28 éves férfi vagyok,de elveszett,magányos,egyedül anyukám szeret,nem igazán számithatok másra. van pár ismerősöm "barátom" de velük nem járok el sehova mert félek kimozdulni messzebre.

Nem volt még soha barátnőm,illetve lehetett volna de én nem szeretem a kövér nőket.Tudom az én esetembe nem kéne válogatni,de ezvan sirok minden nap emiatt mint egy fürdős kurva.

Szóval 14-23 éves koromig nem éltem egyáltalán normális életet,nem mintha most élnék de mostanában kezdtem el "virágozni".

Úgy érzem lassan magam mint aki bekattant,közrejátszhat az össze vissza gyógyszer szedés is inkább azt gyanusitom de mióta az orvosom megfenyegetett hogy nem kezel többet igy normálisan szedem mégi