jellemhiba (főnév) 1. Hiba valaki erkölcsi és szellemi tulajdonságaiban. 2. Jellemgyöngeségből származó vétség Mostanában azon gondolkodom, hogy mi is az a jellemhiba? Én is rendelkezek vele, szerintem mindenkinél létezik jellemhiba. Régebben úgy gondoltam magamra, mint egy jó emberre, aki nem árt a légynek sem, pedig de. Szóval megbarátkoztam a gondolattal, hogy nekem is vannak jellembeli hiányosságaim, tehát én sem vagyok egy hibátlan ember, vannak gyengeségeim, de hol van az a bizonyos határ? Mikor mondható el valakiről, hogy egy jellemtelen ember. Nos erre még nem tudom a választ, csak tapogatózok, mint vak a sötétben.