Szomorkodó hely

1350 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Artifical Skizo írta:

A vonatjegy a -7000?

Igen mivel nem visz el apám. Így vonattal kell menni. 

Eddig úgy jártam dokihoz h sulival kötöttem egybe diákom is volt. Most már egyik sinvs és most fontos elmenni. 


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

A vonatjegy a -7000?


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Peches vagyok mint mindig


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Sosincs szerencsém 

-7000 Ft


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Artifical Skizo írta:

Mit terveztél volna?

Pestre menni, időpontom van holnapra az orvoshoz, de még mindig itthon dekkolok. Majd elmegyek holnap vonattal, nem tervezek én senkivel, főleg nem ilyen megbizhatatlan alakokkal. 


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Mit terveztél volna?


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Artifical Skizo írta:

Mi a baj Linzerke?

hogy bizonytalanság van, apámmal nem lehet normálisan tervezni 


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Mi a baj Linzerke?


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Gyomorgörcs van ezerrel


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Valószínűleg azért, amiért én is. A környezetünkben vannak emberek, akiknek fontos az, amit leírunk-megosztunk, netán valakinek még segítséget is nyújt...fene tudja, kire milyen hatással van az, amit itt elolvas..lehet, éppen az életét menti meg-hozza rendbe...fene tudja...szerintem...


Offline
Csatlakozott: 2017 okt 24

Nem tudod felvenni vele a kapcsolatot? Facebookon vagy bárhol?


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Nem vok yoool, A Szerelmemet akarom, Hiányzik Mindig nekem és már lassan tizenéve, H nem tudok Róla Semmit, H lehet ezt egyáltalán kibírni...?! Nem keresek "társat", Mert Ő A Társam, de Hol Van...? Minden éjjel Vele álmodok. Kivétel nélkül. Ez csak Jelent már Valami Fontosat, Valami Jelentőset, s ez Nem véletlen. Csak sírok és szenvedek, a kh. Nem hiányzik... faszomat minek élek még...?!


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

F@sz kedvem  van... én  Hnap nem tudok befeküdni a kh.-ba, úgy érzem... lehet, H megint rám fog törni a Pánik. Legszívesebben csak sírnék és 1dül akarok lenni, nem sok idegen beteg között. 


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Na, így szó szerint az agyra menést én sem, inkább, h "sok" belőlem. Igaz, olykor még magamnak is.

Kívánom, hogy rendeződjön az életed!


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Áá, semmi baj, több munkád lett volna, ha leírom a teljes gondolatmenetemet, kissé megszállott az indulat, ezért sem folytattam továbblaugh Írtam volna még olyanokat, hogy beokádott volna a szerver, de még épp időben kapcsoltamcheeky

Én is próbálok váltogatni néha, bár nem hallottam még senkitől, hogy az agyára megyek...meg igazából, nem vagyunk senkivel annyit együtt, hogy egymás agyára menjünk. Az, hogy most néha értetlenek a dolgaimmal kapcsolatban, remélem csak átmeneti állapot, mármint hogy megoldódnak végül a megoldhatatlannak tűnő problémáim, és újra hasznos tagja lehetek a társadalomnak...


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Bocsi, kicsit megszerkesztettelek, mert a guglihirdető nem tűri ezeket a mocskos szavakat, wazze. 

Aha. Amikor az ex lelépett, még ő mondta nekem, hogy "nehéz megszokni, hogy ami az enyém volt, már nem az". Furcsán gondolkoznak az emberek...

Ha visszagondolok, mindig akkor estem major depibe, amikor veszteség ért, emberileg.

Egy barinőm azt mondta, h bizony fárasztó vagyok egy idő után, úgyh próbáljam "váltogatni", h épp melyik barátomnak megyek az agyára.


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Nálam, szerencsére olyan szempontból jobb a helyzet, hogy törődnek velem, meg próbálnak is megoldásokat találni, de sajnos nekem ehhez nincs már se lelki erőm, se türelmem, félek, szorongok, és már lassan alkaloidokkal sem az igazi az élet. Igazából az életerőm tűnt el, mióta egyedül vagyok. Mitragynin vagy etil-alkohol, ez a két „társam” van. Semmitől több, de az elégtől messze van mindkettő. A barátaimmal az a baj, hogy egyikük sem kapcsolatfüggő, ezért nem értik a dolgokat mostanság. Ettől félek is, hogy egyszer nagyon a terhükre leszek. Pedig nem sokan vannak. Azzal próbálok valamit javítani a nyomorúságomon, hogy ide írkálok. Vannak helyzetek, amiket mások is hasonlóképp élnek meg, és vannak, amikhez hozzá sem tudnak szagolni, de az nem baj, a világ tökéletlen. Csak tökéletesíteni tudjuk, de  teljesen tökéletes sosem lesz... Ha egy hosszú barátságnak vége, az nekem leírhatatlanul nyomasztó! Nekem is volt ilyen, sőt, talán ezzel kezdődött nálam ez az egész rémálom...lecseréltek. Olyan, mintha lecseréltek volna, mint egy szakadt gatyát. Egy stabil barátságot egy kiszámíthatatlan párkapcsolatra. Értem én, hogy 7 év b.szás nélkül megterhelő, nekem is ez a másfél-két év, de az életbe se vetemednék olyanra, hogy a legjobb barátaim feleségére rámásszak...max. gondolatba, bár azt sem szoktam. Igaz, nem volt feleségem, csak kapcsolatban voltunk, aztán volt egy balhé, szétváltunk, pár hónapra rá, meg összejöttek...igen, sok emberben ilyenkor megfordul, hogy akkor most minden este azt a p.nát nyalogatja, amiben előzőleg az én fa...na jó, mindegy, én nem bántom egyiket se. Legyenek boldogságba...de akkor is...nem volt ez jó ötlet a „mellékhatások” miatt... Furcsa az élet. Rossz az úgy, mikor kevesen is vannak. Azokkal érzem jól magam, akik hasonló művészlelkek, akik érdeklődve hallgatják, miközben a hangfalépítésről, dohánytermesztésről, intim piercingekről, stb. beszélek, és nem zavarja őket, mikor valami perverz, elvetemült dolgon kezdek fantáziálni...bár, van olyan, akit egy kissé megfertőzött ez a dolog...vicces, mikor még bele is kérdeznek... Szóval igen, kevesen vagyunk, és szorosan, ezért mindenki megérzi, ha valaki eltávolodik...


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 2

Én is hasonló helyzetben vagyok.Senkivel nem tudom megosztani a problémáimat.Család felé nem fordulhatok.A barátok egy darabig tűrték a rossz hangulatomat, utána már nem voltak megértöek.Nem is nagyon hívtak sehova.Én is úgy éreztem, hogy egyre nagyobb teher számomra a társaságukban lenni.Buliztak, én csak ültem ott és nem is értettem miről beszélgetnek.Végül teljesen elhidegültünk és nem kerestük egymást.12-13 éves barátságoknak lett ezzel vége.


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Köszönöm. Ez most jó volt. Vannak helyzetek, mikor egy kis együttérzés is elegendő. Ekkor szoktam letenni a szikét.


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Tudom,  nem fog igazán segíteni, de értjük...


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Még ilyen szar újévet, komolyan...tele van a faszom, hogy semmi nem sikerül normálisan,úgy tűnik, minden egyre rosszabb. Volt egy óra viszonylagos nyugalom, átsétáltam a barátaimhoz kicsit beszélgetni, meg zenét hallgatni, de valahogy nem voltam képes elmondani a legnyomasztóbb problémáimat. Azokat sose tudom. Talán még itt sem. Mindegy is, elindultam hajnal 2 óra körül visszafelé, és hallgattam, hogy máshol milyen jól érzik magukat az emberek. Az erkélyeken cigiztek, röhögtek, iszogattak. Én meg lófaszra nem jutottam, ugyanazokkal a feszültségekkel, gondokkal, sétáltam visszafelé. Hazaértem, lefeküdtem, és reménykedtem, hogy nem kelek fel többé. Értelmetlennek tűnik, bármit is csinálok. Délelőtt felhívtam Faterékat, kívántam újévet, meg eljátszottam, hogy minden rendben. Sok értelme volt... Rángat a gyomrom össze-vissza, lehet, megint kapok valami pszichoszomatikus belső vérzést, mint másfél éve. Rendkívül szar a kedvem, és mérges vagyok. Rájöttem, hogy nincs valójában senki, aki megértené, hogy mi van...megint egyedül vagyok, a sok szarral a nyakamban.


Online
Csatlakozott: 2010 okt 12

Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Itt viszonylag nyugalmas volt, legalábbis, most annyira nem figyeltem a részletekre. A hülyeségeket most jobban viseltem, viszont nagyobb bajom volt az autóval, szivárog a fűtőradiátor...hétfőn lehet autót szerelni...rohadt izgalmas lesz, már megint nem fogok unatkozni...de a karácsonyt túléltem...


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Itt sem jobb a helyzet...


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 2

Ez a karácsony sem telt el veszekedés és sírás nélkül.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Majdnem megbszott az áram és apám reggel óta sehol sincs a telefonja meg itthon van. Nem a fán hanem a másik égő elkezdett villogni. Két égő volt bedugva és csak az egyik villogott. Gondoltam h kihúzom inkább. Kihúztam a hosszabbítót és ekkor hatalmasat robbant és ki is égett. Épp hogy nem értem hozzá, de láttam ahogy robban és füst jött ki belőle. Azonnal lecsapta az áramot. És nem az égett ki amelyik villogott hanem a másik.

Tíz éve meg is rázott, véletlen benyúltam az égőbe és végig ment rajtam, az ujjam egy része fekete volt és zsibbadt a karom. Akkor nem robbant ki. Most nem éreztem h megrázott volna. 


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

A gondolkodás problémaközpontú, nem megoldásközpontú. Többnyire a problémákban szeretnek tocsogni, nem gondolkodnak semmi alternatíván, vagy ha valami megoldást találnak, az irracionális, komolytalan. De azt kinyilatkoztató stílusban adják elő főleg, nem kritizálható. Elég zavaró. Majd holnap kíváncsi leszek, megyünk ebédelni, vagyis megyünk az ingyenszínházba, megnézni valami szar drámát...majd meglátjuk, talán vannak még csodák...


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

kuma33 írta:

Tudom, hogy ez nem vigasz, de nálunk mindig is csak a feszültségről szól ez az ünnep. Még gyerekkoromban talán rosszabb volt, mikor mást se erőltettek az iskolában, hogy micsoda nagyszerű ünnep, meg a szeretet, meg stb. Ha családi összejövetel van, általában a nagyszülőket látogatjuk, meg faterékat, ebédelünk, de sajnos mindig előkerül valami szidnivaló, ami általában egy másik családtag, vagy a politika, vagy a világ...értem én a problémákat, de miért mindig arról beszélnek, nem mondjuk valami, lehetséges megoldásról, értem én, hogy valaki faszságot csinált tizen-huszonévvel ezelőtt, de miért kell ezen még mindig kattogni, és pont, mikor évente egyszer-kétszer tudunk csak összeülni, amúgy meg rövid a kurva élet, hogy ilyenekre pazaroljuk. És majd' 200km-t autózunk ezért, hogy ezt hallgassuk. Szarácsony.

"értem én, hogy valaki faszságot csinált tizen-huszonévvel ezelőtt, de miért kell ezen még mindig kattogni, és pont, mikor évente egyszer-kétszer tudunk csak összeülni, amúgy meg rövid a kurva élet, hogy ilyenekre pazaroljuk. "

Ezt mbti-vel tudom megmagyarázni. A funkciókat nézve ez introvertált érzékelés lehet szarul használva, nagyon sokan használják szarul. A legtöbben az SJ tipusúak vannak többen, a gondviselők, akik magas Si használók, tehát ezt a funkciót nagyon érezni a társadalomban is. 


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Tudom, hogy ez nem vigasz, de nálunk mindig is csak a feszültségről szól ez az ünnep. Még gyerekkoromban talán rosszabb volt, mikor mást se erőltettek az iskolában, hogy micsoda nagyszerű ünnep, meg a szeretet, meg stb. Ha családi összejövetel van, általában a nagyszülőket látogatjuk, meg faterékat, ebédelünk, de sajnos mindig előkerül valami szidnivaló, ami általában egy másik családtag, vagy a politika, vagy a világ...értem én a problémákat, de miért mindig arról beszélnek, nem mondjuk valami, lehetséges megoldásról, értem én, hogy valaki faszságot csinált tizen-huszonévvel ezelőtt, de miért kell ezen még mindig kattogni, és pont, mikor évente egyszer-kétszer tudunk csak összeülni, amúgy meg rövid a kurva élet, hogy ilyenekre pazaroljuk. És majd' 200km-t autózunk ezért, hogy ezt hallgassuk. Szarácsony.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Elég elkeseritő h ilyen lett, a karácsony a fájdalomról szól


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

lelépett örökre az sztem úgy értelmető h elköltözött tőlünk, itthagyott minket.

Hát bocsi, egyedi gondolkodásom van Laughing out loud ezért mehetett félre. 

Csak olyan fura volt, nem tudta senki hol van és egyáltalán nem vette fel a telefont, máskpr ennyire durván nem csinálta meg csak olyankor mikor dolgozott, most meg nem dolgozott


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

A lelépett-et talán nem, de az örökre-t igen, pláne az elsővel kombinálva. Smile


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Hál' istennek.

Ó, nálad bármilyen szóhasználat lehetséges. Smile


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Jaj nem úgy értettem, a lelépett szót amúgy se a halálra irják. Hát nem jön haza spsem, napközben nem lehet elérni, nem akar már velünk lenni, az hitem lelépett majd beállitot este és alig szólt hozzánk és reggel biztos megint elmegy, ez elkeseritő és volt egy lehúzó beszélgetésem is.

Bocs ha félreértést okoztam Sad


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Részvétem. Sad

Mi történt?


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Shock

részvétem


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Apám lelépett örökre, karácsony sztornó 


Offline
Csatlakozott: 2019 júl 2

A december volt mindig a kedvenc hónapom a Mikulással és a karácsonyra való készülödéssel.Ja és ott volt még a szilveszter is.Lehet nem mondok újat ezzel, talán minden gyereknek ez a kedvenc időszaka az évben.De jött a fordulópont.2008 december 24-én.Nővérem elköltözött a báryám pedig a barátnőjével töltötte kettesben a karácsonyt.Így ez volt az első karácsony amikor hárman "ünnepeltünk" a szüleimmel.Reggel elmentem edzeni és amikor hazamentem már ment a kiabálás.Káromkodtak, veszekedtek jött az ajtócsapkodás is.Egy darabig tűrtem csendben, utána elvesztettem a fejem.Nem vagyok rá büszke.De elegem lett belőle, hogy még karácsonykor is ezt kell hallgatnom.Elkezdtem én is kiabálni.Megpróbáltak csitítani de nem tudtam lenyugadni.Reszkettem az idegességtől.Ököllel beszakítottam két ajtót és elmentem otthonról.Később hazamentem (pár óra múlva) és bementem a szobámba.Nem is jöttem ki a szobámból már azon a napon.Anyám a konyhában sírt, apám pedig a TV ellőtt feküdt részegen.Annyira berúgott, hogy már fel sem kelt aznap.Horkolt még ablakok is beleremegtek.Ez volt a 2008-as szentesténk.Nem kimondottan ezért de már nem érdekel a karácsony.Ez csak egy része volt a kirakósnak.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

fúúú de depressziós vagyok. Most ki kell vmit tervelnem h tönkretegyem a mocskok karácsonyát....


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Sötét van. Nem látom az arrát. Merre? Hogyan? Ma kicsit kiakasztottak, nem szeretem a veszekedést. Most benyeltem egy „kevéske” pálinkát, ezért rámtört a bátorság, hogy írjak..bátorság, a lófaszt..csak a szerencsétlenkedés. Nem a legjobb dolog az alkaloidoktól való függés, mert ez csak pótcselekvésekhez vezet. Mint a többsége azoknak, amiket csinálok: pótcselekvés. Aludni kéne, mert korán kell felkelnem, sok meló lesz, meg vezetni is kell, messzire..mindegy, túlélem. Mint minden szart, amit eddig is, túlélem, csak minek..nem látom a létezésem célját. Elrettentő példa vagyok, vagy tán követendő? Ne kövessen senki, ettől volt már jobb is. A korábbi én. Ja, igen, az érdekesebb volt. Még ennyi, hajmeresztő, szürrealisztikus dolgot, amiket túléltem..mondják mások, akik szerint több vagyok, mint amennyinek gondolom magam..nem tudom, jól gondolják-e. A kommunikatív szarhangulat, ami most rámjött, ezért vetettem betűk közé gondolataim, valakinek hátha hasznára válik. Ez? Most tényleg? Elfogyott a birs, van még alma, ahhoz nem nyúlok. Máskor. Megyek, letusolok, mosok fogat, aztán megyek a rémálom birodalomba mozizni. Most komolyan, az embernek tizenévesen szétmegy a hasnyálmirigye, huszonévesen tönkremegy a pajzsmirigye, az ízületei, harmincpár évesen meg elmegy az esze? Türelmes vagyok, de már tényleg tele van a faszom. Amúgy köszönöm, hogy elolvastad. Elnézést kérek a csapongó gondolatokért. Szép álmokat mindenkinek.


Offline
Csatlakozott: 2019 dec 1

Szia Harmony, szerintem nem a világ a fasz, hanem a benne élők azok. A világ normálisabb lenne, ha az embernek több hajlandósága lenne jót tenni másokkal, nem csak a szarrágás meg a szemétkedés lenne a fő tevékenységük. Lehet, hogy nekünk is könnyebb lenne az élet. Az én faszom azért van tele, mert tehetetlen vagyok, nem tudok magamon segíteni..éppen ezért nem a világot hibáztatom, valószínűleg én vagyok a hibás. De az is lehet, hogy a dolgainkat egyszerre befolyásolják a rajtunk kívül állók, és mi is.


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Szegény Harmony, jobbulást a lelkednek. heart


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Fasz világ... gyűlölöm.


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Utálom ezt a világot, mert szinte majdnemhogy végig szenvedtem idáig A Szerelmem nélkül... miért nem tűnik el ez a világ és lenne 1 normális, ahol Mindenki Boldog (lenne)...


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Köszi szépen a megértést, Kedves smileyheart


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Gondoltam... Lehet, hogy ez a kilátástalan sóvárgás is rontja az állapotodat.

heart


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Kedves Artifical Skizo, köszi szépen, hogy írtál, sajnos az utóbbi az igaz sadheart


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 15

Rendes társat szeretnél, vagy még mindig a Reményke után áhítozol?


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Jó... Anyukámék vannak, de ők nem pótolják A Társat cryingcryingcrying


Offline
Csatlakozott: 2017 nov 27

Egy kudarc vagyok, egy senki, aki életében még nem dolgozott és párja sincs 36 évesen, se gyereke... semmim és senkim sincs cryingcryingcrying

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen