Mi a baj velem?

Tibi képe

Mi lehet a bajom nem tudom egyen talán magyarázható valamivel vagy csak pusztán egyszerűen egy selejtes életképtelen gyökér vagyok?Egyszerűen nem vagyok képes normális szociális életet élni. Egyszerűen nem vagyok képes beszélgetni mint mások. Nem vagyok képes esetleg kérdezni a másik emberről mert nem tudom mit és,hogyan kérdezzek. Nem jut semmi eszembe csak pár sablon kérdés szia mizujs,hogy meg milyen napod volt, mi jót csinálsz aztán én ennyivel ki is fogytam a témákból. Soha nem voltam képes párkapcsolatot kialakítani nem tudok csajozni vagy egy ismeretségi kapcsolatot tovább mélyíteni kapcsolati szintre. Nem tudom kezelni a baráti kapcsolatokat. Most legutóbb megfigyeltem magamon,hogy ha esetleg egy csajszi barátként közeledik hozzám megkedvel pár jó szót szol hozzám szinte azonnal belészeretek vagy mi. De én nem tudom kezelni a barátságát és pár napon vagy maximum 1-2 héten belül el lököm magamtól. Megsértem megbántom,hogy ne akarjon többet beszélni velem. Egyik percben megsértem a másikban pedig a bocsánatáért esdeklem de aztán megint el lököm a vége az minden esetben,hogy véglegesen megszakítom vele a kapcsolatot. Az elmúlt másfél év alatt 2 ilyen eset történt velem. Ezért már inkább mindenki elől elzárkóztam nem keresem senki társaságát ha nem szólnak hozzám akkor én sem szólók senkihez. Meg nagyon ingadozik a hangulatom egyik percben mindenkit utálok és csak azt akarom,hogy mindenki hagyjon békén. A másik percben meg szinte majd megveszek egy jó szóért egy ölelésért egy beszélgetésért már ha tudnék beszélgetni. Miért nem vagyok képes normál emberi kapcsolatokat kialakítani mint bárki más nem értem. Minden ismerősömet töröltem a facen is mert ha látom,hogy felrak egy képet a párjával vagy,hogy boldog egyszerűen idegesít vagy ha utcán vagy munka helyen meglátok egy párt akkor is ideges leszek. Ez azért lehet mert én nekem nincs vagy mert egy selejt szar vagyok? Sad Miért vagyok én ennyire selejtes ma franc van velem?Már nem szeretek sehova se menni legszívesebben csak itthon ülnék,hogy ne keljen emberek közé mennem. Ha már ki kell lépnem a kapun feszült ideges leszek amíg haza nem érek. Bár igazából otthon is általában feszült vagyok nem tudom miért. Sokszor aludni sem bírok órákon át forgolódok az ágyban és csak 1-2-3 órát tudok aludni. De van,hogy korán elalszok és 7-9 órát átalszok. Sokat fantáziálok egy pár kapcsolatról a viszonzott szerelemről,hogy mikor haza érek vár engem és azt mondja,hogy hiányoztam,hogy szeret engem megölelem megcsókolom. Mert a való életben egyszerűen nem kapom meg ezeket. Sad Mert a való életben csak egy szar kupac vagyok nem számítok senkinek nem kellek senkinek. Sad Nincs önbizalmam sem mindig ócsárlom magam mások előtt is,hogy gáz egy selejt kinézetre is meg mint ember is. Olykor erre rá cáfolnak,hogy nem is vagyok olyan gáz de ezt nem tudom elhinni. Igazából már mindent feladtam nincsenek tervem nem akarok már senkitől semmit nem várok semmit az élettől csakis a végét,hogy végre megdögöljek. Sokat jár az eszem öngyilkosságon sokszor tervezgetem. Azt hiszem csak azért nem tettem még meg mert anyámmal lakok és nem akarom,hogy el keljen temetnie engem. Meg a nyugdíja is nagyon kevés mert levonások vannak rajta így anyagilag sem boldogulna. De azt hiszem ha meghal akkor én is megteszem véget vetek az életemnek mert ez nekem csak szenvedés egy mókus kerék unalmas és egyhangú. Nem járok sehova csak dolgozni meg esetleg olykor boltba nekem nem írogatnak a facen sem mivel nem tudnak velem mit kezdeni. Csak ülök itthon és nézek ki a fejemből vagy esetleg olykor csinálok itthon ezt-azt... Meg olykor éjjelente felriadok és azt érzem,hogy meg kell néznem a telom nem e írt nekem valaki valamit mintha valami nagyon fontos üzenetet várnék vagy hívást vagy nem tudom. De ugyan mit várnék vagy kitől magam sem tudom nem értem... Már semmit sem értek semmit sem tudok semmi nem érdekel.... Úgyérzem üres vagyok kiégtem nem bírom már tovább megszeretnék halni tovább szeretnék már lépni végre érjen véget ez a szarság az unalom a szenvedés....


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

kharzak írta:

Sajnálom,énis 1 cipőben járok. probálok pozitív lenni de ez kevés önmagába szerintem,engem is kirekesztett a társadalom. Prostira nem gondoltál még? Nekem sincs senkim,csak anyukám szeret hiába írkálok rá emberekre,nem foglalkoznak velem. Szerintem nem kéne ennyire rá görcsölni a témára,bár énis rá görcsölök énis úgy érzem hogy nem kellek egy nőnek sem. Tényleg sajnállak de nemtudok segiteni,mert aki magán másnak se tud.sorstárs Sad 28F

Üdv.De gondoltam már prostira de nem szeretném azzal elveszteni igazábó barom vagyok még ezen a téren is én szerelmi kapcsolatban szerettem volna elveszteni. De valójában már nem görcsölök ezen igazából már nem érdekel az egész csak jól esett ezeket leírni. Igazából már semmi nem érdekel és mindent feladtam szarok rá az egészre elfogadtam az úgy mond sorsomat,hogy így élem le már az életem. Smile Most már nem is szeretnék senkit igazából már túl késő ehez.Ha már 32 éven keresztül nem kelletem senkinek nem tudtak úgy elfogadni és szeretni amilyen vagyok akkor nem kinlodók már ezen.Nem akarok megváltozni csak azért,hogy olyan legyek amilyen valójában nem vagyok csak,hogy dughassak. Azon dolgozok folyamatosan,hogy elnyomjam/kikapcsoljam az érzéseimet,hogy ne szeressek meg senki soha többet mert viszonzást úgysem kapok így fölösleges bárkibe is beleszeretnem. :( 


Offline
Csatlakozott: 2015 szep 21

Sajnálom,énis 1 cipőben járok. probálok pozitív lenni de ez kevés önmagába szerintem,engem is kirekesztett a társadalom. Prostira nem gondoltál még? Nekem sincs senkim,csak anyukám szeret hiába írkálok rá emberekre,nem foglalkoznak velem. Szerintem nem kéne ennyire rá görcsölni a témára,bár énis rá görcsölök énis úgy érzem hogy nem kellek egy nőnek sem. Tényleg sajnállak de nemtudok segiteni,mert aki magán másnak se tud.sorstárs Sad 28F


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Én beteg is vagyok vannak akik belátják és erre kirekesztéssel válaszolnak. De akik meg egészségesnek gondolnak azoknak meg hatalmas elvárásaik vannak, az egészségesekhez mérnek és ennek nem tudok megfelelni. Tehát szerintük gonosz vagyok meg rosszindulatú és a változás fejben dől el és ezt várják el. Meg csak magamat tudom gyógyítani és a vallással. Tehát igazából senkivel nem értek szót. Amint tehetem elköltözöm innen mert itt csak meg nem értettség van. 


