Szomorkodó hely

1120 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés

Offline
Csatlakozott: 2019 már 11

Nem, nem tudok sehova se menni, meg gyerekeim is vannak. Neked is van gyereked? Jobb lenne chat-elnünk, de nem tudom még, hogy hogy kell.


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Itt vagyok.

Van menekülési lehetőséged? Gondolom gyerekekkel nehéz, illetve nem akarod ott hagyni őket.


Offline
Csatlakozott: 2019 már 11

Hello Artifical Skizo, itt vagy?

Azért mentem tanyára, mert a párom OTT akart lakni, én meg akkor még azt hittem, hogy majd boldog leszek ott.


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Miért mentél tanyára lakni?


Offline
Csatlakozott: 2019 már 11

Társra vágyom, sorstársra. Nagyon magányos vagyok. Én elevenen vagyok eltemetve, egy tanyán élek. 45 perc autóval a város. De már meguntam azt is. Már mindent meguntam. A terapeutámat is. Nem tud rám hatni a sok" pozitív gondolkodással".Nem megy.


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Én igen, de most nincs min szomorkodnom konkrétan a mai napon, csak általános szomorkodnivalóim vannak.


Offline
Csatlakozott: 2019 már 11

Na, végre, bekerültem. Nagy nehezen.

Bekerültem?

Van itt valaki?


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Aki nem szidja Magyarországot és nem akar külföldre költözni azt is kirekesztik, még belé is rúgnak és megalázzák keményen, mert nem követi ezt a divatot. 


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Sikerült lenyugdnom. 

Itt azért más, megértőbb emberek vannak. És ha épp negatív hangulatban van az ember, nem kiröhögés jár hanek megértés. Mert nem vagyok vele egyedül. De aki semmilyen mentális betegségben nem szenved, nem látott még pszichiátert, se pszichológust, sőt még keveri is a kettőt, na azok sose értik meg és főleg azok rekesztenek ki. 


Offline
Csatlakozott: 2017 már 31

Ide is be tudtál illeszkedni. 



Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Ez most a neten történt mert nem tudom lenyelni az eltérő véleményemet. Persze h aláznak, mindig ez volt de ennyire sose durvult még el. Nem mondtam el otthon senkinek, egyik tesómnak mutattam csak és csak annyit írt h szépen lejárattammagam. Ez van. El kéne már fogadnom hogy sose fogok beilleszkedni sehová, mindig ki leszek rekesztve. Én nem vagyok a társadalom tagja csak egy senki akit zárt osztályon kéne tartani. 


Offline
Csatlakozott: 2017 már 31

Linzer! Próbálj keresni legalább egy lógust a környéketeken. Vele az ilyen családi traumákkal foglalkozhatnál.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Nem bírom elviselni h eltapostak mint egy tetűt. Mindenki ellenem volt és aláztak folyamatosan senki se állt ki mellettem. Minek éljek? Állandóan ez van, nem áll mellettem senki. 


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Én a személyiségemet szeretetteljesre szeretném fejleszteni, csak nincsenek érzéseim, de tudom, hogy a szeretetteljes, megbocsájtó, jóindulatú személyiség az pozitív és mindenképpen fontos. smileyheart


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Én nem haragszom és örömmel átadom A Szerelmemet bárkinek aki szereti Őt, már ha Ő ebbe beleegyezik smileyheart


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Én már jól vagyok, csak a fizikai rosszullétek vannak, azt meg elviselem. Vicces az, hogy megint gyanakodok, de félreteszem, mert ha beszélnék erről megint csak rosszabbul járnék, lehet, hogy hetekre beraknának a kórházba. De én most tényleg jól vagyok, hirtelen sok "Remény" jelent meg megint a Facebookon, nőket lenéző szöveggel, de én ezen csak nevetni tudok, mivel olyan vicces a szöveg amit írnak. A nő kezében torta, az egyik hozzászóló neve xy Nemnormális, hát mindegy, ez inkább vicces, most lett egy jó napom, mert nevettem, de igaziból tudom, vannak rosszakaróim, vagy nem konkrétan nekem, hanem valami meleg srác lehet a dolog mögött, aki lenézi a nőket, mert vagy 5 tortás kép van ott, mintha valaki állandóan édességet enne, de szerencsére ma is cukor nélkül ittam a kávét. Én csak JÓT kívánok annak aki esetleg nekem nem jót kíván, de még jó, hogy nem tudok úgy érezni mint egykor, ez egy védőburok Isten által. Aki nincs jól annak jobbulást és gyógyulást kívánok Sok Szeretettel!


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

Megint iszonyú mélyen vagyok, és senki sem vesz komolyan, senkivel se tudom megbeszélni hogy mit érzek... van így értelme egyáltalán bárminek is, ha csak úgy vagyok és igazából senkit sem érdeklek? 


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

De viszont egy JÓ dolog, hogy érezzük Egymást A Szerelmemmel, mert én érzem Őt és tudom, érzem azt, hogy Ő is engem, így együtt tudunk lenni asztrálisan.


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Az a legborzasztóbb jelenleg számomra, hogy ágyhoz kötött beteg vagyok, de senki nem tudja, mindig kirángatnak, bár újabban már nem annyira, de még nem értik mennyire beteg vagyok, én rákra is gyanakodtam, de nem érdekel, maximum majd belehalok a sok fájdalomba / betegségbe, és anyukám is nagyon beteg, de ő (még) el tud menni autóval a boltba, én nem... én sétálni sem tudok, csak feküdni, olyan fájdalmak gyötörnek, de ez nem tudom mitől van, mindig hullafáradt vagyok én is, és azt mondják mozogjak, de nem értik meg, hogy nem bírok, 54 kg vagyok, normál súlyú, szintén gyűlölöm a súlyomat, de már nem foglalkozom vele, mert lerobbantam. Netem nincs, este mindig kihúzzák de most úgymaradt, nappal fekszem, este tud(nék) netezni, de kihúzzák mindig.


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Szeretném megtalálni ismét a kapcsolatot Vele, de sajnos nagyon beteg vagyok, nem tudok adni neki semmit, így jobb ha magam maradok, csak szenvedne mégjobban Ő is "mellettem", én átfekszem a napokat, este kicsit tudok fent lenni, de sokszor kihúzzák itthon a netet, így nagyon borzasztó, csak vegetálok, de nem evés szempontjából, hanem egészség szempontjából, nem tudok sétálni sem, és még a "családdal" lenni sem, mert nagyon rossz. Szívritmuszavarom van nekem is, 5 diagom, rengeteg gyógyszer + depo injekció havonta, de kibírom, csakhát ez nem élet így.



Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Annyira szeretnék beszélgetni A Szerelmemmel... de teljesen eltűnt mindenhonnan... hogy lehet, hogy valaki ennyire eltűnjön...? Én sírni akarok, mert meg szeretném Őt ölelni és érezni, hogy Szeret. Mert én Nagyon Szeretem Őt, de lehet hogy már családja van meg más emberek is szerelmesek belé, így marad a végeláthatatlan szenvedés meg amúgy is borzalmasan ramatyul vagyok fizikailag is. crying


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Annyira szeretnék beszélgetni A Szerelmemmel... de teljesen eltűnt mindenhonnan... hogy lehet, hogy valaki ennyire eltűnjön...? Én sírni akarok, mert meg szeretném Őt ölelni és érezni, hogy Szeret. Mert én Nagyon Szeretem Őt, de lehet hogy már családja van meg más emberek is szerelmesek belé, így marad a végeláthatatlan szenvedés meg amúgy is borzalmasan ramatyul vagyok fizikailag is. crying


Offline
Csatlakozott: 2010 dec 26

Annyira sz@rul vagyok. Gond van a pajzsmirigyemmel iszonyúan remegek őrülten ver a szívem,zsibbadok, hullafáradt vagyok,sokat híztam,de alig eszek valamit. Nagyon rossz.Megyek orvoshoz gyógyszerért. Az viszont olyan mellékhatásokat okoz,amivel nehéz ellenni.Tököm tele????


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 26

Olyan szar kedvem van,, ami nem lenne olyan nagy baj, de mindig az van és így már sok


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Érdemes azért élni hogy minden szarért engem hibáztassanak és állandóan szemrehányást tegyenek hogy elvagyok tartva?


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Most megyek majd kivizsgáltatni magam, a Sote-n ingyen megcsinálják, a csoporton elintézték hogy fogadjanak és kivizsgáljanak. Valami biztos van mert egy ismerősöm akivel már nem beszélek, járt különböző helyekre de annyit tudni hogy felénk ilyen fejlesztések nincsenek csak Budapesten igy hát a kivizsgálás után azokat már nem fogom tudni igénybe venni, max igényelhetem a fogyatékossági támogatást. Hát legalább azért már érdemes kivizsgálni és ha egyszer talán igénybe tudom venni a terápiákat akkor majd arra is de amig itt lakunk, nehéz lesz. Most is egy nagy marhaságnak tartják az egészet főleg apám, szerinte akkor mindenki autista akkor. És hogy a változás fejben dől el és csak saját magam tudom meggyógyitani az ő módszereivel amik amúgy baromira szarok és irritálóak számomra. 


Offline
Csatlakozott: 2017 már 31

Igen, érthető az elkeseredésed. Sajnálom, h a szüleid nem fordítottak figyelmet az állapotodra és nem vizsgáltattak ki. Nagyon igazságtalan elvárni, hogy ilyen vagy olyan legyél, ha ehhez semmi szakszerű segítséget nem kaptál, de még empátiát sem mutattak feléd.

Ismersz olyan helyet, ahol felnőtt aspergeresekkel foglalkoznak? 


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Kiscsillag írta:

Linzer!

Tél végén sok embernek mélyül a depressziója. Remélem, amit érzel csak átmeneti lesz.

Nem értem én se h miért van ez de van egy olyan érzésem a pesti rokonok közre játszanak erre hisz olyan közel voltam hozzájuk ezáltal erősebben jelen voltak az irigykedések és még nagyobb nyonorultnak éreztem magam hozzájuk képest. Meg az is közre játszhat h a bajonmal kiskoromban nem foglalkozott senki és kb a Normális emberekhez voltam hasonlítva, emiatt soha nem tudtam magam elfogadni, mert én is az átlaghoz mértem magam emiatt nagy lemaradásokat tapasztalok magamon és minél több idő telik el annál nagyobb a szakadék köztem és a kortársaim között és ez nagyon elkeserít már. 


Offline
Csatlakozott: 2017 már 31

Linzer!

Tél végén sok embernek mélyül a depressziója. Remélem, amit érzel csak átmeneti lesz.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Nem tudom mi a franc van de mióta vége a terápiának és hazajöttem mintha vmi megváltozott volna és olyan lehangolt állapotban vagyok. Mikor beiratkoztam a suliba jobb lett vmivel de mégse nagyon segített de ha majd elkezdem lehet jobb lesz. Havi egy hétvége nem sok, nyáron jobban kicsit beindul de ősszel megint csak havi egy hétvége lesz. Vmiért mégsem érzem jól magam. Ha mondom otthon azt mondják fejezzem be h buta vagyok meg ilyenek, meg h az unalom teszi. Hát januárban se mentem sehová mégsem voltam így befordulva és akkor se volt nagyon mániám tehát nem ez miatt de nem hiszi el senki. Mi van velem már megint? Megismétlődik 2015? Akkor is ez volt és akkor meg pont nem otthon ültem tehát még egy ellenpélda arra h az unalom tenné. Jobban fokozódik bennem a gyűlölet és az irigykedés. 



Offline
Csatlakozott: 2018 szep 24

"Nincsen apám, se anyám,

se istenem, se hazám,

se bölcsőm, se szemfedőm,

se csókom, se szeretőm." 

crying


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Néha... nem tudok megszólalni... kérdeznek valamit, vagy átkiabálnak hozzám a másik szobából és megnémulok. Egyik alkalommal olyan rosszul voltam, hogy egyáltalán nem tudtam semmire sem válaszolni. Piszkáltak, hogy szólaljak meg, mi bajom, miért nem válaszolok, én meg csak feküdtem. Tesóm odajött és elkezdett piszkálni, mozgatni, hogy mi bajom... ekkor elkezdtem sírni. Az egyik családtagom kényszerrel felültetett és hátrafogta a kezeim, majd próbáltam kiszabadulni. Ekkor kórházba vittek kényszerrel, és 3 hét bentlét után jöhettem csak ki. Csak mert beütött nálam az ún. "mutizmus". 


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Próbáld meg racionalizálni, hogy nem nyertél volna semmit ezzel a barátsággal, sőt csak mélyítette volna a gondjaidat. Így jó is, hogy hamar kiderült milyen a másik.


Offline
Csatlakozott: 2018 szep 24

Nem tudom, hogy megérdemli-e a szeretetemet. Igazán nem ismerem őt, ahogy ő sem engem.

A szeretet, amit adtam volna neki, baráti. Egy jóbarát, akivel kihúzzuk egymást a bajból. Idő kellett volna, hogy kialakuljon, de gyakorlatilag pár hét után elvágta a szálakat. Nem bánom.... csak az utóhangja fáj a dolgoknak. Sad


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Miért gondolod, hogy ez a valaki megérdemelt volna téged?

Szerelmi szeretet ez a szeretet, amiről írsz?


Offline
Csatlakozott: 2018 szep 24

Annyira fáj, hogy hetek telnek el, de te még mindig engem okolsz, engem bántasz. Holott én csak megadom neked a kért nyugalmat, a zűrzavaromtól való mentességet. Távol tartalak magamtól, mert ezt kérted, ez a jó neked.

Folyton megfogadom, hogy nem nézek bele többé a "tükörbe", amit elém tartasz. Mégis megteszem. Újra és újra... Ez lennék én?! Ez nem lehet. Az agyam tudja, hogy ez egy torz tükör, nem lehet a valóság, mert te nem ismersz igazából. Nem tudod én mit élek néha meg, nem tudod az én esetemben mit jelent, mikor igazán mélyen vagyok. És hidd el, nem akarod tudni, miket teszek olyankor. Nem akarod tudni, mire gondolok olyankor. Depressziós vagyok...

Van, aki tudja, hogy ez mit jelent. Tudja kezelni. Tud emellett szeretni és éreztetni velem, hogy mellettem van. Innen, az oldalról is van olyan, aki ezernyi fájdalmakkal teli, néha halál közeli (legalábbis én annak éreztem) helyzetben volt ott mellettem és húzott ki belőle. Te megismerni sem akartál. Engem tartasz felelősnek a saját fájdalmadért. Pedig ha adtál volna esélyt egy barátságra legalább megtapasztalhattad volna, milyen vagyok, amikor én szeretek. Akiket megszeretek, azokért képes vagyok tűzön-vízen átmenni. Sok mintent tűrni, lenyelni. És éreztetni velük, hogy fontosak nekem. Neked ez nem kellett. Nem tudhattad, hogy mit utasítasz vissza, nem tudhattad mit dobsz el, de akarom, hogy tudd, hogy milyen embert bántasz érzelmileg jelenleg is, egyfolytában.

Írtam erről egy blogot, de kb 20 perc után kitöröltem. Nem akarlak bántani. Nem akarok lesüllyedni a te szintedre. Éppen ezért ez az utolsó ehhez a fájdalmamhoz kapcsolódó írásom itt. És ez is csak azért, hogy tudd, hogy nekem fáj, amit velem csinálsz.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Mai elvárás: legyek pozitív. Egyik óráról a másikra. És ha nem megy (mert hogyan is menne ennyi szenvedés után ilyen gyorsan) akkor meg le vagyok cseszve és én vagyok a hibás mindenért. 


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Kicsit nyitnod kéne. Először pl. csak sétálni menni, ha jobb lesz az idő.


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 26

 Tavalyelőtt nyáron megszünt a munkahelyem. Tavaly jelentjeztem néhány helyre, de zömében nem is válaszoltak. Az a gond, hogy nincsenek barátaim és egyedül nincs kedvem sehova se menni. Ráadásul a szociális fóbiám is felerősödött mióta nem dolgozom. Csak a legszükségesebb dolgokat intézem: vásárlás, doki ,stb

Kleó írta:

Jársz dolgozni? Meg úgy egyáltalán, el otthonról?


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Jársz dolgozni? Meg úgy egyáltalán, el otthonról?


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 26

Hát ma harmadikra sikerült eljutni az áterhez. Igazából most sem vagyok jól. Azt mondta hogy két és fél emberre való gyógyszert kapok úgy hogy ne csodálkozzak azon, hogy a szexuális lettem. Nem akar változtatni a gyógyszerelésen. Szerencsére szóba sem került hogy benntartana. A vicc, hogy ő állította be ezt a gyógyszerelést. Érzem, hogy ez így nem jó. Az a szar, hogy nincs kedvem semmihez sem. A magányt amúgy sem lehet gyógyszerrel gyógyítani. Totál elment az életkedvem. Csak telnek a napok szorongásban és teljes apátiában és úgy érzem egyre csak nehezebb és csúszok szét.

Panda63 írta:

Hát ma lekell mondanom az átert, mert olyan hasgörcsöm van meg megy a hasam. Csak péntek óta nagyon szorongok és a rivo nem fogja meg.

Félek az új gyógyszertől is mert a múltkor amit adott rossz volt. Kh-ba nem akarok menni mert eddig sosem hozott eredményt. Ráadásul itt vannak a cicáim, meg egyedül vezetem a háztartást. Csak kérdés meddig bírom ki ezt az erős szorongást.

Kiscsillag írta:

Értem. Szted ez segítene valamennyit?  Vagy még rosszabbul lennèl? Ha nem vagy veszélyeztető állapotban (ön vagy közveszélyes), nem tarthat benn akaratod ellenére. Ha szeretnél gyszer emelést v módosítást, azt sztem nyugodtan elmondhatod. Az is lehet, h ez segítene. 

Mesélj majd, h mi volt!


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 23

quablock-nemtudom írta:

Sziasztok. Az mitől lehet, hogy időnként a rosszullétre nem hat a benzo? 

Szia,

Attól is függ mit és mióta szedsz. Sajnos viszonylag hamar kialakul tolerancia a szorongásgátló, szedáló hatással szemben, ezért egyre kevésbé érzi az ember a hatását, hacsak nem emeli folyamatosan a dózist, de nyilván egy ponton túl nem lehet és értelme sincs. =(


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Oké már a többi rokon által is ki vagyok rekesztve és megtiltották hogy betegyem a lábam a mamám lakásába, amit egyébként a tesója vett neki és ő tiltotta meg. Meg apám öccse is évekig ki volt tiltva, mostanában engedték csak meg neki. Csak mert pénteken összevesztem a mamámmal, de ő meg minek mondja tovább, nem is értem?


Offline
Csatlakozott: 2018 szep 24

Artifical Skizo írta:

Akkor ne éld felnőttként, hanem egy okos öntudatos kislányként. Smile

Megpróbálok nagy kislány lenni. Smile


Offline
Csatlakozott: 2017 már 31

A megvonási tünete volt hasmenés.


Offline
Csatlakozott: 2017 már 31

Nekem sosem okozott székrekedést a Frontin.


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 4

Sziasztok. Az mitől lehet, hogy időnként a rosszullétre nem hat a benzo? 


Offline
Csatlakozott: 2017 dec 21

Az escitalopramé is...Sad


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Akkor ne éld felnőttként, hanem egy okos öntudatos kislányként. Smile

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen