Március 29

moriarty képe

Valahogy nem érzem értelmét az egésznek. A létezésnek, a gondolkodásnak, a pénz-hajszolásnak, hogy minden nap ugyanaz történik életünk végéig. Felkelés, zuhany, zötyögés a bkv-n, munkának hívott szarlapátolás, ebéd, hazazötyögés,hülye sorozatok, alvás, majd elölről az egész.
A mókuskerékbe sokan szeretnének bekerülni, én minden erőmmel azon vagyok, hogy kikerüljek innen. Nem értem az embereket, a kollégáimat, akik mindezt élvezik. Lehet, hogy rossz környezetben vagyok, de egyáltalán nem inspirál. Nem érzem, hogy fejlődnék, nem érzem, hogy hasznos vagyok, vagy netán csak tanulnék valami újat.
Belefogtam a netes kereskedelembe, de kicsit lassabban megy, mint gondoltam. Nem baj, ezt az évet arra szánom/szántam, hogy legyen egy olyan saját cégem, amivel kikerülök ebből az egészből.
Tudom, hogy kemény, már most is érzem, de a következő évet már a saját lábamon szeretném csinálni, nem pedig egy mérgező, rabszolga-környezetben.
Ma nem folytatom tovább a lélekölést, megyek szart lapátolni.

 

Megosztás Viberen