Ez csak ugy kikivankozik

léleksivatag képe

Megint csak jo ideje nem jartam erre, azt hiszem legutobb januar elejen. Most igy belegondolva lehet nem artana visszapillanatom ahhoz a bejegyzeshez, megis miket remeltem en bele ebbe az evbe, vagy tan mar akkor is a sz*rban hemperegtem Laughing out loud

Ha barki is veszi a batorsagot, hogy vegigbongessze a jelenlegi bejegyzes, elore is elnezest a katyvaszert... egyszerre vag pofan a mult, a jelen es a jovo. En meg csak lebegek a semmibe tehetetlenul. Es megint, mint mindig, tudom, hogy minen csak rajtam mulik, de egyszeruen nem megy, nincs erom ellenallni. Na jo azert nem minden sajnos.

Kozben meg azt erzem csak sir itt a szam, holott masok sokkal tobbet szenvednek, sokkal ermenytelenebb helyzetben vannak. Ok megis kepesekerot venni magukon, es vagjarni a szamukra kijelolt utat, akarmilyen gorongyos is. 

Na szoval, hol is kezdjem. Ma szabadnapos vagyok. Hipphipp hurra, mondanak masok, de en addig jutottam, hogy felkeltem, ettem, es visszamasztam az agyba, jobb dolgom nem leven porgettem a facebookot. Ez is csak potcselekves volt, a csak egy hleyben uldogeles helyett. Lenne dolgom, oke nem tul sok, de na.De egyre nehezebb ravenne magam barmiere is. Az ilyen egyszeru dolgok is, mint takaritas, fozes...evek mire nekilatok, ha egyaltalan.Egyedul lakom egy szallasson a hotel teruleten, ahol dolgozom.

A melo turheto, fizikai ugyan, de akarmennyire is utalom minden percet neha, tudom, hogy kimozdit, megmozgat stb. Szocializalodni is leginkabb csak bent szoktam, mar amikor epp nem egyedul csinalom a dolgom. Szimplan csak tul sok idom van ott is gondolkodni, es meg inkabb lehuzni a hangulatomat. Az sem segit sokat, hogy a vilag vegen van a hely a hol dolgozom, de nem vagyok benne biztos, hogy egy nagyobb varosban tenyleg ra e vennem magam a kimozdulasra.

Most ugy fest lassan fentebb mozdulhatnek a rangletran, de nem tudom akarom-e. Nem erzem magam kesznek, es a munka jellege sem feltetlen tetszik, habar fizikailag fele annyira nem lenne kimerito, mint a mostani (nevezzuk neven, szobat takaritok jelenleg, es supervisor lehetnek). Igazabol menekulnek innen is, mint altalaban mindenhonnan, de mostmar ehhez sincs eleg motivaciom, es tenyleg, gozom sincs merre tova. Voltak/vannak teveim arra vonatkozoan, hogya hogyan is valtoztathatnek, nyilvan ehhez nem kis erobefektetesre volna szukseg, uj dolgokat tanulni stb. De hiaba van egy kis kezdeti loket, hamar tovatunik az is. Ha csak egy kicsit is csinalgattam volna amit elterveztem, mara mar siman ott ulhetnek valamelyik IT ceg irodajaban XD. Es ez csak az elmult 2 ev...

Nemregiben kiderul, hogy apumnak rakja van, egyelore meg nem tudjuk mi lesz, mi nem, de en inkabb a rosszabb kimenetelre szavazok sajnos. En ugyan tavol vagyok otthonrol, de probalom segiteni oket amennyire lehet, anyanak lelki tamaszt nyujtani. De ez leginkabb a vak vezet vilagtalant kategoria. Egyszer mar beleroppantam ebbe, ugyan akkor epp rajottunk, hogy apa mas nok utan nezett, es ez boritotta fel a csaladi beket. Nyilvan ez egy sokkal komolyabb dolog, de a helyzet ugyan az, es szivom el anya negativ energiait is, de legalabb mar nem lakom otthon. Masfelol sosem volt meg dolgom a halallal. Az utobbi idoben rengeteget gondolkoztam rajta. Marmint nem feltetlen, hogy kiiktatom magam, hanem amugy.Mi lesz, ha? Mi lesz a csaladdal, mi lesz ha anyat elvesziten, mi lesz ha en kerulok ilyen helyzetbe stb. 

Ennek elotte/illetve nagyon is kozben kiderult, hogy ocsem milyen is valojaban. Ok is okoznak nem kis fejtorest otthon a kis baratosnojevel. Magyaran minden a feje tetejere allt.

Anya sokmindenkit hibaztat, amit megertek, nagyon is. De nekem mar erre sincs erom, vagy latom ertelmet. Persze ez nem feltetlen problema szerintem. Sajnos erdemben nem tudjuk mar megvaltoztatni ezt a helyzetet, lesz, ami lesz. Az egyetlen, amit igazan tehetunk, hogy bizunk az orvosokban (talan a legnehezebb, latva a rendszert, hogyan is mukodik), illetve megprobaljuk konnyebbe tenni az elkovetkezendo idoszakot apa szamara, amennyire lehet. 

Talan a legfurcsabba/nehezebb dolog ebben az egeszben latni egy eros embert, akinek soha nem volt semmi erdeben emlitheto baja (vagy legalabbis nem utdtunk rola), es aki soha semmilyen erzelmet nem mutatott senkifele, megtorni kevesebb mint egy honap leforgasa alatt. Eletemben nem lattam meg ot sirni ezelott, vagy igazan felni valamitol. Meg csak elkepzelni se tudom mi zajlik most benne, vagy akarkiben aki hasonlo helyzetbe kerul. 

En meg fosok egy hulye bolcsessegfog mutettol, vagy meg jobb egy sima verveteltol. Az egesz eletem nem szol masrol csak a hulye felelmekrol.En vagyok a felelem maga. 

Sokadik nyuglodesem ezek utan a magany. Egy biztos, hogy maganyos vagyok, de kozben mar annyira megszoktam az egyedulletet, hogy zavarnak az emberek. Vagy nem is tudom, nem erzem magam kozejuk valonak. De neha megis jol esik emberek koze menni. Vagynek egy tarsra, de egyszeruen nem megy az ismerekes, meg oszinten nem is tudom, hogy egy bizonyos szinten belul tudok e engedni barkit is. Vagy hogy barki el tudna e viselni, vagy en ot. Nyilvan ezek a gondolatok sem lenditik elore a torteneseket.

Masfelol ki lenne az a 'valaki'? 28 ev egyedullet utan oszinten azt sem tudom kit talalok vonzonak. Neha a hormonhaztartasom beindul par napra, de ennyi. Sokszor gondolkoztam azon, hogy esetleg aszexualis lennek, de nem igazan illek teljesen ebbe a csoportba sem. Nem tudnek egy fix cimket aggatni a nyakamba. Masfelol pedig felek a tarsadalom 'undoratol' is, meg ugy is, hogy nem Magyarorszagon elek, hanem egy sokkal nyitottabb szemleletu nyugati orszagban. Ahogy telik az ido egyre inkabb azt erzem szorul a hurok a nyakam korul. Mar most is fura szemmel neznek ram, mikor realizaljak, hogy ennyi evesen nem volt meg kapcsolatom. A kedvencem, mikor a ferfiak bizonygatjak, hogy naluk a 'kulcs' a depresszio ellen. Yep. 

Szoval no, egyre kevesbe talalom a helyem a vilagban. Es tudom, hogy csak magam vagyok kepes kimaszni a godorbol, amit nem mellesleg sajat magam astam, de ahhh. 28 evet kene kiselejteznem es helyrepofoznom. 

 


Offline
Csatlakozott: 2018 okt 16

"Kozben meg azt erzem csak sir itt a szam, holott masok sokkal tobbet szenvednek, sokkal ermenytelenebb helyzetben vannak. Ok megis kepesekerot venni magukon, es vagjarni a szamukra kijelolt utat, akarmilyen gorongyos is. "

De attól neked nem lesz jobb, hogy ők többet szenvednek. Az az ő bajuk, a te bajod pedig a te bajod.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen