Kedv

Anonymous képe

Nincs kedvem semmihez, enni sincs kedvem, kimozdulni sincs, már meghalni sincs. Segítséget sincs kedvem kérni. Ellenszenves a pszichiáter, akihez jártam, legszívesebben megölném, elvegetálok vhogy, meg beszélgetek emberekkel, de nem szívvel-lélekkel, meg eljárok dolgozni, ennyi. Értéktelen senki vagyok. Igazából választ sem várok ide, csak leírtam, mi van. Nem mindig érzem így magam, de sokszor. Közben éget a magány és kirekesztettség érzése, igaz én rekesztettem ki saját magam.Talán lesz valami változás, talán nem. Néha jó lenne vmi gyógyszert beszedni, ami segít, ami tevékennyé tesz, ami elűzi a borút a fejem felől.Smile))    Jobbulást mindenkinek, fel a fejjel, mindig van megváltás. Ez utóbbi mondatot egy filmből hallottam, és nagyon megtetszett.


Marci88

Lizza írta:

Köszönöm! Miért érzed magad magányosnak és ki ölte ki belőled, hogy szívvel-lélekkel beszélgess? 

Nem tudom miért érzem magam magányosnak. Talán azért mert senkinek nem szoktam róla beszélni, hogy valójában hogy érzem magam. Igazából nem is akarok erről beszélni. Magamról nem is szeretek beszélni, én ilyen vagyok.

Ezt a szívvel-lélekkel dolgot inkább arra a sok dologra értem amit csinálok. Így vagyok a munkámmal is, hiába csinálja meg az ember normálisan, ígyis-úgyis leszólják és belekötnek.


Lizza

Köszönöm! Miért érzed magad magányosnak és ki ölte ki belőled, hogy szívvel-lélekkel beszélgess? 


Marci88

Nekem inkább az a bajom, hogy jelenleg el sem tudom képzelni, hogy másmilyen is lehet az élet. Szinte mindig körül vagyok véve emberekkel, de még is magányosnak érzem magam. Szívvel-lélekkel, ezt az érzést már rég kiölték belőlem.

Jobbulást neked is!

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen