A mozi és a feltörő fájdalom - amikor ? benn tudsz e maradni

intro86 képe

Gondoltam, mivel még mindig a rohadt szabi, elmegyek moziba, kell inger mert az itthoni lét kikészít. Csak az a baj, bárhova is megyek, az anya-lány kapcsolat ORDÍT mindenhonnan, ORDÍT  a lógusnál , amire később itthon döbbenek rá, villan be hajnalban mikor olvasok, hogy bakker ezt meg ezt kérdezte, én meg úgy éreztem mintha az anyám lenne...ááááááh, hoppá, olvastam tova mintha mi se történt volna, mert NEM, NEM SZABAD EZT ÍGY! BAKKERBAKKER ÖSSZE-VISSZA SZEREPKEVEREK, ANNYIRA SZAR ÜGY ÉS NEM AKAROM EZT ÍGY ...  mindegy, emailben válaszolt hogy majd erről beszélünk mert fontos. Alapvetően az furcsa érzés hogy bármi lehet fontos.

Erre ma elmegyek moziba, Mamma Mia, Abba, gondoltam, laza musical-es, attól talán jól leszek. Egy ideig még mintha élveztem volna aztán puff, beütött a krach, anya és lánya, lány és nagymama, mikor anya szülte a lányt és a jelen, mikor a lány terhes ...... mindezt figyelve, tele mély érzelmekkel, szeretettel, nagyon sok szeretettel egyszerűen megtörtem . Konkrétan a film vége fele azon gondolkoztam kimegyek, nem nézem tovább. Kikészültem. Nem a fene nagy meghatódottságtól, hogy jajjistenemezdeszép hanem attól a nagyon mély fájdalomtól, ami van bennem. Amikor nem tudod megmondani mi fáj a lelkedben, egyszerűen csak fáj és lassan lecsúszol a széken a sötétben, elszorul tested, lelked és potyognak a könnyeid. Lassan indult de most már az egész arcod beborítja. Ha itt lenne a kutya, biztos lenyalná, adna puszit, mert a könny sós ... de nincs ... a tömérdek ember között tökéletesen egyedül vagy az érzéseiddel. Aztán egyre több anya, lány, terhesség, születés jelenet és a könnyeid egyre szaporábbak.Végül megállapítottam, hogy fasza volt a filmválasztás, de csak ez játszott nálam, a többi nem.

Basszus, nem óvatkoskodhatok és kerülgethetek mindent és mindenkit a világban, csak mert nem tudom hol és mitől fogok kiborulni. Aztán meg nem vagyok lélek jós se, sose tudom előre ezeket az alkalmakat. Az ember nem így indul moziba még teljesen egyedül se, hogy aztán újra szembe kell néznie a fájdalommal, azzal hogy - mert ORDÍT A FILMBŐL - létezhet anya-lány kapcsolat harmónikus, szeretetteli, születés ami a fájdalommal együtt boldog .... nem is tudom.

Hétvégén letelik a szabim de nem érzem magam kipihentnek hiába aludtam mindig sokáig, a lelkem nagyon fáradt. Végül is mióta szabin vagyok, nézzük, vagy sírtam vagy ittam, ha ittam próbáltam magam jól érezni ennek ellenére inkább sokszor sírtam, persze volt mikor táncoltam és ugráltam de mikor beszóltak, sírtam, a kezdő kört, amikor mindent kihánytam azt jobb is elfelejteni, nagyanyám szülinapját végképp - most pedig boros kólát iszok, azzal a múltkori kihányt fantasztikus borral de tisztán már nem merem - és ehhez jön hozzá a legszuperebb, hogy holnap mennem kell a dokinőhöz és mindezt elő kell neki adnom. Bakker, ilyenkor előtte időnként még magamban se tudom hogy fogom elmondani ... próbálom összeeszkábálni magamban amiket átéltem, le kéne írnom, de ott spontán, amit tudok, eszembe se jut hova írtam le ....

és jövő héten lehet visszamenni dolgozni, a szorongások meg ott folytatódnak. Néha azt érzem, olyan jó lenne megpihenni, úgy tényleg.

és akkor holnap még bemenni a gazdaságishoz mert kolléganő ma hívott, hogy nem írtuk ki a szabit, ott is végigjópofizni és válaszolgatni minden kérdésre, hogy hogy telik és merre voltam. Ehhez végképp semmi kedvem.


Offline
Csatlakozott: 2017 dec 19

Kitartás! Smile

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen