Hazafelé az átertől

Zsuzsi82 képe

Ma elmentem gyógyszert íratni és kicsit panaszkodni, hogy a közúti forgalomban nem vagyok már biztos magamban, szerencsére nem egyedi eset, így átállította a bogyókat, csak este kell szedni mindent ... na, ettől majd lesz 6 óra alvás, mit alvás, durmolás, ugyanis egy ideje nem nagyon vagyok jó az ágyban - mármint funkcionálisan Smile

Hazafelé azon gondolkodtam, hogy miért nem mondja vajon meg, miféle személyiségzavarom van, pedig minden fontos információt próbálok elmondani, de hát ő "csak" áter, ez a terap feladata lenne, de én bizony már elpókereztem vele egy halom pénzt ...

Különben mindegy is, mi vagyok, bipoláris vagy hisztrionikus vagy alma vagy körte vagy harcos ... Az, tényleg, valami boxoló, az jó lenne, amúgy is van egy szilikonos fogvédőm, pont mint a harcosoknak, na nem azért mert engem arcon vágna valaki, hanem mert tudattalanul éjjel olyan erővel szorítom az állkapcsomat, hogy kitörnének a fogaim, szerintem úgy rágyúrtam már, hogy a vasrudat elharapnám - Istenem, csak a rossz napomon ez eszembe ne jusson egyszer, mert fogatlan leszek, mint egy boszi ...

Most, egészen tiszta fejjel furcsa és idegen dolog visszaemlékezni, hogy nem olyan régen összeesve, magamból kikelve, örjöngés után fetrengtem a fürdőszoba hideg kövén és vártam a csodát, hogy legyek már normális, mint cirka egy órával azelőtt. És erről beszéltem pont ma az áternek, hogy ilyenek mentek, meg szegény kedvesemnek nekimentem és egy rögeszméhez ragaszkodtam, hogy ő engem megcsal, de én azt úgy állítottam, mintha láttam volna ... Szegény ember ... mellettem a "normális" se marad "normális".

És most ez olyan furcsa, mert én is egészen "normális" vagyok ... 

Hálás vagyok Nektek, ma is rengeteget olvastam Tőletek!

Megosztás Viberen