Várok Rád

Anonymous képe

Őszintén vallom, és soha nem tagadom: Férfi vagyok...és Nő; többnyire férfi, kevésbé Nő; de mindkettő vagyok. Többnyire Férfi vagyok, kevésbé Nő, és egészében Ember.

Szeretem a Nőt magamban, és megértem, és csodálom is...ahogyan Téged, legfőképpen Téged, mert Te többnyire Nő vagy, kevésbé Férfi, és egészében Ember. A részem vagy, ismerlek; magamat szeretve már Téged is Szeretlek...egy picit magam miatt, de leginkább Önmagadért Szeretlek.

Nem, nem a mosolyodat szeretem, hanem az örömöd a mosolyod mögött; nem, nem a szemeid szeretem, hanem azt, ahogyan a világot látod; nem, nem a tested érintését kívánom, hanem azt, ahogyan általa forrunk eggyé. Nem, nem a járásodat szeretem, hanem azt, ahogyan utadat járod. Nem, nem magamat szeretem Benned, hanem mindazt, amit Te jelentesz.  Szeretlek,  nem csak gondolatokkal, nem csak vegyi folyamatokkal... minden ami Én vagyok, mindazzal Szeretlek...Én, a félig egész.

Egyetlen pillanat lesz, és egy egész örökkévalóság. Lehet az a pillanat nem ma lesz, lehet csak a végtelenségig fogok Rád várni, de én várok Rád, Rád várok én. Nem baj, ha most nem érsz ide, nem baj, ha 100 életet élek le Nélküled, de az az egy, az egyetlen lesz, és egy egész örökkévalóság.

Megosztás Viberen