Képzelt beszélgetés a pszichiáterrel – II. rész

Mr. Jones képe

- Miért, mi történt 2013 októberében?

- A lány, akivel akkor együtt voltam… öngyilkosságot kísérelt meg. Nem az én jelenlétemben, a barátnőjétől tudtam meg, aki sírva borult a nyakamba, öleltem, és csak néztem a semmibe… Néztem a tömeget, ahogy hömpölyög a körforgalom felé, át a hídon. Csak az járt a fejemben, hogy vajon most mi lehet vele és legfőképpen az, hogy: miért?! Miért tette? Nyílván tisztában voltam azzal, hogy mentális zavarral küzd, de folyton arról győzködtem, hogy nézze meg: az élet szép! Mennyi szépség vesz körül, mennyi minden teheti őt boldoggá, engem, és mindenki mást. Mindenki jár-kel, keresi a helyét, ha „leragadsz egy ponton” és az magába szippant, akkor bizony nem igazán van menekvés, és egyszerűen „lemaradsz”. Bár ezt a dolgot ő mindig másként értelmezte, és ebben valahol egyet is értettem vele. Minek mindig menni valahova? Minek kell rohanni valahova? Néha csak úgy jó „lenne”, és nem csinálni semmit. Visszatérve a szuicid kísérletre. Talán még aznap este vagy rá pár napra elmentem a barátnőjéhez, elterveztük hogy bizony iszunk az éppen kórházban lévő kedves, közös ismerősünk egészségére.

Onnantól kezdve nem nagyon volt megállás. Egyre „furcsábban” éreztem magam, és persze egyre többet ittam (napközben is). Elkezdtem elveszíteni a kapcsolatot a külvilággal, és egyre nehezebben mozdultam ki. Volt, hogy egy egész álló hétig otthon voltam, szinte ki se keltem az ágyból. Egyre jobban nehezemre esett pusztán gondolkodni is, ami mellett sok mindent könnyen elfelejtettem. Ekkor már éreztem, hogy van valami baj, de fogalmam se volt, hogy pontosan mi van velem. Alvási zavaraim is voltak, folyamatosan járt az agyam és alig aludtam 1-2 órákat éjjelente, ami azért volt nagyon kellemetlen, mert mindig iszonyatosan álmos voltam munka közben, ami megnehezítette az amúgy is nehézkes koncentrációmat. Ez az állapot sokáig tartott… nagyon sokáig. Egyszerűen nem értettem mi van. Aztán 2014. május vége felé mintha valami változás elindult volna. Szép lassan visszatértem a „normál” állapotra, de utána nem sokkal… újfent történt valami, ami mindent megváltoztatott.

- Pontosan mi történt a tavalyi év nyarának elején?

 

Folytatás következik…

Megosztás Viberen