II. Újra és Újra (13)

HellStone képe

Újra és Újra
Ma S.O.S dolgom volt amit nem tudtam előre, reggel gyorsan bevettem egy

fél tablettát...hátha elég lesz. 11-kor egy újabbat. Nem voltam jól. Nem

éreztem azt amit máskor a pirula alatt, többet nem akartam bevenni. Így

nem sokkal később elindultam, természetesen rögtön előjöttek a szokásos

dolgok amint kiléptem az ajtón. Az érzés hogy az ablakokból

figyelnek...ekkor az utca még üres volt, ami persze nem tartott

sokáig...és még mennyit kell mennem a célig... Ahogy gyűltek az emberek

a pánik egyre rosszabb lett, a szokásos "hova nézzek" dolog. Ugyanis ha

jönnek velem szembe, nem tudom eldönteni hová nézzek? A másik szemébe?

Nézzek el mellette? Nézzem a földet mint egy búslakodó hülye? Annyira

kellemetlen ez a dolog hogy mindig azt hiszem forognak a szemeim

mindenfelé, mit gondolhatnak rólam? A gyógyszer egyébként azon is segít

hogy annyira nem dülled ki a szemem. Anélkül nagyon ki van nyitva a

szemem vagy hogy is írjam, a gyógyszer okoz egy kis nyugalmat, és így a

szemem is összébb szűkül. Nem a pupilláról van szó, a szemhéjról.
Gyakran azt is észreveszem hogy ha netán beszélgetek valakivel, a szám

széle legörbül mint amikor a kisgyereket megszidják ha rosszat csinált,

sőt a szemem is már-már könnybe lábad. Ha próbálok másfelé tekinteni,

nem a beszélgető partnerre, akkor meg azt hiszem azt hiszi nem figyelek

rá... Sokszor jó lenne magamat kívülről megnéznem. Az utcán

természetesen leizzadtam rendesen mire a célhoz értem...ez majdnem

mindig így van. Ekkor meg az a probléma érzik-e mások? Azt hihetik nem

fürdök? Egyébként amikor csak tudok kerülőutakon megyek, elkerülve az

esetleges még kellemetlenebb szituációkat amik szinte mindig

bekövetkeznek. Az a jó az őszben/télben hogy hamar sötétedik, akkor már

nincs probléma... na és a sok ismerős... valakivel mindig összefutok,

utálom. Amikor megyek az utcán fürkészem is mindig az embereket, látok-e

ismerőst...ha igen, próbálok láthatatlanná válni. Nem sok sikerrel.

 


Offline
Csatlakozott: 2015 feb 10

Szia, igen, nyáron elengedhetetlen.. de ősszel/télen ki hord?


Offline
Csatlakozott: 2014 jan 20

Én is magamra ismertem nem egy mondatodban írtakkal. Én is szoktam érezni, hogy figyelnek. Hogy hogyan kell a másikra nézni, az nekem is nehézséget okoz, és gyakran lefelé tekintek zavaromban. Beszélgetés alatt én is el szoktam terelődni olykor arra, hogy a beszélgetőtársam esetleg felfedez valami furcsát mimikámban. A kényszer engem is gyakran kerülőútra visz.
 


Offline
Csatlakozott: 2015 júl 4

Szia Hellstone,

Ismerős amit írsz.

Arra gondoltál már hogy valami jó napszemüveget hordj? Nekem sokat segít és migrén ellen is kiváló.

Na jó szívszúrás ellen nem ér sokat de akkor is, arra jó, hogy nem kell izgulni attól hogy figyelnek, elrejti a tekinteted. Még az önbizalmat is növeli.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen