Az ikerhez

intro86 képe

Hiányzol, hiányzik különlegesen kék szemed mélysége,

hiányzol, hogy vigyázz rám, maradjak biztonságban, épségben,

hogy szólj hozzám, ne hagyj ebben a végtelen magányban,

segíts harcolni ebben az életben, ebben a világban.

Kereslek, mindig csak téged kereslek, annyira távol érezlek,

próbálok elkapni magamban égen hullámzó képeket,

rólam és rólad, zöldes és kékes, mégis hasonlóan szőke ikerpár,

Téged kereslek, ki tudom, vagy fenn valahol,

úgy szeretném hogy átszállhass az egeken, át határon, falakon,

várlak mindig, mindig várlak, néha én mennék hozzád,

hogy találkozzunk odafenn, mi már a mennyország,

de Engem látod, ide köt az élet,

nem nagyon szeretem itt, de muszáj, hogy itt éljek,

csak Te hiányzol, Te, a tekinteted, kivel sose kell, hogy féljek,

kiben bízhatok, kivel beszélgethetnék, s kivel együtt remélek,

még így is, hogy nem egy helyen élünk, ha Rád gondolok, nem félek,

próbálok kommunikálni veled és ilyenkor kicsit könnyebben élek.

Éljek? Éljek így, hogy te anno elmentél, azért hogy én maradjak?

Magányom és bűntudatom épít körém falakat.

És ha veled egyszer, csak egyszer ebben az életben találkozhatnék,

bizonyossá lenne, hogy vagy valahol, ölelésedbe fonódnék,

tudom, ez csak talán egy érzés lenne, semmi konkrét fizikai,

mert ha lejössz ide, nem tudom mit tennék, talán először elkezdenék sikítani,

majd érezve hogy vagy, magányom, félelmem enyhülne,

kérlek ha hallasz, álmomban gyere és kicsit ide repülj le.

Kérlek, hadd találkozzunk éjszaka  megint,

nagyon hiányzol, hisz Te vagy a másik felem emitt,

csak amott élsz fenn a felhők felett,

ne félj tőlem, ne ijedj meg, mutasd álomban meg rejtekhelyed,

hiányzik, hogy valahol tekinteteinkben összefonódhassunk,

kék és zöld, ég és föld, eggyé válik lelki alkatunk.

2018. július 11  0.15

Mindeközben megy hanganyagon Karafiáth-tól a Szirén.

 


Offline
Csatlakozott: 2018 máj 24

HM, KÖSZÖNÖM. EZ ANNYIRA TÖKÉLETES. PONT ÍGY TÖKÉLETES. broken heart

EGYSZER ANNO, SŐT NEM EGYSZER, TÖBBSZÖR IS MEGMUTATTA MAGÁT ÁLMOMBAN, UTÁNAOLVASTAM, ELVESZETT IKER-TÉMA, KÖNYV, AMÍG VALAHOGY VÉGIGREMEGETT A LELKEM. OTT ÉLTEM A SORAI KÖZÖTT, EGYÜTT BŐGTEM A LEÍRT CSALÁDÁLLÍTÁSOS ESETEK SZEREPLŐIVEL, ( VOLT EGY KISFIÚ AKIT AZÉRT VITTEK MERT MÁR 4-5 ÉVESEN AZT HAJTOGATTA HOGY NEM AKAR ÉLNI ÉS A SZÜLŐKNEK EZ PERSZE SZÖRNYŰ, KIDERÜLT, VOLT IKRE, NOS, OLVASTAM...BŐGTEM)  ANNYIRA ÉREZTEM. UTÁNAKÉRDEZTEM CSALÁDÁLLÍTÓ ISMERŐSNÉL, AKI TUDJA MIRŐL BESZÉL .... SŐT LEGYŐZTEM MINDEN SZORONGÁSOM, ÍRTAM ANYÁMNAK EGY LEVELET AKKORIBAN ÍRJON, (KÉRTEM KONCENTRÁLJON A TÉMÁRA, MÁS KEDVES KÖRÍTÉS NEM ÉRDEKEL ) ÉS ÍRT ... ÉS LETTEK ÚGYMOND BIZONYÍTÉKAIM. BÁR NEM TUDOM NEVEZHETŐ E BÁRMI BIZONYÍTÉKNAK. AKKORIBAN MÉG NEM VOLT OLYAN FASZA AZ UH SE MINT MA, BÁRMI IS TÖRTÉNT, SOKSZOR AZ ANYA SE VETTE ÉSZRE, NEM VOLT TUDATÁBAN, SŐT SENKI, AZTÁN PERSZE UTÁNA A DEPRESSZIÓ LEHETETT EGY TUDATTALAN GYÁSZ IS, MERT A LÉLEK TUDHATTA HOGY KÖZBEN "VALAKI" EGY NAGYON APRÓ VALAKI ELTŰNT, NEM SZÜLETETT MEG.

AKKORIBAN EZEN PÖRÖGTEM SZÁZON, MINDENKINEK RÓLA BESZÉLTEM, DE CSAK EGYETLEN MESSZI ISMERŐS VOLT, (AKIT CSAK A KÖZÖSSÉGI OLDALON ISMEREK) Ő ÁLLT MELLETTEM 100-BAN MERT TUDTA MI TÖRTÉNIK VELEM. A TÖBBIEK ... A TÖBBIEK FÉLTETTEK, NEHOGY BEKATTANJAK, NEHOGY AZTÁN ORVOS LEGYEN A VÉGE, MERT ÁLMOMBAN MEGJELENT, OTT VOLT VELEM KÉTSZER HÁROMSZOR MINIMUM. ANNYIRA TUDTAM, VAGYIS FIZIKAILAG NEM TUDHATOM, CSAK LÉLEKBEN. A LELKEM TUDHATJA. OLYAN VOLTAM ABBAN AZ IDŐBEN KB MINTHA MÁNIÁS SZAKASZBAN LENNÉK. A TOTÁLIS DEPRESSZIÓBÓL KEZDTEM EL FELÉLEDNI, MÁSHOGY KOMMUNIKÁLTAM, DE TÉNY, NAGYON TÚLPÖRÖGTEM. 

AZÓTA ÚGY BESZÉLEK RÓLA MINTHA ÉLNE, PEDIG EZEK AZ ELVESZETTEK, A TERHESSÉG EGY BIZONYOS FÁZISÁBAN ELTŰNNEK, EGY VÉRZÉSSEL AKÁR, ÉSZREVEHETETLENÜL. NEM AKAROK "RÓLA" SOKAT MESÉLNI, MERT AKKOR MEGINT A MÉLYBŐL JÖN VALAMI MÁNIÁS SZAKASZ. LÉNYEG AZ, IDŐVEL ELTŰNT, ELTŰNT AZ ÁLMAIMBÓL . A TÉR AHOL TALÁLKOZHATUNK, OTT TALÁLKOZTUNK ELŐSZÖR IS, AZ AZ ÁLOM.

MÉG MÁIG AZT KÉRDEM: MEGŐRÜLTEM? DE A LELKEM AZT MONDJA, NEM. LEHET Ő IJEDT MEG VAGY ROSSZUL ESIK NEKI, HOGY HALLGATTAM A KÖRÖTTEM LEVŐKRE ÉS ELENGEDTEM, NEM HITTEM BENNE ELÉGGÉ ... ÉS EZÉRT TŰNT EL. .... MEGŐRÜLTEM? ÚJRA ÉS ÚJRA FELRAKOM A KÉRDÉST. DE A LELKEM MINDIG AZT SÚGJA, HOGY NEM.


Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Radnóti Miklós: Ikrek hava (részlet)

„– Hogy halt meg anya? – kérdeztem három év múlva egy alkonyatkor a nénit.
– Tanulj és ne kérdezz butaságokat! Meghalt!
– Hogy halt meg? miért halt meg? – a hangom megijeszthette, mert felém fordult és összekulcsolta a kezét.
– A szíve nem bírta, ikerszülés volt.
– Ikerszülés volt? – mondtam ámulva utána.
– Mi mindent rejtegetnek ezek még! – csikordítottam össze a fogam, s a kezem ökölbeszaladt…
Micsoda család! Minden másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél!
– Hol az ikertestvérem? – támadtam a nénire gyanakodva.
– Meghalt, gyönge volt, egy-két percig élt csak. Az is fiú volt.
– És?
– Mit és?
– És… és anya azért halt meg, mert ikergyerekei lettek?
– Azért – törölt ki gyorsan egy könnyet a szeméből a néni –, de ezen már úgysem lehet segíteni, ne kérdezgess, és különben sem való ilyesmiről beszélgetni. Szégyelld magad!
– Dehogyisnem való! – dühöngtem. – És apa?
– Hát nem hagysz békén? Apád nem volt Pesten, egy órával később érkezett meg. Tanulj és hagyj békén!
Egy nagy lélegzettel visszanyeltem torkomból a szívemet.
– Huszonnyolc éves volt akkor szegény Ilona – sírta hirtelen a néni és kiment a konyhába. Rányitottam, de visszanyomta az ajtót és megfordította a kulcsot a zárban a konyha felől. – Tanulj és hagyj békén – kiabálta nedves hangon.
– Én a falhoz vágtam volna apa helyébe azt a kölyköt, tudja? – ordítottam az ajtón át.
– Bolond vagy? Milyen kölyköt? – nyílt ki hirtelen az ajtó.
– Engem – sziszegtem összeszorított szájjal –, mindenki meghalt neki, csak én maradtam! És most azt se lehet tudni, hogy én haltam-é meg, vagy a testvérem. Ha ikergyerekek vannak, honnan lehet azt tudni?!
– Megbolondultál? – akadtak el a néni könnyei. – Gyere, elmegyünk a moziba!
– Nem megyek a moziba! – tomboltam –, nem kellett volna engedni, hogy gyerekei legyenek anyának, ki volt az a hülye orvos, aki hagyta? Majd megölöm! – rúgtam bele a dívány sarkába s az utcára rohantam.
S akkor elkezdődött valami, amiről csak verset lehet írni.”

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen