néha legyek már normális

zsééé képe

csak azért csüngtem rá erre az oldalra is, mert pont úgy jött ki a lépés, hogy itt kezdtem el blogot írni, aminek nyilvánvalóan semmi értelme, mert megőrülök attól, hogy pár percen belül képes vagyok annyi szart kitermelni, hogy ezerszer visszaolvasom, akkorsem látom, hogy mégis hol a picsában vagyok én ebben? így nem lehet élni. dehogynem ugyebár. így a legkirályabb, nem? hogyne mindennel tudok azonosulni, de én ezt már nem bírom. de muszáj, nem? muszáj lenne. tudnom kéne ezt kezelni.

össze kell szednem magam, mert annyira széthullottam így nagyhirtelen, hogy arra sem emlékszem, hogy behoztam a kukát, mintha meg sem történt volna. komolyan meglepődtem, hogy már nincs ott. lehet, hogy meg sem történt? aztakurva. xDDD hát nem tudok nem röhögni. hogy lehet valaki ennyire nem is tudom, milyen.

szóval igen. kitaláltam ezt az endokrinológiai faszságot, illő lenne időpontot kérnem mondjuk most. meg visszatelefonálni a szájsebészetes időpont miatt is, mert persze, hogy nem tudom, hogy április 11, vagy 12. meg vissza kéne igazolni az állásokat és megbeszélni a próbanapokat egymással is összeegyeztetni, meg azzal is, hogy közben jó lenne kikloffolni az álkapcsomból a bölcsességfogamat, és annyira ügyes gyerek vagyok, hogy én mindezt tényleg kocsi nélkül akarom összehozni úgy, hogy a két legtávolabbi pont között több, mint ötszáz kilométer van. vegyek kocsit? nullázzam le magam már megint, hogy kölcsön kelljen kérnem az első fizetésemig? mennyire lenne értelmesebb egy ismeretlen autóval a seggem alatt nulla tapasztalattal bevállalni ilyen távot? vagy szarjak a szájsebészetre igaz, ja azt kell. meg a melókat sem kéne ilyen komolyan venni, kiválasztom a legközelebbit és legkényelmesebbet és kész. de nem lehet így visszatáncolni, mindhármat meg kell próbálnom, és először ezt megoldani, mert lassan felélem a nem létező tartalékaimat és arra sem lesz pénzem, hogy ingyenes ellátásért utazgassak. az abbahagyott gyógyszer miatt viszont kezdenem kéne valamit a megmaradt tünetekkel és félelmetes mellékhatással.

hát azt hittem, hogy ez megnyugtató letisztult, értelmes bejegyzés lesz, de kedvem támadt tőle kiszaladni a világból.

az a bajom, hogy rettegek minden állandótól, mert tudom, hogy bennem semmi sem az. és most pedig valami állandó mellett kell megállapodnom, és persze, hogy nem tudok dönteni. azt sem tudom, hogy kell. mondjuk úgy, hogy kiválasztom a legreálisabbat? de mindegyik reális, ha azt nézzük, elvileg minden jó hatással tudna rám lenni, de gyakorlatilag attól sem biztos, hogy jobban lennék, ha minden sikerülne, amit kitalálok, bár sok esély úgysincs erre érthető okokból, mert ugyebár ma a legnagyobb teljesítményem ez a kukás sztori ami az elejétől a végéig csak kivetnivalót hagy maga után, és totál képtelenség, hogy bármiben is helyt tudjak állni, ha ilyen mélypontjaim vannak.

vagy fogjam a gyógyszerre, és örüljek hogy nem dögöltem meg, és legyek bizakodó annak ellenére, hogy az orvoslátogatással kapcsolatban is kibaszott bizakodó voltam, aztán mire mentem vele. ja ezt kéne. bizakodni. vagyis hát ugye bizakodva mozgásba lendülni. hol is kezdjem. sehol, nem megy ennyi, fasz kivan. a tegnapi napom is csak egy nagy viccnek tűnik, és ma még erre a nagy viccre sem vagyok képes.


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 26

zsééé írta:

Haha. Marha nagy felvallalas, hogy a legujabb "hobbim" ennyi. szemelytelenul lehetove teszem vadidegenek szamara, hogy olvassak azt, amivel nem tudok mit kezdeni, es ezt olyan alpari modon vagyok kepes kifejezni, hogy azt sem lehet rolam egyertelmuen eldonteni, hogy fiu vagyok e vagy lany. Igazan tiszteletremelto

De azert koszi, tenyleg. Komolyan. Ertekelem, hogy egyaltalan elolvastad, bar igy leirva nem is ertem, miert kene ennek orulnom. Bocsbocsbocs. Azt hiszem, ilyenkor kell ignoralni egy borderline minden megnyilvanulasat. 

.Oké ez a te véleményed.Az ignorálással  sem értek egyet.Szerintem nem  feltétlenül kell.De ez az én véleményem.


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 4

Haha. Marha nagy felvallalas, hogy a legujabb "hobbim" ennyi. szemelytelenul lehetove teszem vadidegenek szamara, hogy olvassak azt, amivel nem tudok mit kezdeni, es ezt olyan alpari modon vagyok kepes kifejezni, hogy azt sem lehet rolam egyertelmuen eldonteni, hogy fiu vagyok e vagy lany. Igazan tiszteletremelto

De azert koszi, tenyleg. Komolyan. Ertekelem, hogy egyaltalan elolvastad, bar igy leirva nem is ertem, miert kene ennek orulnom. Bocsbocsbocs. Azt hiszem, ilyenkor kell ignoralni egy borderline minden megnyilvanulasat. 


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 26

Szia zsééé!

Monológnak veszem a bejegyzésed.

Személy szerint én nagyon tisztelem ha valaki ennyire fel meri vállalni a benne zajló végletek kavalkádját,az ,hogy vulgáris  a stílus olykor, az szerintem sokunknál hozzátartozik ezekhez a periódusokhoz.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen