Én mindig csodáltam a gyerekek intuítiv képességeit,a kreativitásukat,fantáziavilágukat,a meg nem értettségből fakadó ,,hisztibe" torkolló szituációt -na ezt igyekszik sok szülő elnyomni,kinevelni a gyerekéből különböző manipulációval,megszégyenítéssel,fenyítéssel stb.Ez nem jelenti azt ,hogy a gyereknek nem kell a korlát,de nem mindegy a miért ,és a hogyan a korlátozás során. Bújják a szakkönyveket,kívülről fújják ,tanácsokat osztanak a többi szülőnek a másik gyerekével kapcsolatban ,de éles helyzetben...Tisztelet a kivételnek.
Valahol a mentális betegekben elevenebben él a gyermeki ösztön ,kreativitás,stb azaz a meg nem értettségből,a belső szabadság korlátozása miatt kialakult frusztrációból eredő pszichés problémák,minket nehezebb keretekbe szorítani,mint az egészségeseket.De ki az ,,egészséges"és ki a,, beteg"?
Sokszor nem kellenek szavak ,ahhoz hogy pontosan rá tudjunk tapintani,hogy mire van szüksége a másiknak és azt a kellő pillanatban meg is tudjuk adni neki.A gyerekek ebben sokkal jobbak, mint a felnőttek!
Én hiszek a pszichológusokban.
Miért ? Mert jártam olyan magánrendelésre ill TB támogatottra .A TB nem tudtam miért nem tudok feloldódni 2 év után sem.Működött a terápia, de valamiért mégsem.Döcögött.
Egyszerű volt az ok:pici helység ,fotelek -szabályozott környezet.
Magánrendelés:Nappalinak berendezett szoba ,ha azt éreztem most erre van szükségem leültem a szőnyegpadlóra kispárnát szorongathattam ,v babráltam valami tárggyal -és a pszichológus ugyanúgy leült a padlóra a falnak dőlve. Vagy jelezte,hogy bocs most fáj a lábam ,nem baj ha a kanapén fogok ülni?Tehát teljesen más légkör volt,valóban ott tudtam lenni és ott volt velem .Szerintem, ez nagyon fontos egy terápia során..