Segítségre van szüksége?

Ha öngyilkossági gondolatai vannak,

hívja a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot.

Ha öngyilkossági szándéka van,

hívja a 112-t!

Bambiciklus!

heimweh. képe

Egyre felettébb úgy tűnik, hogy véreink sorsa mienkkel összefügg, hogy úgy fogalmazzam, bizonyos mélységű rokonságot mutat. Bizony, beletúrkáltam ismét a családi ereklyés ládikóba könyökig, és lám, fényesre derült, hogy méltán elfeledett földim, Bús Frédi csakugyan kilátástalan, de megannyi dekoltázsba belátásos szerelmet táplált dentálszakorvosnője iránt, miképp magam is. Nocsak, micsoda figyelemre méltó egy belesés! Kevéssé tudni, a dolognak voltak e komolyabb folyományai is, avagy csak plátói móduszig jutott a cselekmény, mindenesetre Frédi költeményei jelentős szándékról, acélos elhivatottságról tanúskodnak a hölgyike irányába! Ezeken fölül kiváló poetikai érzéke, és szakadatlan verselhetneksége is föltűnő! No lássuk, hogyan is alakultak a szív dolgai akkoriban!

 

szürke szamovár
nagy matt vitrin mögött
kuporgok csak fürtös éjszakán
sikkes bambim doktorom
mosolya szertelen szép kaján
nem néz ma rám
bimbózó motyóját
köpenye messze röpteti
meg nem les a fehér rolón át
csak egyre cígölt bánatom
e több heti savanyú salak
mi feszt a silány vadhúsba kap
görcs valamint szikár szédület
késői órán nélküle

*

nagyra kéne nyitni
mondja nekem folyton
és én mindég betartom
nem zúgolódom nem feleselek
köpenye tátong alant míg beleesek
megszurizgat habár
és csurran a bamba nyál
jómagam nem reklamálok
nincsen rá ok
míg ővele ringat az álom
és príma parfömét inhalálom
oly jó az élet énnekem

*

az én gyógyászom mint a vatta
csupa mészfehér és bársony
de semmi fölös csinnadratta
nem is kell nekem másom
elég az hogy lássam

*

hogy hétfő reggel vagy kedd délután
mindegy az nékem
csak nyúlok székedben szép sután
tépázott sivár balga képem
kiviláglik mint hevült lámpabúra
s dundi derű özönlik rá a búra
míg te tűddel lágyan traktálsz
szívem hőzöng egyre rikácsol
forgalmas de szűk galambház
miből sajnálatomra kilátszol
pedig jer be hívlak légy részesem
de csak állsz ott félszegen félédesen

*

ó az életben oly sok cikk-cakk
tömérdek módosulat mizéria
egyre másra új szelek vonyítnak
s új széláriákkal újabb széria
mégis hiheti kegyed esküm szavát
míg csak világ a mindenség
kétséget nem hagy a hétszentség
hogy mind felettébb szeretem magát

*

gazdag kirakodás mint a boltban
eremben a vér dúltan jár-kel
fürkészek izzásig spanoltan
épp hogy a székből ki nem esem
búsuló jáger didilesen

*

nyikorgó lomha lombok között megyek
fasoron osonom keresztül-kasul
szívem e mütyür de zörgeteg
szerkentyű a sűrű bánatba visszahull
kimondom tisztán mit súg az óhaj
hogy kellesz piszkosul
jöjj hát riszáló fülbevalóval
csellengő lelkemnek hitvesül
légy cukros máza e keserű ősznek
putrim ramaty kis villanyrezsóján
a gyönyör gyöngyöző levesét főzd meg
és főleg mire folyvást vágyom
bambim légy ne csak konyhalányom

*

bolondság tán hogy ámullak ilyetén
de hisz életünk múló móka
csacsiság ha netán elhúzódna
nem véled húzni el
rád felel nyomban vagy húsz zsiger
bömbölnek mind a herélt harangok
a láz karjába vesz úgy cipel
mint kilós útkálit a gondnok
oda hol egybegyűlünk mi kis bolondok
persze ábránd csak de annyit mondok
ez a kéz-láb ez a slampos durci fej
enyhén bohókás tán de nem viccel
házi bambim leszel ha addig élek
ennyit hadd remélek

*

viharfelhő ha jő egedre
óvólag majd odébbpöccintem
ne hulljék taknyos átka rád
és állandón szép lesz minden
én aranyom te miriád karát

*

ó kis kacsóját hány ízbe áhítom
járjon körül egyszer s örökül
pőre mellkasomon vádlimon
továbbá egyébütt ha van mód
és mint afféle kerge kancsót
boríja rám falatka két csecsét
titkunk marad rajta hét pecsét
de magácska csak játszik énvelem
nem is szeret néha úgy képzelem

*

csak mint sápadt konfetti hull
hull a hó
ám semmi hozzád fogható
semmi drága semmi ari
miért hát nekem megtiltani
hogy idővel belédtörődjek
mint züllött parkettbe a szőnyeg?

*

jöjj karomba kis hamvas csikóm
te rendelők flancos medalionja
te mindenség összes bája a harmadikon
hogy nem lehetsz nekem ki mondja?

*

minek nékem strandidő
nyegle nyári fuvallat
ha itt van ő a bambinő
ki fogamba furatgat
napsugaram nagy sudáran
reám omlik mindenestül
két tejcsárda két dudában
és lám a szívem enyhül

*

vétkes álmot osztoztam veled
zihálón és nyögdicsélve
szájam alakod dicsérte
míg a hernyóhabos ügymenet
zörgő zenitbe nem vezetett

*

szép madárkám fess galambom
találj reám reggel este random
jer ölembe huppanj ohh babám
hagyd csókjaidat falnom tonnaszám

*

amiért kicsim nem lehetel
alkonyra fordul a messzeség
reám hág illetőleg leteper
a hollónyafitól neszes vég
s én leszerelve pangok alant
mint pilledt szélhámos góliát
ki voltjába rémül és a vant
is úgy éli akár komor krónikát

*

szép napon ha majdan eljő
ölembe veszlek megnézheted
meresztheted két méz szemed
míg én ízesen kanyargó
fakó kis tisztásodon
csak tenéked gitározom

*

lehetek bár dinka mamlasz
hogy a setétben aranylasz
nem túlzok
pirinyócska csillagmorzsa
ragyogsz fölém hajolva
(csikidám)

Megosztás Viberen