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

Igen sajnos a "normálisak" mindig azt várják el,hogy olyanok legyünk mint ők.Mert nem értenek meg minket nem érzik át azt amit mi érzünk.Ezért csak lehülyéznek minket,kinevetnek betegnek mondanak és tovább állnak.Ők nem úgy látják a dolgokat mint mi. Sad


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Igen, erre jó ez a blog. Tőlem még elvárják h uralkodjak az irigykedéseimen, hát persze, könnyen beszélnek, nekem négyszer annyi szenvedés jutott, mint nekik. Jogom van irigykedni és gyűlölködni. Ennyi szenvedés után legyenek ők pozitívak. Főleg h minden veszekedésért engem hibáztatnak meg ha olyat teszek akkor viseljem el h azr mondják, ok nélkül csináltam. Mert mindenben én vagyok egyedül a hibás. Miért kell ezt eltűrnöm. Mikor erre gondolok akkor felakasztanám magam legszívesebben hogy ne kelljen tovább elviselni. 


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

Ez az irigység rész nekem is ismerős én is elégé megirigylem ha másnak jobb a helyzete vagy csak azt látom,hogy boldog vagy van párja vagy képes szociálisnormális életet élni.Azt hiszem ezért regiztem  én is az oldalra csak,hogy leírhassam azt ami bánt engem anélkül,hogy kigunyolnának vagy kinevetnének engem.Tudom,hogy ettől nem változik semmi de jó kiadni magamból esetleg beszélni rőla valakivel.Egy kicsit úgy megkönyebülök tőle azt hiszem.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Hát igen. Ha máshol írod le már azt is h szenvedsz, kinevetnek és kigúnyolnak és én sokszor nem bírom ki h ne adjam ki magamból. Meg ha azt látom h vkinek jobb sokkal arra irigy leszek. 


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

Sajnálom,hogy ilyen életet éltél meg és,hogy ilyen helyzetben vagy.Igen azt hiszem itt az oldalon minenkinek megvan a maga baja a maga története és néző pontja hisz pont ezért vagyunk az oldalon mert gondjaink vannak. Smile Örülök,hogy rá találtam erre az oldalra itt elmondhatom a gondjaimat leírhatom és nem kell attól tartanom,hogy lehülyéznek vagy kinevetnek.Itt megértenek minket és elfogadnak olyannak amilyenek vagyunk itt téged sem közösítenek ki. Smile És engem sem hülyéznek le meg mondanak betegnek mint nem régiben egy ismerősöm tette. :( 


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Én aszex vagyok, nem kell párkapcsolat, de én meg el voltam hanyagolva gyerekkoromban és az állandó költözéssel csak jobban tönkretettek. Már hontalannak is érzem magam, nincs is szülővárosom.... de ez már nem tud érdekel, ezt már nem lehet visszacsinálni. Én meg csak megértést kértem, helyette kapok hibáztatást, kirekesztést és hatalmas elvárások vannak, amiknek nem tudok megfelelni, ezáltal kirekesztenek. És ez a családom, rokonságom. A kirekesztés meg végig kisérte az életem az óvodától kezdve a munkahelyig. Munkahelyem nincs, soha nem fogok dolgozni, ha meg már nem tudnak eltartani, megyek az utcára.... úgysem vesznek fel sehová, ha igen, kirúgnak egy hónap múlva. Ez van. 


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

Igen másoknak alap,hogy vannak barátaik párkapcsolata meg minden.Nézd meg én itt vagyok 32 éves és még soha nem volt párkapcsolatom még szűz vagyok.Egyszerüen nekem még a csajok sem jönnek össze nem kellek senkinek sem.Mitöl legyek pozitív ugyan.Soha nem várt a párom nem mondták nekem,hogy szeretlek vagy,hogy hiányoztam életemben egyszer csokóloztam az is csak azért mert a csaj részeg volt a budapest parádén azt éppen nem volt palija velem jött ki.Azt az csak úgy jött aztán össze jött a saját unokatesojával...Na akkor most mitöl is legyek pozitív kérdem én??? Sad Azt hiszem túl sokat kértem az élettől csak annyit akartam,hogy legyen aki elfogad és képes lenne szertni engem.Akit szerethetnék és viszont szeretne engem.Valakit akit megölelhetnék akihez hozzá bújhatnék összebújva megnéznénk valami filmet meg ilyen romantikus marhaságok.De már tudom,hogy én az ilyeneket soha nem élhetem meg a valóságban nekem ezek kimaradnak az életemből.Soha nem lesz senkim már de igazából már nem is érdekel az egész leszarom. 



Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Ők könnyen beszélnek, mert nekem olyan dolgok nem járnak, ami másnak tök alap. Pl barátok. Meg nekem is rohadt nehezen jönnek össze a dolgok, egy prágai hétvégéért egy évet könyörögtem, annyira nem volt kivel elmennem. De hát ez van. Más meg kinyőgi h ezt meg azt akarja és jó hamar el is éri. De azért legyek pozitiv meg be kell vonzani... nevetségesek. 


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

Ha tudnád mennyire megértelek.Ezekszerint te is sokszor megkaptad már,hogy mennyire negatív vagy.Meg nem tudnám mondani hány milliószor megkaptam,hogy nagyon negatív vagyok legyek már egy kicsit pozitívabb mert mindennek csak a rosz oldalát  látom...De ezek egyszerűen nem értik meg,hogy nekem nincs semmi pozitívum az életemben nekem semmi nem sikerül semmi jót nem kapok soha.Ha sikerül is valamit összehoznom azért igen csak megszenvedek nekem semmi nem sikerül olyan könnyen és jól mint másoknak.De ezek fel nem tudják fogni,hogy milyen amikor valakinek semmi nincs amiért kicsit is pozitívabb lehessen. :( 


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Igen, sajnos így van. És akik meg azt mondják hogy legyél pozitív az biztos átlagos és normális ember és sosem szenvedett még így. Az ilyeneknek bezzeg könnyű 


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

Azt hiszem meg lett az eltünt hozzászolásod gondolom megint a rendszer roszalkodott.Azt hiszem ha van sors akkor nekünk ez a sorsunk a szenvedés a boldogtalanság nekünk ez lett megírva.Teljesen mindegy mit próbálunk tenni ellene nekünk ezt dobta az a fránya gép sajna el kell fogadni.


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Sajnos az öngyilkossághoz meg gyáva vagyok, igy eszembe sincs még megkisérelni sem. Vállalom a további szenvedést, ezt dobta nekem az élet, el kell fogadni. De továbbra is orditozni fogok velük, akkor se fogom elfogadni hogy egyedül vagyok mindenben hibás. Meg gyerekkoromban nem is foglalkoztak velem. Hiába volt étel, ház stb és hiába vettek meg mindent, amit akartam, ez kevés. De nem is érdekel már. 


Online
Csatlakozott: 2019 feb 16

Igen azt hiszem igazad van csak a normálisaknak jár a normális élet és a boldogság.Nekünk ezek nem járnak csak a feledés és a lassú elmúlás amit mi megkaphatunk.Olvastam a blogod Linzer számomra is ismerős érzések és gondolatok vannak benne...


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 6

Sajnos csak az olyanoknak jár a boldogság, aki "normális", vagyis képes szociális életre, családalapitásra, és rendszeresen dolgozni 40 órában. Aki meg nem, vagy eltér az átlagtól, valami baja van, arra a kirekesztés vár, és csak elmondják, mit kéne csinálni, de semmi segitséget nem kap, oldja meg maga, úgy vannak vele. De, ha nem megy, akkor kirekesztik. Miért járna az életképtelenek számára a boldogság? Igen is nem jár, mert ilyen világot élünk. De örüljünk, hogy nem 50-100-200 évvel ezelőtt születtünk, akkor még nagyobb kirekesztés várt volna ránk. 

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen