Dissociative

Liliomlány képe

Nem is tudom hol kezdjem igazából. Nem, nem az elején kéne.
Előre is bocsi, ha zavaros lesz, egy nagyobb időszakot felölelő dolgot próbálok összegezni.

Szóval napok óta azon agyalok, hogy mi van ha a pszichológusom szerint disszocaiatív személyiségzavarom van.

Azóta parázok ezen, mióta olvastam egy nő történetéről, akinek 2500 (!) különböző személyisége van. Ne akarjátok megtudni, hogy miért.

Szerdán még jó kedélyűen jöttem ki a pszichológustól, mert elég vidáman és érdekesen telt az ülés. A múltkori álmomból indultunk ki.

Azt már a legutóbbi búrás talin meséltem többeknek, hogy nálam a meditáció nem válik be. Akármennyire is ragaszkodott hozzá a terapom, egyszerűen semmi hatása nem volt egyiknek sem. Már ő is majdnem feladta a velem való bajlódást...

Aztán elkezdte összeíratni velem a "személyiségeim". Na, nem mintha én tényleg úgy érezném, hogy több személyiségből állok össze, hanem mert szerinte mindenkiben létezik több "én", különböző időszakokból, élethelyzetekből. Pl. munkahelyi én, családi én, sportos én, zenész én, tinédzserkori lázadó én, érzelmileg elhanyagolt kisgyerek én stb. Azt mondta, hogy a gond akkor van, ha ezek a személyiségek konfliktusba kerülnek egymással.

Szóval az álmomban, a kézvagdosós jelenetnél "borderline én"-ként neveztem meg magam. Bár ahogy észrevettem nem kedveli ezt a nevet, ezért adnom kellett neki egy másikat. 

Többször és többféleképpen íratta fel / modatta el velem már sokadjára a különböző "én"-eket. Ezeknek egy részét "inner helper"-eknek nevezik, vagyis belső segítő éneknek. Mindegyikük máshogy néz ki egy kicsit, máshogy vannak felöltözve, de nincs külön nevük igazából, mindegyikük én vagyok, és a nemem is ugyanaz. (Volt egyébként egy lista ahol a nemet is mindig meg kellett adnom, de ez sosem változott, hiába érzem magam néha fiúsnak, én attól még nő vagyok).

Szóval az ülésen megint el kellett képzelnem ahogy körbevesznek a segítő ének, majd "be kellett hívnom" a "borderline én"-t és megkérdeznem tőle, hogy mikor jött létre. 
Nyilván nem beszélgetek magammal, így nem tudom megkérdezni, igazából csak az érzéseimre hagyatkoztam. A tinédzserkori lázadó énemre tudtam csak gondolni, hiszen az volt az első alkalom, hogy szembe bírtam szállni anyámmal.
Állítólag megváltozott a hangom tónusa és a hangerőm is, mikor átváltottam erre az énre. Én nem vettem észre amúgy.

Szóval akkor még ezt viccesnek találtam, de mióta olvastam erről a nőről, meg hogy ha átvált a kislány énre, akkor elvékonyodik a hangja stb., egészen megijedtem.

És azóta az is eszembe jutott, hogy a kérdőivek között amit még a diagnosztizálás előtt adott nekem, volt egy DES II. feliratú is. És a kérdésekből, meg ebből a rövidítésből csak a "Dissoziative Identitätstörung"-ra tudtam asszociálni. Azt a kérdőívet egyébként teljesen feleslegesnek tartottam, gondoltam csak formalitás -és a kb 30 kérdésből 2-re tudtam kissé magamra vonatkoztatni (ilyenek pl. hogy egy történésről néha nem tudom eldönteni, hogy álmodtam, vagy tényleg megtörtént).

Nyugtassatok meg, hogy normális vagyok indecision


Offline
Csatlakozott: 2019 nov 15

Szerintem ez egy nagyon érdekes kérdéskör és téma. Mármint ez az egész én-részes dolog, hogy hogyan tevődik össze. Tavaly elég sok időt töltöttem azzal, hogy ezzel foglalkoztam, nagyon érdekelt. És a legjobb, hogy ez segített rajtad, Liliomlány! Mármint ez a Parts Work terápia, ha jól értettem. Smile


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Jó a duma, hallod-e. Laughing out loud


Online
Csatlakozott: 2017 dec 21

Igen, ezért van az hogy a poszttraumám is komplex Laughing out loud


3
Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Na, hát végül is ez a fontos. Meg biztos azért a gyakorlatban más, mint elképzelve. 

De te egy sokoldalú, komplex személyiség vagy, úgyhogy tényleg fura. 


Online
Csatlakozott: 2017 dec 21

Nem mondom hogy nem hangzik hülyén az egész, de működik (nálam) Smile


Offline
Csatlakozott: 2018 ápr 7

Dettó. 


6
Offline
Csatlakozott: 2018 ápr 7

Igen. 


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Akkor az jó. Nekem valahogy olyan életszerűtlen. Mondjuk nekem az analitikuson kívül mind1ik az.


Online
Csatlakozott: 2017 dec 21

Ez a sok személyiség-rész fura nektek?

Nekem nagyon sokat segít/segített, C-PTSD-re hatásos terápia. Igazából az egyetlen terápiás módszer, ami segített rajtam Laughing out loud


9
Offline
Csatlakozott: 2018 ápr 7

Nékem is fura az egész.



Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Ja, amikor az alkesz személyiségrészem szövetkezik a nárcival, na, akkor van baj!

Liliomlány, te nagyon is "egyben vagy"! Nekem az egész elmélet, hát, idegen. Olyan, mintha elemezgetnénk, h 2 fülünk van, mint mindenkinek. Ha meg nem, akkor beteg az illető. Oszt ennyi. 


Online
Csatlakozott: 2017 dec 21

Huh, ezt a posztot már több mint egy fél éve írtam. Azóta lógushoz sem járok, meg ezekről az én-részekről is többet olvastam, és azóta már megnyugodtam Smile de köszönöm! 

Amúgy Inner Family System-nek nevezik vagy Parts Work-nek ezt a több én-részes elméletet. 

Aztán megkérdeztem ám a lógust is mielőtt otthagytam volna, hogy ugye nem multiplex személyiségzavar, és mondta hogy nem Laughing out loud a könyv amit olvasok erről meg szintén megemlíti az elején hogy ez tök más.

Amúgy azóta a "másik hangot" is meghallom már néha, ha valamelyik kicsit hangadóbb énem veszi át a szerepet.


12
Offline
Csatlakozott: 2019 nov 15

Amikor mi ilyesmit csináltunk a pszichológusommal, bennem is felmerült, hogy disszociatív személyiségzavarom lehet-e. De nincsen, mert az egy kicsit másképp tevődik össze. Mindenkinek több énrésze van, a disszociáció során kitolódnak egyes énrészek ebből az integrációból, a kérdés az, egyben tudod-e tartani az énrészeidet. Én úgy gondolom, neked egységben vannak az énrészeid attól, hogy felismered őket, hogy most a zenész éned működik jobban, most a munkahelyi éned került előtérbe stb. Ha disszociatív személyiségzavarod lenne, ide is kapásból több fiókból írkálnál, mert amikor az egyik éned kerül előtérbe ("fronting"), akkor rögtön egy teljesen más személyiség leszel más ízléssel, más viselkedésmintákkal, de úgy értem teljesen másokkal. Nem tudom, ez így mennyire érthető. De a lényeg, hogy szerintem neked attól még egyben vannak az énrészeid, hogy néha disszociálsz. Ugyanígy voltam, sokat kutattam ebben a témában anno, amikor erről volt szó az életemben, és arra jutottam, hogy attól, hogy az ember össze tudja számolni az énjeit és felismeri, mikor melyik énje kerül előtérbe, attól még nem lesz disszociatív személyiségzavaros, sőt, azt csak kemény belső munkával lehet elérni, hogy ezekre rájöjj. Mindenesetre kérdezz rá majd a lógusodnál, én is ezt tettem, így voltam teljesen nyugodt, hogy ő kimondta, hogy nincs ilyen problémám Smile Ajánlok egy oldalt, nem tudom tudsz-e angolul, én az ő Youtube csatornáját néztem rengeteget amikor ezzel foglalkoztam: DissociaDID. Na neki tényleg disszociatív személyiségzavara van, de ő el is mondja, hogy voltak olyan napjai, hogy reggel felkelt és csak este "ébredt fel" arra, hogy "valaki" kiválogatott neki ruhákat, amikben az ágyában fekszik és fogalma sincs, mi történt aznap. Ráköszöntek emberek és úgy szólították, ahogy ő nem is ismerte magát (mármint hogy pl. ráköszöntek, hogy "Szia Nadia" miközben őt Chloe-nak hívták). De neki pl. a személyiségeinek különböző a kézírása is, más a szexuális beállítottságuk a személyiségeinek, más fajta zenét szeretnek stb. és vannak triggerek, amik a különböző személyiségeit helyzettől függetlenül (!) előhívják. Nálad nem helyzettől független a személyiségek előjövetele, hiszen a munkahelyi éned nem valószínű, hogy előjön akkor, amikor pl. zenélsz, de most csak egy hülye példát mondtam. Hanem amikor bemész a munkahelyre, előjön a munkahelyi éned és úgy viselkedsz. Ez természetes és normális, mint ahogyan az is, hogy ha adsz magadnak egy címkét ("borderline én"), azzal nem biztos, hogy a többi énrészed egyet fog érteni, azaz lehet, hogy érzel emögött valami negatív töltetű címkét és emiatt azt fogod érezni, hogy ez nekem nem tetszik kell helyette valami más. Nekem is mondta a lógusom, hogy majd ha lesz időnk és levizsgáztam, foglalkozhatunk az énjeimmel, hiszen nekem is több van, mint mindenkinek Smile a kérdés azon áll vagy bukik, mennyire vannak ezek az énrészek integrálva. Szerintem te nem vagy annyira szétesve, mint egy disszociatív személyiségzavaros egyén Smile Remélem megnyugtattalak és írtam valami újdonságot is Smile


Offline
Csatlakozott: 2020 már 7

Van, az a DDNOS, ahol nincs amnézia.


Offline
Csatlakozott: 2020 már 7

Sziasztok, azért én megkérdezném, hogy felvehetem-e a következő alkalmat, hogy magam is megbizonyosodhassam az állítása igazáról, hogy megváltozott-e a hangom vagy sem. Ezt nem bíznám a véletlenre.


15
Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Az alkalmazkodási zavarok kifejezés népszerű diagnózis leleteimen... értem ám én ezt,csak nem tudok azonosulni vele:/

Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

A teszt nem baj, ha nem pozitív. Smile


Online
Csatlakozott: 2017 dec 21

Skizo: ezaz, én sem tudom. Eddig elég magabiztos voltam benne, hogy nincs, de most kicsit elbizonytalanodtam, hátha mégsem véletlenül csináltatta meg velem a tesztet?

Kiscsillag: igen, igazad van, csak az még olyan messze van, hogy megkérdezhessem tőle (2 hét) laugh

Kleó: akkor jó, én is így gondoltam (eddig)

NoGood: azért írtam dőlt betűvel laugh

 


18
Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Eleve relatív. Az adott társadalomtól függ, mi számít normálisnak. Szóval tulképp az alkalmazkodókészség, h adaptálódsz a környezethez.


Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Nesze semmi ,fogd meg jól..Smile


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

normális=neurotipikus Laughing out loud


21
Offline
Csatlakozott: 2019 aug 13
Ha tudnám mi a normális kifejezés pontos definíciója...nekem is visszatérő,kényszeres gondolatok gyötörnek,még sorolhatnám mi minden ,de már meguntam felcimkézni a dolgokat.Nem tudom jó ötlet e ez a meditációs dolog,nekem sem ment soha, folyton belealszom.

Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Én ilyen értelemben csak a szülői-felnőtti-gyermeki énállapotokról tudok. (Tranzakcióanalízis.) Az meg mindenkinek van. Szerintem ennek a "kiterjesztéséről" van szó. A dissz. szemzavar olyan, ahogy Skizo írja.


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

Nem tudom, hogy van-e ilyen a személyiségek memóriavesztése / időkiesése nélkül, vagy a személyiségek valós különbsége nélkül (más zenei vagy egyéb ízlés, divat, ételek kedvelése, megváltozott hangszín. akcentus), vagyis, hogy azt lehet-e ennek nevezni.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen