyvédet kérdezzen meg. A rendőrség hozzáállását nem tudom megítélni, ez a terület is a jog, szabályok, rendeletek, törvények. Ezekről szintén csak azt tudom javasolni, hogy egy ez ügyben járatos, illetékes személyt kérdezzen meg.

 

Végtelenül sajnálom kutyáját. Sikerült „meggyászolnia”? A leírtak alapján azt gondolom, tart még a gyász. Részvétem!

 

Ajánlás:

Könyv

Nathaniel Hawthrone A skarlát betű

Csepeli György – Szociálpszichológia mindenkiben

Film

Till Attila – Pánik (2008)

Roland Joffé – A skarlátbetű (1995)

Net

http://mipszi.hu/lexikon/stigmatizacio

https://femina.hu/kapcsolat/mergezo-emberek/

kérem írja be a keresőbe: energiavámpír

https://mindsetpszichologia.hu/2018/07/18/pozitivan-a-nehezsegekkel-szemben-a-pozitiv-megkuzdesrol/


Offline
Csatlakozott: 2019 okt 12

Üdvözlöm!

A problémám igazából a 18 éves lányommal van, és hogy őszinte legyek már nem tudok mit tenni, tehetetlen vagyok. 
Volt egy kapcsolata, 16 éves kora óta együtt volt egy sráccal, aki 5 évvel volt idősebb nála. Ez nem okozott igazából gondot, de már az elején figyelmeztettem a lányomat, hogy ezzel a fiúval még lesznek gondok. Rossz a családi háttere, ennek köszönhetően az életvitele is. A lányommal viszont jól bánt mindig, szerették egymást, és amúgy sem vagyok olyan szülő aki beleszól a felnőtt/majdnem felnőtt gyereke életébe. 
Viszont másfél hónappal ezelőtt beigazolódott, amitől féltem. Nem tudjuk mi történt, de feltehetően belekeveredett valamibe, ugyanis eltűnt. Egyik napról a másikra. Ennek már másfél hónapja, és semmi életjelet nem adott magáról. Nyomozott a rendőrség is, és nem részletezném a dolgokat, de azok alapján amit kiderítettek azt mondták, kicsi az esélye hogy élve előkerül. Na most, azt hiszem, tudjuk ez mit jelent. 
Érthető módon a lányomat ez nagyon megviselte, hiszen imádta ezt a fiút. Azóta nem önmaga. Nem eszik, (fogyott is nagyon sokat) nem alszik, és sokszor sírógörcsök törnek rá, vagy pánikrohamok. Habár úgy tűnik ezek alapján, hogy belenyugodott, és elfogadta a feltételezhető halálát, a felszín alatt azonban nem képes rá. Folyton felhozza, hogy mi lesz majd ha a srác hazajön, tervezget, agyalgat, én meg aggódom érte. Ennyi idő elteltével nem kellett volna már belenyugodnia abba, hogy valószínűleg soha nem jön haza? A srác szülei belenyugodtak, egy temetésszerű búcsúztatót is tartottak neki, de a lányom oda sem volt hajlandó elmenni, mondván nem fog olyat temetni, aki él. Na, de ha élne, már nem jelentkezett volna? Én mint szülő hogy segíthetnék neki? Mit tegyek, hogy könnyítsek a lelkén? 
Előre is köszönöm a válaszát. - Egy aggódó édesanya


Offline
Csatlakozott: 2019 szep 20

Várom válaszát az alább irtakkal kapcsolatosan.


Offline
Csatlakozott: 2019 szep 28

Kedves Tibor!

Családunk életében olykor elviselhetetlennek tűnő periódusokat okoz édesanyám (70 éves) bipoláris depressziója. Az utolsó diagnózisa ez volt, de már láttam skizoid, paranoid zavar megnevezést tartalmazó kezelőlapokat az elmúlt évtizedek alatt.

Valószínűleg családi örökség, mert az anyai nagymamám is hasonló tüneteket mutatott, de falusi, egyszerű asszony lévén orvos már csak a halála előtti években látta egyéb fizikai tünetei miatt. Édesanyám végigdolgozta az életét egy munkahelyen rengeteg konfliktussal, nyugdíjba lépése előtt leszázalékolták pszichiátriai betegsége miatt. Kb. 30 éve tudok kisebb nagyobb hullámairól, tulajdonképpen felnőtté válásomat végigkísérte a betegsége, furcsa személyisége.

Most is jár a helyi pszichiátriai gondozóba, állandó gyógyszerei vannak, amit vagy szed vagy nem. Személyes kapcsolataiban furcsán működik. A dolgokról és saját meggyőződéseiről szigorú, megingathatatlan elvei vannak. Aki nem eszerint él, az számára ellenség. Mióta ismerem, a saját igazságát keresi mindenben, ezt az emberek szemébe mondja minden élethelyzetben olykor drasztikusan, kemény ítélettel. Azt sem értem, hogy ezekre a helyzetekre később nem emlékszik. Igyekszem a betegségének betudni, de családi szinten nem tudunk vele egyezségre jutni.

Egy évvel ezelőtt édesapám 47 évnyi házasság után keresett magának egy élettársat, félig elköltözve a közös otthonukból, akiben fizikai, lelki támaszt talált. Édesanyám a másik hölgyet nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illeti és haragszik rám, hogy nem mondom meg apámnak, hogy a férjnek a feleség mellett a helye és hagyja ott az új kapcsolatát. Szerinte én apám szövetségese vagyok (ezt minden találkozásunkkor elmondja).

Beszéltem anyu pszichológusával, aki elítéli apámat, hogy a beteg feleségét elhagyta. Elfogadom az álláspontját, de tovább nem tudok vele érdemben konzultálni. Az anyám olyan energiákat szív el mindannyiunktól, hogy nekem a vele töltött 2 nap után 1 nap teljes nyugalomra van szükségem, mire kiheverem a feszültségét, rögeszméit a saját nyugodt környezetemben. Az apám évtizedeket élt át vele. Olyan a helyzet, mint a háborúban: ha te nem lőssz, téged lőnek. 

Minkettőjük testi-lelki egészsége fontos számomra. Tudna nekem tanácsolni könyvet, szakembert bármit, ami segíthet családunk nehézségeiben?

Köszönettel:Mievi



Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Köszönöm alapos válaszát!

Akkor megpróbálom átfogalmazni (Hogyan lehet egy "általuk" (neurotipikusak) IS felkavarónak nevezett képet semlegesen nézni??? Valószínűleg persze velem van a baj, de ez olyan paradox... felkavaró, ami nem kavar fel... És ez lenne a normális?): Egy általánosan (a vizsgálók által is) felkavarónak tartott képet kellene semlegesen nézni. Nem értem, hogy ez egyáltalán hogyan lehetséges? Ami felkavaró, az felkavar. Én úgy gondolom, hogy csak egy teljesen empátiára képtelen személyt nem kavar fel. Azt akarják mondani, hogy ez elhatározás kérdése, és hogy sikerül-e az elhatározás szerint (nem) reagálni, az az agyi működéstől függ? És aki "normális", az tudja tartani magát ahhoz az elhatározásához, hogy "márpedig nem kavar fel"?


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Z71 kérdésére:

Tisztelt Z71!

Ez egy nagyon nehéz helyzet. Többen szembesülnek hasonló problémával. Mindaddig, amíg nem ön- vagy közveszélyes, nem tehet semmit. Nagykorú. A pszichiátria önkéntes. Amit tehet, ha tetten éri, hogy vágja magát, dühöng, apátiába esik, hívjon mentőt. A mentősnek kötelessége kórházba vinni. Ott kérheti a látottak alapján a további ellátását. Amennyiben a mentős nem hajlandó bevinni, kérjen írásbeli nyilatkozatot a mentőorvostól, hogy nem viszi be a lányt. Ugyanezt a kórházban is megteheti.

DE, ez már a jog területe!

Egy humánusabb, célravezető megoldás, ha sikerülne együttműködésre bírnia.

Sokszor megfeledkeznek arról a tényről, hogy aki szenved, az tudja, hogy bajban van, csak képtelen önmagán segíteni. A környezetéből állandóan szembesül a gyengeségével, tehetetlenségével – bajban vagy, mondják! Ez a viselkedés csak jobban eltávolít a valóságtól. Aki krízisben van, tehetetlen. Ezekben a helyzetekben is hasonlóan kell eljárni, mint krízis esetén. Ilyen helyzetekben meg kell változtatni a kommunikációnkat; a másik megértése, elfogadása elsődleges fontosságú. Mindaddig, amíg nem alakul ki benne a bizalom újra irányunkba, addig képtelenség is bármilyen együttműködésre rábírni. Türelem, türelem, megértés, elfogadás, bizalomkialakítás!

Ehhez segítség az alábbi könyv.

 

Ajánlás:

Könyv

Xavier Amador : Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! - Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?

Összefoglaló

Hogyan segítsünk azokon, akik meg vannak győződve arról, hogy nincs szükségük segítségre? Ez a könyv a szívünkhöz szólva, és kézen fogva vezet el minket olyan felismerésekhez, amelyek birtokában képesek leszünk segíteni. A szerző nem csak pszichiáterként ismeri a betegséget, ugyanis fivére is skizofréniában szenved.

 

Net

https://nlc.hu/egeszseg/20101226/psziches-beteg-a-csaladban/

https://pszichoforyou.hu/betegseg-hozzatartozo-szemszogebol/

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Kleó kérdésére:

 

Tisztelt Kleó!

A cikk valószínűleg egy tudományos kísérlet, kutatás eredményét, eredményeit írta le. Az idézett szöveg első mondata a vizsgálati módszert, a vizsgálati eljárást írja le. A következő mondat a kapott eredmények értelmezését foglalja össze röviden. Majd az ezt követő mondatban egy tudományos értelmezésre kerül sor, majd a kapott eredmények alapján levonja a következtetést Röviden, tömören összefoglalja a tudományos közlést, megállapítást.

Az eredmény érdekessége, hogy összefüggést találtak bizonyos agyi területek működése (aktivitás, inaktivitás) és a vizsgált „betegség” esetén, egy bizonyos inger esetében. Egy tudományos magyarázat arra, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedők miért nem képesek a hétköznapi konfliktusaikat uralni. E kutatás, vizsgálat alapján, az agy bizonyos területének aktivitása figyelhető meg érzelmileg felkavaró helyzetben. Az a területe, mely aktívvá válik egy inger – érzelmileg felkavaró kép - hatására egy nem borderline betegnél, a vizsgálatban részt vevő borderline betegek esetében nem vált aktívvá.

Nekem ez a leírás csak figyelemfelkeltő, el kellene olvasnom a tudományos közlést is hozzá, hogy pontosabb értelmezést tudjak adni.

Másként:

Megfigyeltek egy összefüggést bizonyos agyi területek és a vizsgált borderline betegek esetében. A kapott eredmény alapján, azt a kijelentést teszik, hogy azért nem tudk a borderline betegek a hétköznapi konfliktushelyzeteket uralni, mert alapvetően nem aktiválódik az agyukban ezért a „viselkedésért” felelős terület. Majd ezt általános megállapítás szintjére emelik, ami azt sugallja, hogy ez lenne a magyarázata, hogy miért viselkednek a borderline betegek a hétköznapokban úgy, ahogy azt teszik – konfliktushelyzeteket miért nem képesek uralni.

 

A saját értelmezése, kétkedése már az Ön reakciója. Amit talán érdemes mindig szem előtt tartani az ilyen cikkek olvasása során, hogy csak egy megállapítást tesznek, melyet értelmezni kell előbb, majd azután a „helyén kezelve” elfogadni.

Nekem ez a cikk egy érdekes eredmény, mely figyelemre méltó összefüggést tárt fel. De azért nem általánosítanám a kapott eredményt. Kiindulópontja lehet további vizsgálatoknak, kutatásoknak.

Ezt a mondatát viszont nem tudom értelmezni: „Hogyan lehet egy "általuk" (neurotipikusak) IS felkavarónak nevezett képet semlegesen nézni???” Így az ez után tett kijelentését sem.

 

Ajánlás:

Könyv

Egy PDF a tudományos kutatásról - https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/Teljes%20sz%C3%B6veg!.pdf

 

 


Offline
Csatlakozott: 2019 szep 20

Jó estét.
2019 márciusában ért egy sokkoló eset amit ugy nem tudtam feldolgozni hetekig rettegtem .Értek még más nehézségek is de ez volt a fő.Azóta lettek pszichotikus tüneteim szorongásos depresszióval vegyitve.Szedek gyógyszereket is .Későn jutottam el pszichologushoz ott pszichózist mondtak.Amikor most bekerültem egy helyre azt mondták szorongásos depresszió.Hogyan tudnám a pszichózis lelki okait feldolgozni?Valószinüleg egyedül maradtam a teherrel hiába mondtam el pár embernek később nem szakember volt.Amikor elmentem már azt mondták nem vagyok terápiára alkalmas állapotban.Augusztus végén már eléggé szétesett állapotban kerültem be a kórházba ahova önként mentem.Javultam ugyan de nekem több személyes beszélgetésre lenne szükségem pszichologussal nem heti egyre.
Mint kiderült, a tudatmódosító szerek hosszú távú használata életre szóló testi és mentális károsodást okoz.Ez mit takar hogy hosszu táv?Pl 10-20 év?


Online
Csatlakozott: 2015 nov 1

Tisztelt Doktor Úr!

26 éves nő vagyok, tinikorom óta küzdök depresszióval, ami a rossz családi háttér és gyerekkor miatt alakult ki. Voltam már mindenféle terápián, kezelésen, többféle gyógyszert is kipróbáltam, végül a Brintellix vált be. 2 éve szedem, többnyire elnyomta a depressziós tüneteket. Viszont kb 1 hete visszatért a depresszió: alig bírok kikelni az ágyból, megint csak arra tudok gondolni mikor halok már meg, semmi erőm nincs, a kedvem nagyon rossz. Nem szeretném, hogy visszatérjen a régi állapot, mert az szörnyű volt, nem bírnám ki. Az élethelyzetemben nem történt olyan rossz változás, hogy ezt váltsa ki. 

Miért nem hat már a gyógyszer? Lehet, hogy hozzászoktam? Mit tegyek, hogy végleg elmúljon ez az egész?

Köszönöm!


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Tano Caridi kérdésére:

Tisztelt Tano Caridi!

A leírtak alapján, már kialakult a függés az alkoholtól, a gyógyszerektől. E kettő együttes használata nagyon veszélyes!

Amit tapasztal, az a 20 év következménye. Ennek a területnek nem vagyok a szakértője, ezért mindenképpen keressen fel egy addiktológust, és egy leszoktatással foglalkozó centrumot.

Kérjen segítsége!

Ajánlás:

Könyv

Zacher Gábor

Film

Pesty Fekete Doboz – dokumentumfilmek több témában (Drogosok)

Ha a férfi igazán szeret (1994), Képeslapok a szakadékból (1990), Rachel esküvője (2008), 28 nap (2000),

https://www.ridikul.hu/2017/05/11/3-x-3-elgondolkodtato-film-a-dorgokrol-az-alkoholrol-es-az-ongyilkossagrol/#

https://filmaholicklub.blog.hu/2016/12/02/6_borzongato_film_a_fuggosegrol

Net

https://bura.hu/tesztek

https://divany.hu/eletem/2015/01/12/pia/

http://kimondhato.hu/

https://emberijogok.hu/a-pszichiatria-ismeretlen-arca/tenyek-a-pszichiatriarol/ami-bizonyitott-a-karos-mellekhatasok


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Pocmacs kérdésére:

Tisztelt Pocmacs!

Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját. A terhelt családi háttér, a jelenlegi életszakaszában jelen lévő feszültség, mind hozzájárul a gyermekkorában kapott sérülések, fájdalmak fokozott újraéléséhez.

Sok dolog felmerült bennem. Ezek közül csak néhány fontosabb dolgot szeretnék csak leírni. A „Borderline” elképzelhető. Alkoholista családban felnőtt személynél a parentifikáció is felmerül szinte azonnal.

Ezekről nagyon sok információ hozzáférhető az interneten. Cikkek, könyvek, filmek, animációk, klippek formájában dolgozzák fel az alkoholista család problémáit.

Talán segít, hogy nagyon jól kidolgozott terápiák vannak ezekre a problémákra. Érdemes megfontolnia, hogy a tesztek önmagukban csak előzetesen jelzik, hogy mi is lehet a probléma, mely irányba érdemes elindulni. A kapott eredményt, eredményeket mindig értelmezni kell!

A leírtak alapján összetett lehet az Ön problémája, melyhez mindenképpen javasolnám, hogy kérje ki személyesen is egy vagy akár több kolléga véleményét.

Előzetesen terápiás terv: egyéni terápia, családterápia, tanácsadás, megfontolandó az EMDR módszer.

 

Ajánlás:

Könyv

Aruna M. Siewert: Lelki egyensúly természetes módszerekkel

Adam Grant – Sharyl Sandberg: B terv - Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk örömöt az életben?

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Daniel Keyes: Az Ötödik Sally

Xavier Amador : Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! - Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?

LÉLEKBEN OTTHON KIADÓ, 2008

Összefoglaló

Hogyan segítsünk azokon, akik meg vannak győződve arról, hogy nincs szükségük segítségre? Ez a könyv a szívünkhöz szólva, és kézen fogva vezet el minket olyan felismerésekhez, amelyek birtokában képesek leszünk segíteni. A szerző nem csak pszichiáterként ismeri a betegséget, ugyanis fivére is skizofréniában szenved.

Lévay Anikó: Borderline személyiségzavarom van

Bruce D. Perry – Maia Szalavitz: A ketrecbe zárt fiú és más történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből

Film

Borderline (2008) – Kanadai dráma

Fehér leander (2002, parentifikáció) – Amerikai filmdráma

https://www.life.hu/drlife/20170207-betegsegek-a-filmvasznon-a-depresszio.html

Pánik (2008)Till Attila

Net

https://bura.hu/tesztek

Lelki egyensúly -

http://www.pannonpalatinus.hu/wp-content/uploads/pdf/83.pdf

https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/21216/testmozgas-es-psziche
Traumafeldolgozás -

https://hogyanmondjamelneked.hu/trauma/2018/11/22/a-traumafeldolgozas-buveszmutatvanya-csak-a-kezemet-figyelje

https://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/mi_az_idegosszeroppanas/20081006104722

Idegösszeroppanás -

https://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/mi_az_idegosszeroppanas/20081006104722

A család bevonásának jelentőségéről néhány cikk

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval

https://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad

Borderline -

https://www.bura.hu/hir/bipolaris-ii-es-borderli

http://www.lifetvmedia.hu/lifenetwork-regi-volt/20091022-a-borderline-es-a-bipolaris-depresszio-kozott-kulonseg.html

http://www.webbeteg.hu/cikkek/psiches/2453/borderline-szemelyisegzavar

Alkohol -

http://kimondhato.hu/

https://www.evamagazin.hu/alkoholista-szenvedelybeteg-szulo-gyerekenek-lenni-114307

https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/101992364 – igaz, hogy vallási témájú, de jól összefoglalja mindazt, amivel szembe kell néznie egy alkoholista családba felnőtt gyermeknek.

http://www.aca.hu/ - Alkoholisták Felnőtt Gyermekei

https://wmn.hu/ugy/47584-ugyan-mar-mindenki-iszik--igy-teszi-tonkre-a-gyereket-az-alkoholista-szulo-egy-eletre

https://nlc.hu/baba/20160907/alkoholizmus-szulok-gyerekneveles/

Parentifikáció -

https://felelosszulokiskolaja.hu/felelos-szulo/mi-az-a-parentifikacio-es-miert-baj

https://narciszgyerekei.wordpress.com/2013/11/21/parentifikacio/

https://www.palferi.hu/hanganyagok/2005-2006/2006-03-21/

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza memphisgirl kérdésére:

 

Tisztelt memphisgirl!

Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját! Több kliensem számolt be hasonló problémákról. Esetükben a legtöbbször kiderült, hogy alig, vagy egyáltalán nem ismerik fel a saját reakcióikat. A környezet az általa látott reakciók alapján ítél meg.

Egy másik profán lehetőség, hogy elmondják mindenkinek miben is szenvednek. Erre a környezetük azonnal elutasítással válaszol – kapcsolatai leépülnek, megszűnik a munkahelye. Pusztán azért, mert az így megtudott dolgokkal, nem tudtak mit kezdeni mások. Felépül egy előzetes kép a másik emberről – elvárások, előzetes tapasztalatok, elképzelések, hiedelmek, stb. Mindezek után beindul az a folyamat ami végképp eldöntheti, hogy miként is álljanak hozzá az adott helyzethez – legtöbbször a saját belső tehetetlenség miatt elutasítják az illetőt. Eredménye; magára marad a túlzottan – bután - őszinte ember.

Nem tudom, mennyit tud a saját viselkedésének a környezetére gyakorolt hatásáról. Azt gondolom a leírtak alapján, hogy túlzottan megterheli a környezetét, amit elképzelhetőnek tartok, hogy nem vesz észre.

Ön igyekszik. Ezt le is írja. Igaza van abban, hogy visszajelzés nélkül nem lehet változtatni a viselkedésünkön. Vajon érti-e a visszajelzéseket? Érzékeli-e cselekedeteinek a súlyát az adott helyzetben?

Mindemellett a sok gyógyszer tompává teheti. Ebből az eltompultságból is fakadhat egy probléma. Nagyon eltérően élhetünk meg, értelmezhetünk egy szituációt gyógyszerek hatása alatt.

Szintén kérdés, hogy mekkora az Ön feszültségtűrése? A „munkahelyi stresszt” miként tudja kezelni?

Talán jó lenne, ha felkeresne egy kollégát, akár online is.

A pszichiátere miért akarja pszichiátriára beküldeni?

Kérem olvassa vissza az előző június hónap kérdéseire adott válaszaimat.

 

Ajánlás:

Könyv

Adam Grant – Sharyl Sandberg: B terv - Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk örömöt az életben?

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Kneszl Beáta Carmen - Én, a megbélyegzett

Lévay Anikó – Borderline személyiségzavarom van

Xavier Amador - Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! - Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?LÉLEKBEN OTTHON KIADÓ, 2008

Film

https://www.mafab.hu/article/mentalis-betegsegeket-bemutato-filmek-5889

 

Net

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval

https://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad

https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-kornyezet-befolyasolo-hatasa-a-szorongas-kialakulasaban-allandosulasaban

http://aszomorupillango.blogspot.com/2014/01/pengeelen-tancolok-avagy-borderline.html

http://lelkiegeszseg.antsz.hu/portal/Tartalmak/Tudastar/Onsegito-lehetosegek/Az-onsegites-szerepe-a-lelki-egeszseg-teruleten

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Réka Discohome kérdésére:

 

Tisztelt Réka Discohome!

Mindenképpen forduljon szakemberhez, kérjen segítséget! Ennyi leírásból csak ezt tudom javasolni.

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza rozsszirom kérdésére:

 

Tisztelt rozsaszirom!

Elég terhelt lehetett az élete, ha ennyi mindent diagnosztizáltak már Önnél. Nem tudom, hogy mennyit tud ezekről a diagnózisokról. A diagnózisok egyfajta leírások. Durva megfeleléssel kódok, melyekkel leírják a pszichés állapotot, állapotokat – lefordítják egy kódrendszer alapján (DSM IV./V. BNO 10). Erről valamikor már írtam – még az elején, mikor bekapcsolódtam az oldalra.

Amit nem tudok, hogy elmondták-e Önnek, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a kapott kódok az Ön esetében, állapotában. A külső megterhelő eseményekre, nagy valószínűséggel miként fog reagálni. Mit várhat el, mire számíthat, milyen reakciói lehetnek, melyek az Ön sajátos esetében teljesen normálisak.

Amint a lélek rátanul egy „nyelvre” - sajátos viselkedés, elkezdi használni, s ki is fog fejezni vele szinte mindent. Ezt a viselkedést értelmezni kell – késztetés a vágásra, borderline viselkedés felerősödése, stb. Mit mondhat/fejezhet ki, hogy ismét vágni szeretné magát?

Úgy gondolom a leírtak alapján, hogy kérjen külső segítséget.

Sok minden megváltozott a korábbi lehetőségeihez képest. Egyrészről egy stabil, kiegyensúlyozott párkapcsolatban él, már. 3 éve nem vágja magát.

Valamiért ismét instabillá vált lelkileg, esetleg történhetett valami, ami kimozdította eddigi stabil egyensúlyából. A sok jó – pozitív – dolgok, élet események is ugyanolyan megterhelőek, mint a negatív dolgok, életesemények.

A terápiák sajátossága, hogy „felzavarják kezdetben az állóvizet”, „viharossá teszik az addig nyugodt életet”. Erre számíthat. Mindennek az a célja, hogy egy új stabil állapotot alakítsanak ki közösen a terapeutával. Elképzelhető, hogy gyógyszeres terápiát, megsegítést is igénybe kell venni a folyamat során. Kérem tartson ki! A terápiás folyamat célja, hogy újra stabilan tudjon működni, képes legyen sikeresen felvenni a harcot a mindennapokkal szemben. Mindezt beszélje át a párjával, kérje tőle a segítségét, támogatását. Sikerülni fog!

 

Ajánlás:

 

Könyv

Kneszl Beáta Carmen - Én, a megbélyegzett

Lévay Anikó – Borderline személyiségzavarom van

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Film

Till Attila – Pánik (2008)

https://www.mafab.hu/article/mentalis-betegsegeket-bemutato-filmek-5889

 

Net

https://bura.hu KÖNYV NAVIGÁCIÓ (Pszichés betegségek a DSM IV és más szakirodalom szerint)

https://www.origo.hu/itthon/20020109arulkodo.html

https://nlc.hu/egeszseg/20101226/psziches-beteg-a-csaladban/

https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-kornyezet-befolyasolo-hatasa-a-szorongas-kialakulasaban-allandosulasaban

http://aszomorupillango.blogspot.com/2014/01/pengeelen-tancolok-avagy-borderline.html

 



Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Lengyel Katalin kérdésére:

Tisztelt Lengyel Katalin!

Amivel a legtöbbet tud segíteni a lányának, ha valóban megérti őt, a harcát. Tudom, hogy egy anyának nagyon nehéz szemlélnie gyermeke szenvedését, a tehetetlenség kiútnélküliségében szenvedni. Azt gondolom, hogy önmagában a gyógyszer nem kiút. Amikor szükség van rá, akkor kell, amúgy meg nincs rá szükség. Vajon a lánya miért fél a gyógyszerektől? Fél a függőség kialakulásától? Önre miért reagál így?

Ajánlás:

Könyv

Xavier Amador - Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! - Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?LÉLEKBEN OTTHON KIADÓ, 2008

Szendi Gábor - Depresszióipar

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

 

Net

https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/10713/hiedelmek-a-pszichiatriaban

http://lelkiegeszseg.antsz.hu/portal/Tartalmak/Tudastar/Onsegito-lehetosegek/Az-onsegites-szerepe-a-lelki-egeszseg-teruleten

A család bevonásának jelentőségéről néhány cikk

https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/12390/depresszio-es-csaladtagok

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval

https://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad

A függőségről

http://kimondhato.hu/


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Méá kérdésére:

Kedves Méá!

Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját. A terhelt családi háttér, a fokozott külső megterhelés mind fokozzák a bizonytalanságát, gyakoribbá teszik a „felriadásait”. Amiket lát – állatok, még önmagában nem, hangsúlyozom, nem tekinthető még betegségnek. Artifical Skizo is tapasztalja magán - „Nekem is pont ilyen felriadós - hallucinálós tüneteim vannak többek között, de szerintem ez még önmagában nem pszichés betegség.”. Az már egy más kérdés, ha a nap folyamán folyamatosan jelen vannak a hallucinációk.

A párja a maga módján próbálja kezelni mindazt, amivel szembesült. Mindettől, még viselkedésével fokozza a szorongását. Kérem beszéljen vele minderről. Kérje tőle, hogy hagyja abba ezt a viselkedését!

Azok a tények, hogy édesapja skizofrén, hogy tizenéves kora óta tapasztalja mindezt, még messze nem jelentik önmagukban, hogy esetleg Ön is skizofrén lenne. Ezekben a helyzetekben a régmúlt rossz tapasztalatai ismét előbújnak, újra hatalmukba kerítik a védtelen embert. A „dolgok” látása félálomban a legtöbbször normális, melyek összefüggenek a napi túlterheléssel. Esetleg a túlzott aggódása következtében elképzelhető, hogy pánik is jelentkezik, ami szintén fokozza a fokozott éberségét, félelmét.

Amit javasolnék, hogy egy tanácsadásért keressen meg egy kollégát. Ma már egyre többen rendelnek online is. Amennyiben tovább fokozódik a felriadása, erősödik a szorongása, javasolnám, hogy keressen meg egy pszichiátert is a problémájával.

 

Az alvásról ajánlok egy érdekes könyvet. A skizofréniáról összeszedtem néhány érdekes dolgot, mely segíthet a „kétségei kizárásában”.

Amennyiben továbbra is kétségek, bizonytalanság gyötri, az online terápia, tanácsadás egy alternatív megoldás lehet.

 

Ajánlás:

Könyv

Arianna Huffington - Az alvás forradalma - Változtasd meg az életet akár egyetlen éjszaka alatt

Film

Till Attila – Pánik (2008)

Net

https://bura.hu/tesztek

http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/6182/skizofrenia

https://www.videoklinika.hu/video/czeizel_skizofren_szerelem_sejtbank

https://www.webbeteg.hu/cikkek/stressz/12585/az-ejszaki-felriadas-a-stressz-jele-is-lehet

https://www.ridikul.hu/2017/09/21/9-furcsa-dolog-ami-alvas-kozben-tortenhet-velunk/#

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Linzer kérdésére:

Tisztelt Linzer!

A lemaradt ajánlás!

Ajánlás:

Könyv

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Adam Grant – Sharyl Sandberg: B terv - Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk örömöt az életben?

Net

https://bura.hu/tesztek

http://www.nok.baptist.hu/wp-content/uploads/2010/04/Hauck-Paul-Melyponton-Hogyan-Masszunk-Ki-a-Depressziobol.pdf

https://ifightdepression.com/hu/start

 


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 22

Jó estét kívánok.

Mit is kérdezhet egy olyan, aki már-már minden "választ" tud, de élni velük nem,mert nem pusztán a depresszió az ami megöl,hanem azok is, "halk szadizmususukkal",akikkel muszáj-kényszer, pénztelenség,hiába dolgoztam 16 éves korom óta, amíg tavly Decemberben bele nem fáradtam-ha egyszer állandan elveszik tőlem a pént.menj el, lépj, mondják azok, akik NEM TUDJÁK MIVEL JÁR A DEPRESSZIÓ,ÉS MÉG MELLÉ NŐNEK IS LENNI, EGY ALJAS MÖGÖTTES EMBEREKKEL TELI VILÁGBAN. Próbáltam én elmenni, nem is erről van szó..de mindenki aki ígérgetett,noha én elején leszögeztem ,nem párt, nem szexet keresek,hanem emberséges embert, aki segít..Hogy később én is segíthessek..de magamon nem tudok,ilyen nincs.Igazi erős gondokkal küszködő magán még nem segített-ha csak nem kötél,és más által.Meg is tudom őket is érteni teljesen. Esetek legtöbb%-ban olyanok papolnak nekem, akiknek tele szemük, szájuk, vagy NORMÁLIS--nagyjából-a családjuk,és az ismertésgi körük..Én amíg tudtam ,miközben a saját poklomat járom ,s jártam is, segítettem ahogy tudtam, nem csak szavakkal,mert a szvak nem érnek tettek nélkül semmit.Tudom, mert sok évnyi szavaktól már ragyát kaptam..Orvoshoz nem megyek,nincs miből.Ahol élek minden messze van..MINDEN AHOL VÉLETLENÜL IS TALÁLKOZHATNÉK, VAGY TÉNYLEGES SEGÍTSÉGET KAPHATNÉK VALAKIKTŐL,AKIK TÉNYLEG ÉRTENEK.Ám n nem átlagos nőcike vagyok,aki átlag depresszióban szenbed, révén elmebetegekkel élek, és nem lehet innen elmenni na maradjunk ennyiben,kivétel a megváltó igazi PÉNZ által,ami meg nincs.Pénz nincs ,életed sincs..Borsodban ez a szabály, mert így van!...Innen aki el tudott menni,mind segítségel tette, és ilyenek papoltak nekem.De nekem egy se segítene.mert nem szülök-nincs az a pénz, meg mert nem férek bele egy gyilkos elveken,végülis népet hülyítő vakító, társadalmi normák keretébe.Mert őszinte vagyok,nem vagyok hajlandó nyalizni, se a testem eladni.Ezért nem segít rajtam az, aki tehetné is..Itt a bűnözők a jók.Sok a ygerekekük,ergó sok szavazó, és támotagás..stb..Hát szóval Nem kérdezek semmit, ,Inkább leírtam mi van és mi NEM  lesz soha velem. Frontin és annak "társait, (mikor mi mi van-közgyógyra persze),azon "élek"..Nem tudok boldog lenni,mert nem tudok már régóta!..Szeretem ahüllőket , a madarakat,a kutyákat utálom.OKKAL.Révén ez az elmebeteg család sokat tart, ha bír velük,ha nem..itt csend NINCS, NYUGALOM NINCS. BEOLTATLAN BELTENYÉSZETT KORCSOK.AKIK TÖBBSZÖR MEGMARTAK,még sem tett senki semmit-A sok álszent álladvédő sem-hányok tőlük is..kijárni nem tudok ezek miatt a dögök miatt. Ezért IS számoltam le önszámtaból.Igaz, amit itt kapsz se lehet elmenni belőle, meg eleve sem! ( 54 ezret kerestem, mindet elvették,most a munkanélkült veszik elnevelő,mostoha rohadék szülők természetesen...)...és minden rohadék nap azt hallgassam hogy erre,meg arra nincs, meg hogy réf megfaltad már a pénzed árát stb..amióta dolgozok többször éleetüket mnetettem meg,mindegy kitől hogyan..adósságukat kifizettem amiért én szívtam 2 évet melóban szaros 30 ezerért! Szóval aki azt mondja ,hogy a pénz nem boldogít, annak üzenem adja ide az egész vagyonát,házát, és legyen boldog!..Alászavar is van,hogy ne lenne ebbe a sok korcsoktól való ugatásoktól stb-k-től.alkesz fatter szadizmuaitól!...35 múltam igen..és máig itt rohadok..Nem az én szégyenem...de nem óhajtok @va lenni,mert innen így tud nő elmenni..hiába hazudnak,ha mindet ismerem,akik ki is tudtak szaabdulni..Vagy olyanhoz mentek feleségül,akikkel csak a baj van.Köszi ebből sem kérek..depresszós vagyok,nem pedig hülye..de elfáradtam tény,és nagyon elegem van az ilyen rohadék emberektől..EGY DB BARÁTOM NINCS,MERTR NEM VAGYOK,MINT ÍRTAM NYALIS, ÉS ŐSZINTE VAGYOK.AKIKET KIHÚZTAM A SZARBÓL AZOK IS ELFORDULTAK TŐLEM,SZÓVAL jogos az ember gyűlöletem...Még is érzek -sajnos-empátiát sokak iránt.noha azt sem érdemlik meg hogy lekpjem őket..Akik tnkrettek,elárultak?!! Ez nem tévképzet,hanem a valóság..írhatnék még ezer oldalnyi dolgot is, de a helyzet ismerek minden sémát..és nem segít az sem..Csak az ÖN,és a magam idejét ölöm..Boldogtalan vagyok..dühös..hazug remények ölik meg a napjaimat..mert hába eménykedik az olyan mint ÉN...HÜLYESÉG AZ..ÖNGYILKOSSÁG AZ IS..HA NEM LENNÉK GYÁVA MÁR RÉG MEGTETTEM VOLNA AZ EGYETLEN LOGIKUS,ÉSSZERŰ MEGOLDÁST ÉN IS,AHOGY SOK SORSTÁRSAM TETTE MÁR,AKI ITT ROHADT,ÉS SZEMÉTLÁDÁKKAL ÉLT..Hát ennyi lenne..Hosszabban nincs értelme.

Tiszt:S.E.


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 22

Jo estét Doktor úr

Szeretném megkérdezni hogy a szorongásos pánikbetegség Gyógyíthato vagy el kell fogadni es igy kell élni

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Linzer kérdésére:

 

Tisztelt Linzer!

Amit a levele alapján megtudtam, az az, hogy két évvel ezelőtt feltételezhetően volt valamilyen hangulatzavara, amire antipszichotikumot kapott. Nem írja, hogy járt volna ebben az időben pszichológushoz. A jelenlegi instabilitásának helyreállítását „gyógyszerrel” szeretné megoldani. Egyre jobban szorong, kezd kimerülni.

Elképzelhetőnek tartom, hogy mindenképpen azt gondolja, hogy egyedül mindenképpen meg tudja oldani egy kis segítség igénybevételével – gyógyszerrel – a jelenlegi problémáját.

Amit leír: a mániája – Linzer, a rajongása, a dühkitöréseibár ezen dühkitörések közben vigyáz magára, nehogy megsérüljön komolyabban, hogy kezdetben elviselhető volt a szenvedése, majd egyre jobban elveszíti a kontrollt Önmaga felett. Jelenleg nincs teljes állása sem, a napirendje - valószínűsítem - kusza.

Ezek alapján megerősíteném, hogy romlik, súlyosbodik az állapota. Ezt jól látja. Egyre jobban kimerül, egyre kevesebb energiája van.

Amit javasolnék az egy klinikai irányultságú kolléga felkeresése.

Azt csak feltételezem, hogy egyre jobban kezd beszűkülni is. Mindenképpen jó lenne egy objektív visszajelzés, hogy mindez mit is jelent az Ön esetében.

A leírtak hátterében – viselkedése mögött - állhat hangulatzavar, és/valamilyen személyiséget érintő probléma is.

Amennyiben további kérdése van, kérem írjon!

 

Tisztelettel!

 


Offline
Csatlakozott: 2015 szep 21

Kedves Doktor út !

28 éves vagyok skizofréniám,depresszióm van. Csak azért írok mert szedem előírtan a gyógyszereket de még mindig vannak tüneteim. Zenéket hallok a fejemben mikor hogyan,nem mindig. Kényszergondolataim vannak például hogy én a 3 kerületbe lakom és az bűn,mert egy volt ismerősöm is ott lakik. és ez szorongást okoz,más nem nagyon ért meg ezekkel a problémákkal,főleg nem a normális emberek. főként délután lesznek kicsit hevesebbek a tüneteim. Azt mondta az orvosom hogy ezek elviselhetőek. Például ha valamire rá gondolok és rossz emlék akkor azt mondom "ez de szar ,nagyon rossz. és igy lenyugtatom magam. Nincs jelenleg munkám,de már dolgoznék valamit,csak ezt a meleget se viselem el nagyon. Mondja az illető ő ott lakik "én meg mondom jó lakjon" gondolatban. és feszültséget okoz,azt érzem olyankor valaki ártani akar nekem. Napom nagyrészét a gép elött töltöm,de mint mondtam 4-8 órába,tudnék dolgozni,ha igy marad az állapotom. elsősorban mindenféleképp 4 órát. Nincs párkapcsolatom,nem is igazán volt még,ez minek köszönhető? Hogy tudnék jobb lenni a nőknél? Esetleg valami technikát letudna írni? 5 gyógyszert szedek,ez így rendben van? Mennyire zavar be az kp idegrendszerembe? Szerintem nagyon sok. Félre értés ne essék,nem szeretném az orvos tudását felülbírálni csak leirtam.

üdvözlettel


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 16

Tisztelt Szőllőssi Úr! 

39 éves vagyok, depresszióval, szorongással, szociális fóbiával és borderline-al diagnosztizálva. Állandó munkám, párkapcsolatom, gyerekem nincs. Gyerekkorom óta fennállnak ezek a problémák, több pszichológus, pszichiáter és egy terápia sem segített. Egy túlféltő családban élek, jelenleg édesanyámmal. Teljesen kilátástalannak érzem a helyzetem, volt már több öngyilkossági kísérletem és jelenleg is azon gondolkodom, hogy megtegyem. A lustaságom és az önhibámon kívüli kudarcaim miatt sehol nem tartok az életben és kezdem már feladni. Nem tudom, mi lenne erre a megoldás. Jelenleg egy költözésen gondolkodom, de ez sem motivál már. Nincs bennem semmi kitartás, sok munkahelyet és egy egyetemet is hagytam már ott emiatt. Ami további probléma, hogy nem tudok beilleszkedni és félek az emberektől. Nem tudom, mi segítene ezen, én már szinte feladtam. Mit tud erre a helyzetre javasolni?

Várom válaszát! 

Köszönöm!


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 2

Kedves Szőllősi Tibor!

Több mint 2 éve pszichotikus tünetekkel küzdök, néha jobb , néha rosszabb. Tudom, hogy a pszichológus nem foglalkozik pszichotikus tünetekkel, kérem ne haragudjon ezért a kérdésért, de így is remélem , hogy tud segíteni. Kerestem az interneten pszichiátereket, pszichoterapeutákat, de a legtöbb esetben nem ez a fő profiljuk, hanem pánikbetegség, kényszerbetegség, depresszió, szorongás. Abban kérném segítségét, hogy hol találhatnék olyan pszichiátert, akinek ez a fő profilja. Félreértés ne essék, nem kérek személyes ajánlást, hanem esetleg egy keresőt, egy rendelő nevét, mely ezzel foglalkozik, esetleg ilyenfajta továbbképzések elérhetőségét, ahol név szerint is tudnak nekem valakit ajánlani. 

Elnézést kérek, hogy nem teljesen témába vágó a kérdésem, és előre is nagyon köszönöm a segítségét. 


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Ez szélmalomharc. Menj el onnan!



Offline
Csatlakozott: 2019 júl 26

Nem költözöm el.

Nem azért költöztem ide hatalmas veszteséggel Budáról, hogy elköltözzek.

Aztán majd onnan is, meg onnan is.

Amig mozogni tudok, ittmaradok, mert ide kötnek azok a dolgok, amiket szeretek és amiért eladtam a budai lakásomat.

Nem egy szarcsimbók szekuritis fogja megmondnai, hogy lakhatok-e itt vagy sem.

Pszichológiai probléma, mert a pasas közveszélyes elmebeteg, mint mondtam, terrorizál, csicskáztat itt másokat is, és erről már van hangfelvételem amit nem hagyhatnak figyelmen kivül mindenütt.

Másfelől azért pszichológiai probléma, ahogy a bemutatkozásomban irtam, mert engem húsz évvel ezelőtt un kezeltek pánikbetegséggel, és annak a bélyege ma is rajtam van, mivel a szomszédom szerteágazó kapcsoltaival ennek nyomára akadt.

Az is érdekelne, hogy ha húsz évvel ezelőtt állitólag pánikbeteg voltam - nem voltam -, meddig viselem még ezt a bélyeget.

Ja, egyébként már most kikészitettek: hónapokon át ki sem mertem menni a házból, legfeljebb ha előtte nyugtatót vettem be, vagy közben valakivel telefonon beszéltem, aludni a kutyám meggyilkolása után hónapokig nem tudtam.

Nem azért, mert én vagyok beteg, hanem azért, mert a kutyám tizenegy éven át a társam volt, reggel leste a lélegzetemet, hogy mikor gugyorodhat fel mellém az ágyba, és végtelenül szerettem és tiszteltem és az, hogy élete végén megkinozta egy szar pszichopata, pont elég ok arra, hogy maradjak és bosszút álljak, amint adódik rá alkalom.

És adódni fog, mert ez a barom, olyan buta, hogy elszólogatja magát. 


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Violetta, a roxy, szart sem ér... Anita, akármennyire Medgyessy nevelt lánya, el van kötelezve. A többieket nem értem... Nem tudsz elköltözni? 
Ez nem pszichológiai probléma... de majd az lesz, mert kikészítenek. Próbálj meg máshova menni! Azt én, és itt, nem merném mondani, h mit lehet még tenni... SOK pénzért.

Ja, ez valszeg arzén volt, ami Agatha Christie alapján is bizonyíthatatlan. IS.


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 26

Megtörtént. Már tavaly kora tavasszal, amikor a kutyámmal sétából felfelé mentünk a kertben - a hombárfejű proli szomszéd mindig fentről néz, olykor a feleségével - a kutya odaszaladt hozzájuk - domboldalon áll a ház - örömmel üdvözölte őket, mert a nő mindig dobált át neki valamit - ma már gyanitom, hogy az is méreg volt, hisz idejövetelünkkor pompás négyéves fiú volt a Tyutyukám, de rövidesen lelassult, séta közben lefeküdt. 

Tehát felszaladt hozzájuk a keritéshez és a szomszédom lila pofával ránküvöltött, hogy "takarodjatok innen büdös putris cigányok!". 

Én halálra váltam, mert ilyen stilusban még soha senki nem beszélt velem, és borzasztóan féletettem a kutyámat. Ekkor elkezdtem hivogatni a Tetovált Állatmentőket - tőlük van másik kiskutyám, Amanda -, a Szurkolók az állatokért vezetőjét, valamint Kovács Violetta is meghirdette az oldalán kicsit később, amikor már kiderült a mérgezés, hogy márpedig segitsenek.

K. Ricsi és a Tetovált vezető srác heteken át hitegetett, azt mondták, utánanéznek, ki ez a fazon, mitől ilyen nagy ember, de segiteni fognak. Aztán úgy látszik, rájötttek, hogy "ki ez az ember" - maffiózó - és többé szóba se álltak velem. Annyit kértem, hogy mivel tök egyedül vagyok, másik oldalon szomszéd sincs, ki vagyok szolgáltatva, legalább jöjjenek fel egyszer páran a kertembe egy sörre, hogy lássanak nálam mozgást. Nem tették meg.

Akit el tudsz képzelni, mindenkit megkerestem, aki állatvédelemmel foglalkozik, Tornóczki Anitától kezdve - még választ sem kaptam.

Azért nehéz a helyzet, mert amit én láttam és hallottam, azt nem tudom dokumentálni, tehát nem tudom bizonyitani, hogy ő tette.

Hogy a pasas a lángosképével kajánul és gúnyosan ott röhögött mindig, amikor jött az állatorvos és én sirdogáltam, ezt is csak én tudom.

A rendőrségen is kénytelen voltam ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni,l mert még a fenyegetés, hogy elintéz a kutyáimmal együtt, két olyan ember előtt hangzott el, akik közül az egyiknek már négy bordáját eltörte, halálosan retteg tőle, a másik sem fog tanuskodni, ezt világosan megmondtaák. Ez a bunkó olyan károkat csinál az embereknek, hogy nem mernek vele szembeszállni, ráadásul a helyi szekuritisek közé tartozik, és idehiv néhány kigyúrt barmot. Velem is megtette ezt, hogy odaállitott a kapumba egy kigyúrt gorillát, amikor a wifikameráját felszerelte, amit az egész kertemet rögziti.

Mivel a pasas amellett hogy maffiózó, a városvezető barátja is, a rendőrségggel is együttműködik az a szekuriti cég, amelyiknek dolgozik.

Szóval tavaly tavasz óta rettegtem és segitséget kértem és nem kaptam.

 


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Azonnal fordulj állatvédőkhöz! Segíteni fognak...


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 26

Tisztelt dr. Szőllősi Tibor!

Meglepő dologgal találtam szembe magam egy rendőrségi nyomozás kapcsán: én vagyok a feljelentő, akit zaklatnak. A zaklatás ténye számtalan hangfelvétellel, fotóval, tanuval alátámasztva. A zaklatás egyik eleme volt egy éve megfenyegetésem, hogy elintéznek a kutyámmal együtt, majd a kutyám módszeres patkányméreggel beetetése - utólag rekonstruálom és értem meg a szomszédom minden reggeli megjelenését keritésem mellett, amikor kiengedtem a kutyát, és az elviselhetetlen, példátlan gyalázkodás, ami akkor tőle ért majd egy éven ét. A kutya megölése volt az a csepp, amikor - hét év után - betelt a pohár és feljelentést tettem. A rendőrség kapásból elutasitott, hangfelvételeket meg sem hallgatta. Ezt követően nálam vendégeskedő családtagjaimat is megfenyegette az illető a gyerekek előtt, ezt felvettem és ismét feljelentést tettem. A zaklatóm egy helyi politikus barátja, jobbkeze, szekuritis, városszerte hirhedt, félnek tőle, idős asszonyt, férfit bántalmazott már. A feljelentésemet követő meghallgatáson megtudtam hogy másnap a szomszédom is feljelentett engem, amit elutasitottak. Ennek ellenére a rendőrség készpénznek vette szomszédom tájékoztatását, miszerint én "folyamatos pszichiátriai gondozás alatt állok" és a pszichiátriai gondozóból kikérte a beteganyagomat. Szintén meglepetésemre azt tartalmazza, hogy gondozásuk alatt állok és vissza vagyok rendele. Az nem derül ki a tájékoztatóból, hogy 1998-ban egy különösen nehéz élethelyzetben - amit éveken át tartó önkizsákmányolás - éjjel-nappali  munka előzött meg - fordultam hozzájuk, és ezt a helyzetet pánikbetegségként diagnosztizálták, ami már akkor is meglepett, hisz eltekintve attól, hogy kimerült voltam és egyedülállóként súlyos problémák szakadtak a nyakamba, nem éreztem magam betegnek és ma sem. A felirt Zoloftot, Rivotrilt stb. bevettem, de  a problémákat továbbra is meg kellett oldanom, azok nem múltak el a gyógyszerektől. Annyi értelme volt az egésznek, hogy a Rivotriltól többször úgy elestem, hogy még kézzel sem tompitottam, a hangulatjavitótól pedig rettenetes hangulatba kerültem. Igy aztán, mivel nem engedhettem meg magamnak, hogy önkivületben legyek, a gyógyszereket elhagytam és nekiálltam a felmerült problémák megoldásának. Ennek több mint húsz éve. Azóta - sajnos - esténként egy fél 0,5 mg-os Frontint szedek, ennek feliratása céljából járok hét-nyolc éve a pszichiátriára, orvossal nem is találkoztam, csak az adminisztrátorral. Kivéte azt az esetet 2017. őszén, amikor szomszédom fenyegetése oly mértékben eldurvult, hogy megijedtem és időpontot kértem, hogy a szomszédom elmeállapotáról és annak általam kezeléséről szakmai véleményt kérjek az orvostól, amit nem kaptam meg. Továbbá 2019. januárjában ugyanott egy másik pszichiáterhez kértem időpontot talán három alkalommal, ugyanebben a kérdésben, mert olyan mértékben eldurvultak irántam a verbális támadások. Érzésem szerint a pszichiáter egyszerűen nem hittel el, amit mondok, elkönyvelt paranoiásnak, a kérdéseimre nem adott választ - miért agressziv a szomszédom minden itt élő szegényebb idős emberrel, miért vert már meg idős nőt az utcán úgy, hogy hajánál megragadva lerángotta a földre és ott lapátnyeylet dugott a szájába. Hogyan viselkedjek vele, hogy ezt elkerüljem, mivel fizikailag túl közel vagyunk egymáshoz és másik oldalon üres telek áll, tanu nincs semmire. A doktornő egész egyszerűen nem hitt nekem, sőt adott egy levél Kventiaxot, hogy "elalváshoz" ezt szedjem.  Minthogy eszem ágában sincs még egyszer tönkretenni magam ilyesmivel, a Kventiaxot a fiókomba tettem. Tegnap megnéztem, hogy valójában mi az, és az derült ki, hogy kb. elmebetegségre, hallucinációkra való, méghozzá igen súlyos mellékhatásokkal.

A rendőrségen elkönyveltek paranoiásnak és hiába a hangfelvételek, ahol a szomszédom ksgyerekeket, vejemet, engem fenyeget, lezárták az ügyet, azzal, hogy ez rossz szomszédi viszony és a szomszédom csak rosszkedvében fenyeget életveszélyesen. Az autóm kétszeri megrongálását és a kutyám meggyilkolását figyelmet nkivül hagyták.

Az, hogy a rendőrség olyan utasitást adott a pszichiátriának a dokumentációm kikérésekor, hogy hazudniuk kell nekem az adatkezelésemmel kapcsolatban, önmagában is megdöbbentő.

Nem tudom érthető-e, amit leirtam: egyedülálló nőként egy olyan férfi zaklat, akitől a fél város retteg, és aki több embert más megkárositott - autó kerekének kiszúrása, szélvédő, lámpa betörése - nálam is -, családapák, nők megalázása, fenyegetése, megverése, birtokáról elüldözése.

Ez az ember kizárólag illegálisan juthatott olyan információhoz, , hogy én pszichiátriai gondozott vagyok. Mivel nem vagyok az, ez nem téma, nem beszélek róla: évente egyszer bemegyek Frontinért, pláne nem a szomszédommal tárgyalom ezt ki.

A tiszteletteljes kérdésem az lenne: ha huszonegy évvel ezelőtt egy kimerültséget pánikbetegségként diagnosztizáltak, ennek a bélyege mostmár halálomig rajtam marad?  A szomszédom és a felesége a homlokára mutogat vigyorogva, amikor a kertemben meglát - mert állandóan ott állnak és néznek. A kisgyermekes lányomnak is azt mondták, hogy olyan elmebeteg, mint az anyja, azért, mert a szomszédom uszitja a kutyáját ránk a kapuban és ezt a lányom sérelmezte.

Mennyiben menti fel a bántalmazómat egy esetleges pszichés betegség, mert elképzelésem szerint egy nő ilyen esetben fokozott kiméletet várhat el egy férfitől és a rendőrség fokozott védelmét.

Ennek épp az ellenkezője történt: napokban szembesültem azzal, hogy a városi facebook csoportban egy nő nagy nyilvánosság előtt paranoiásnak nevez.

Kérem szives válaszát, mert ez igy rendkívül nyugtalanitól: megbélyegzett lettem anélkül, mert húsz éve pánikbetegnek minősitettek - tévesen.


Z71
Offline
Csatlakozott: 2019 júl 26

Tisztelt Szőllősi Tibor úr!

Tanácsot szeretnék kérni a gondom a következő:adott egy 20 éves lány vagdossa magát.1 éve van párkapcsolata (távkapcsolatként müködik)sokat veszekednek ,a talákozások előtt sorozatosan vágja magát.Megbeszélni nem lehet vele,elzárkózik,tagad mindent.Minden fajta segítségtől elzárkózik(pszichológus).Az iskolát nem végezte el,ott hagyta ,hajnalig számítógépezik ha otthon van.Mit tehetek ?Vigyem pszichiátriai szakrendelésre?Mit tehetek?


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Tisztelt Szőllősi Úr!

A következőt olvastam, és nagyon nem értem. Ha megmagyarázná, megköszönném.

"Egy további MRI-kísérletben egyy érzelmileg felkavaró és egy közömbös képsort mutattak. A vizsgálati személyeket arra kérték, maradjanak semlegesek a képeken látottak iránt. Kiderült, erre csak az egészségesek képesek, azaz a képeket külső szemlélőként, közömbösen értékelni. Az ilyen, mérlegelő magatartásért felelős impulzusok agyi területei a borderline betegeknél nem mutattak semmiféle aktivitást. Ez a magyarázat arra, miért nem tudják ezek az emberek a hétköznapi konfliktusokat uralni. Ez a készségük egyszerűen hiányzik."

Hogyan lehet egy "általuk" (neurotipikusak) IS felkavarónak nevezett képet semlegesen nézni??? Valószínűleg persze velem van a baj, de ez olyan paradox... felkavaró, ami nem kavar fel... És ez lenne a normális?


Offline
Csatlakozott: 2019 már 3

Szép napot !   

Egy kérdésre keresek választ.

Több mint 20 éve élek alkohol és orvosok álltal írott gyógyszerek fogságában.  Néhány éve valami változott.  Mindennapi rutinom után black-out lép életbe. Semmire sem emlékszem, néha talán valami foszlány előjön. Felkelek és tükörbe nézek. Megint bántottam magam. A nyomok jól láthatóak. Maradandóak.  Nem tudom miért, és nem tudom, hogy mi történt. Kipihenten ébredtem.

A kérdésem :   mi lehet ez, és miért van ?

Tisztelettel :  Tano Caridi.


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 13

Jó napot! Ha nem probléma Anonim szeretnék maradni. igyekszem a legrövidebben előadni a sztorim. Gyerekkoromban a szüleim ittak, veszekedések, verekedések sora várt ránk... Ők is bántalmazták egymást, és minket, gyermekeket is, sokszor jelentéktelen okok miatt, valószínűleg az alkohol miatt. És ha nem csal a megérzésem, emiatt tartok most itt. 30 évesen, 5 gyermekkel, és pár reménytelen kapcsolattal. Jelenlegi párkapcsolatomat megpróbáltatás elé teszi a problémám. Nemrég kétszer rákkal műtöttek, és autoimmun beteg vagyok. ami, ugye tetézi a gondokat. Sok veszekedés, és feszültség van mögöttünk párommal, és gyermekeimmel, az alig 2 éves kapcsolatunk során. Tegnapelőtt döbbentem rá egy elég nagy lélegzetvételű probléma után, hogy baj van. Addig keresgéltem, míg rátaláltam a Borderlinera, ami 100%-ban egyezik azzal, ami velem történik. Így már felesleges is tovább részleteznem. Segítséget szeretnék kérni, lehetőleg a gyógyszeres kezelést mellőzve... Mert bár próbálom tűrtőztetni magam a legutóbbi incidens után, fogalmam sincs meddig lehetséges. Találtam itt egy tesztet, aminél a 60 pontból 53-at ítélt nekem a rendszer. Remélem kapok választ, és segítséget, amit előre is köszönök!


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

Tisztelt Szőllőssi Tibor Úr

Borderline, bipoláris és epilepsziás vagyok, bár ez utóbbi teljesen tünetmentes a gyógyszerek mellett. Levilt, Etoprot, Lamolepet, Duloxetint, Kventiaxot, este Xanaxot és Lendormint szedek. Az a legnagyobb problémám, hogy ha elhelyezkedek valahova dolgozni, 1-2-3 hónap múlva kirúgnak, és nem tudok rájönni, ennek mi lehet az oka, és ezért nem tudok változtatni rajta. Így meg már nem bírom ezt a vesszőfutást, ezt a mindig újrakezdést. Nem vagyok lusta, mindent megcsinálok, valahogy úgy érzem, utálnak. Nem tudom, mit csináljak. A pszichiáternek nincs ideje rám (meg másra sem), nem tehet róla, be akar küldeni Tündérhegyre, de iszonyatosan félek a kórházaktól, ugyanis meg vagyok győződve róla, hogy ha engem bezárnak oda, soha többé nem engednek ki. Szóval ő sem tud ezzel a dologgal érdemben foglalkozni, el vagyok keseredve, hogy miért történik ez velem újra és újra.

Válaszát előre is köszönöm


Offline
Csatlakozott: 2017 okt 25

Köszönöm részletes válaszát, így már több dolog világosá vált! 
Hát átlagon felüli az akarat erőm és a kitartásom, de sajnos ez a lelki állapotot nekem is néha nehéz elviselni.  2012-2013-ban már voltam öngyilkso kétszer de túléltem.

Sajnos az évek alatt rengeteg dolgot kipróbáltam orbánc-citromfű/macska gyökér tea. Omega 3, sport, futás stb. Sajnos egyik se hozott gyógyulást, elég sok pénz ráköltöttem ezekre.  Az összes létező természetes gyógymódot szinte kipróbáltam,  ha %-ban kéne meghatározni az állapotom talán 70% depresszió esetén csak csökkentette 50%-ra de egyik természetes megoldás se hozott annyit hogy teljesen jól érezzem magam.

Sajnos a bizalom elvesztése másokkal teljesen jelen van az életembe, senkibe se bízok.  És sokszor vagyok sértödékeny, az önbizalomhiány is jelen van. 

Köszönöm a könyveket át tanulmányozom őket. :) 

Úgy látszik még is csak orvoshoz kell előbb utobb fordulnom. 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza kharzak kérdésére:

 

Tisztelt kharzak!

Amint az ember gyógyszert vált, a szervezet felborul. A már meglévő tünetek, negatív viselkedések felerősödnek. Mindaddig ez történik, amíg a szervezetben be nem áll az új egyensúly. Sokan ezt az időszakot nem bírják ki. Gyógyszert, gyógyszerre szednek, ami azt eredményezi, hogy kialakul egy bódult, kellemes állapot. Ilyenkor jellemző, hogy a tünetek megélése tompává válik. Ez egy kellemes állapot, csupán amikor gyengül, újra megjelenik a valóság, mindezt átszövi a sóvárgás is. Kialakul a függőség szép lassan. A hiány, az üresség, a szenvedés lesz úrrá a mindennapokban. Ekkor muszáj valamit tenni érzés jelenik meg, megjelenik a nyugtalanság, a bizonytalanság is.

A tapasztaltakat mindenképpen beszélje meg a pszichiáterével! Bővebb felvilágosítást ez ügyben a kezelőorvosa tud adni Önnek.

 

Ajánlás:

Könyv

Szendi Gábor - Depresszióipar

Net

http://epa.niif.hu/02400/02454/00037/pdf/EPA02454_neurohun_2010_313-316.pdf

A függőségről

http://kimondhato.hu/

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza nyakinca kérdésére:

 

Tisztelt nyakinca!

Ezzel a problémával sokan küzdnek; „Mit tegyek, ha nincs együttműködés”. Nehéz egy olyan személlyel beszélni, aki azt vallja magáról, hogy nem beteg, nincs szüksége segítségre. Ezt talán súlyosbítja az a tény, hogy a fia „vezető” beosztásban dolgozott, dolgozik. Rengeteg nehéz problémát kellett megoldania. Sikeres volt mindebben. Az egészségügyben valószínűleg nagyot csalódott. A sérelmeiről, a fájdalmairól, a megélt „pokláról” valószínűleg nem beszélt őszintén. Tudja nehéz ezek után újra bízni a környezetben. Mindezt súlyosbítja a világ megélésének a sajátossága. Nehéz helyzetben van a fia is és Ön is. Azt is vegye figyelembe, hogy a fia nagy valószínűséggel elveszítette motiváltságát ezen a téren. Amikor megemlíti, hogy baj van vele, akkor felidézi újra és újra mindazt, amitől szenved. Természetes reakció, hogy elzárkózik. Az érzelmi reakció a fia részéről, azt tükrözheti, hogy Ön még fontos a számára.

 

Mennyire aggódik Önért? Fontos számára, hogy Ön rendben legyen? Amennyiben a válasza minderre igen, próbálja meg a fordított pszichológiát. Kérje meg, hogy azért, hogy Ön megnyugodhasson menjenek el együtt egy szakemberhez, aki ad egy objektív képet róla. Az aggódása igaz és valós. Legfontosabb, hogy csak ennyit kérjen. Hagyja, hogy mérgelődjön, lereagálja a fia a kérését. S közben mutassa meg, fejezze ki az aggódását – testbeszéd, mimika, testtartás. Legyen vele őszinte!

Ez szokott segíteni. Elmondják a klienseim később, hogy azért ez sokszor egy hosszabb folyamat. „Anyám állandóan nyaggatott, hogy jöjjünk el. Látta volna mennyire láttam rajta, hogy aggódik értem. Ezért jöttem el vele, hogy végre megnyugodjon.”

A többi a szakember dolga. Ami még fontos, hogy Ön keressen szakembert, s mindezt beszélje meg vele is. Nyerje meg szándékának a fiát, a szakembert. A szakembert készítse fel, hogy miként álljon hozzá a helyzethez. Mesélje el neki az előzményeket – amiket leírt. Ami fontos legyen kitartó!

 

Ajánlás:

 

Könyv

Xavier Amador - Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! - Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?

LÉLEKBEN OTTHON KIADÓ, 2008

Összefoglaló

Hogyan segítsünk azokon, akik meg vannak győződve arról, hogy nincs szükségük segítségre? Ez a könyv a szívünkhöz szólva, és kézen fogva vezet el minket olyan felismerésekhez, amelyek birtokában képesek leszünk segíteni. A szerző nem csak pszichiáterként ismeri a betegséget, ugyanis fivére is skizofréniában szenved.

 

Net

https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/10713/hiedelmek-a-pszichiatriaban

http://lelkiegeszseg.antsz.hu/portal/Tartalmak/Tudastar/Onsegito-lehetosegek/Az-onsegites-szerepe-a-lelki-egeszseg-teruleten

A család bevonásának jelentőségéről néhány cikk

https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/12390/depresszio-es-csaladtagok

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval

https://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad


 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza dopamin kérdésére:

 

Tisztelt dopamin!

Ezek a diagnózisok összességében egy érzelmileg alapvetően túlterhelt, túlérzékeny emberre vallanak. Amiket leír, az mind beleillik a klinikai képbe. Mindenképpen keressen fel egy klinikai szakpszichológust, egy másik pszichiátert egy kontroll diagnózis miatt.

Azt nagyon jó lenne tudni, hogy az érzelmi hullámzásai miként befolyásolják a tüneteket. Annak ellenére, hogy szenved a saját problémáitól, vajon érti-e őket? Volt-e valaki, aki segített megértetni Önmagát, viselkedését Önnel? Azon kívül, hogy többé-kevésbé sikerült alkalmazkodnia sajátosságaihoz, kért-e pszichológustól segítséget, iránymutatást? Amennyiben kap gyógyszereket, a gyógyszeres terápia használ?

Szerintem egy célzott terápia nagyon sokat segítene. Miután kiderül, hogy mi is a problémája – ez több terápiás ülés eredménye is lehet (feltáró terápia), célzottan kell újra felépítenie magát segítséggel.

 

Ajánlás:

Könyv

Barnás Ferenc: Másik halál

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Daniel Keyes: Az Ötödik Sally

Net

Kérem írja be a keresőbe: belső hangokat hallok; miért hallok hangokat


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Szőllősi Tibor válasza Smallville kérdésére:

 

Tisztelt Smallville!

Igen, ez normális, a Depresszió egyik jellegzetessége. A tünetek megjelenése, megfelel a depresszió körképének.

Amiket tapasztalt magán, életén, az egy közepestől mélyebb szint. Amit elsőnek elvesz a depresszió, az a tartós örömérzés. Ami helyébe lép az a boldogtalanság, majd az érdektelenség – nem élvez semmilyen tevékenységet, ezt követi a kiüresedés. A folyamat a depresszió súlyosbodásának folyamatát írja le. A leírtak alapján ez a súlyosbodási folyamatot olvasom ki. A szenvedés, a „lélek” küzdelme, hogy a folyamatot megállítsa. Ezek a megtapasztalások az Ön jelenlegi állapotában normálisak. Segélykiáltás a környezete felé.

A gyógyszer szedésének elhagyása, sajnos súlyos hiba volt az Ön részéről! Amit tapasztalt, az a javulás megélése volt. Azt is tapasztalom, hogy nagyon sokan, csak a gyógyszerekre támaszkodva szeretnék megoldani a problémájukat. Sokan azt hiszik, hogy mindazt, amivel találkoznak – jelen esetben depresszió, képesek megoldani, hisz eddig mindent megoldottak, így vagy úgy! Képtelenek amikor ezen gondolattól vezérelve küzdenek, elhinni, hogy nekik ez nem fog menni. A lelki megbetegedések egyik sajátossága, hogy az egót felnagyítja. Képes vagy rá! Egyedül is menni fog! Miközben folyamatosan eltávolít a környezettől. Érzékenyebbé válnak, könnyen sértődővé válik az ember. Bizalmatlanná válik a környezete felé. Egyszerűen nem bízik benne. Sajnos erről a folyamatról senki nem beszél, sehol nem tanítják jelenleg. Azt, hogy hibázik az természetessé válik, a sikereit, a pozitívumokat nem látja.

Ekkor lenne szükség külső szakszerű segítség igénybevételére! Az Ön állapotában mindez elmaradt. A szakszerű segítség, elmaradása lehetetlenné teszi a normális életbe való visszatérését.

 

Ami jó hír, hogy nagyon jól kidolgozott terápiák vannak. Igen, lehetne újra boldog, amennyiben igénybe venne egy konkrétan a depresszió megküzdésére irányuló terápiát - pszichológus. Amit kiegészítene egy gyógyszeres terápiával – pszichiáter. Vagy fordítva.

Fontos tudomásul venni, hogy a depresszió súlyosságától függ, a terápia időtartama. Minimum 0,5 – 1 évtől 2,5 évig is eltarthat a felépülés, visszaintegrálódás folyamata. Hangsúlyozom, a depresszióval való megküzdés, mint a legtöbb lelki betegséggel, egyedül szinte lehetetlenség sikeresen megküzdeni. A terápia közben idővel megtanulja felismerni, majd sikeresen kezelni a kialakuló folyamatokat. Ez a tanulás, tapasztalás eredményezi, hogy újra boldog lehessen.

 

Elismerésem a kitartásáért!

 

Ajánlás:

Könyv

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Adam Grant – Sharyl Sandberg: B terv - Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk örömöt az életben?

Net

http://www.nok.baptist.hu/wp-content/uploads/2010/04/Hauck-Paul-Melyponton-Hogyan-Masszunk-Ki-a-Depressziobol.pdf

https://ifightdepression.com/hu/start

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/depresszioipar-letoltes2.php

 

 


Offline
Csatlakozott: 2018 jún 25

Üdvözlök mindenkit!

Ma beszéltem Krisztiánnal. A holnapi, majd a szerdai napokon fogok válaszolni. Az utóbbi időben nagyon elfoglalt voltam.

Követem az eseményeket, az önkéntes megválaszoló tevékenységét. Szerintem egy jó ötlet, ha van hozzászólás mástól is egy kérdésre. De! Azért próbáljunk keretek között maradni a válasz mennyiségét illetően. Bíztassuk, támogassuk egymást elsősorban!

 


Offline
Csatlakozott: 2010 okt 12

A pszichológus továbbra is válaszol a kérdéseitekre, ma is olvashattok újabb válaszokat. Ugyanakkor, ha magatok is leírjátok a problémátok általatok javasolt megoldását, akkor a Búra filozófiája máris tovább működik! Kellemes továbbiakat! Üdv, Krisztián


Offline
Csatlakozott: 2019 jún 24

Tisztelt Szőllősi Tibor!

A segítségét szeretném kérni! 33 ées lányomnál mostanáan diagnosztizálták a bipiláris zavart. Két éve nagyobb erzelmi megrzódtatás érte , amikor jelentkeztek nála  az első tünetek. Nehéz Vele, mert nem hajlandó beszedni  a gyógyszereket. Lamolepet és parnassiant kell szednie. Az apukája ellenörzi a gyógyszerbevételt , de önállóan él. A munkahelyén jelenleg táppénzen van. Jár terápiára de a gyógyszer nem akarja elfogadni. Velem ellenségesen viselkedik legtöbbször. No de azért írok , mert szeretnék neki segíteni. Hogyan tudok a legtöbbet segíteni és mivel. Ha tud könyveket is ajánlani megköszönném. 

Üdvözlettel. Lengyel Katalin


Offline
Csatlakozott: 2019 jún 17

Tisztelt Tibor!

Mi a teendő akkor, ha traumám van és érzem, ahogy valaki megver, tűket szúr belém? Ha meglátok egy túszhelyzetet, megijedek, eltakarom a szemem és görcsössé válok. Utána pedig elkezdek sírni. Hogyan dolgozzam fel?

Válaszát előre is köszönöm!


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

Tisztelt Tibor!

30 éves vagyok, kamaszkoromtól egészen 27 éves koromig kezeltek táplálkozási zavarral, borderlinenal, depresszióval és Posttraumás Stressz Zavarral, szexuális abúzusok miatt. Évekig voltam bent egy terápiás kapcsolatban, majd egyik pillanatról a másikban kiléptem, mivel "elegem" lett. Elegem lett abból, hogy rémálmok gyötörtek a végére, többször lett terápia után pszichózisom, ami okán zárt osztályra kerültem napokra, leszedáltak. Borzasztó élmény volt, sajnos "túltolták" a terápiát, legalábbis így nyilatkozott a terapeuta. Na mindegy, lassan 3 éve kiléptem, azonnal jött egy szerelem is, aki el is vett feleségül. Boldog és harmonikus párkapcsolatban élünk, néha ingadozik a hangulatom, de tudom kezelni, 3 éve nem vágtam meg magam. Egyik napról a másikra hagytam abba a vagdosást, pedig 30x varrták a karom, s 2x nagyműtét során varrtak össze, ugyanis izmomat is szétvagdostam. 

Ami miatt írok, hogy az egyensúlyom most úgy borult meg, hogy nem tudom, eljött-e az ideje a segítség kérésnek. Munkahelyi s albérleti problémák miatt, ami 2 hónapja tart, nagyon erős vagdosási késztetésem van, sokszor vágyom, néha olthatatlanul a véremre s a penge vágására.A férjem tud róla, mindent meg tudok vele beszélni, éjjel is felébreszthetem, ha olyan van. Van, amikor fizikai tüneteiem vannak, szinte sóvárgok. Itt is javasolták, hogy forduljak terapeutához. De nagyon félek. Nem-e esem vissza, pusztán attól, hogy megint "betegség tudatom"lesz, hogy a múltam megint felül kerekedik rajtam s pszichózisom lesz. A régi terapom több száz km-re lakik már tőlem, meg nincs is már meg a bizalom. Sad

Mit tanácsol nekem? 

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen