A szomorú, jóllakott hóemberek

Borostyán képe
Mikor télen esik a hó akkor a természet talán, álmában mosolyog,de már ő is elfelejtett mosolyogni,mert túl sok a fájdalom,helyette inkább esik az eső,hogy azt a sok könnyet elmossa. Egy kisgyermek éjjel, bánatában hóembert épített,mert a szülei bántották.Miközben építette mérges volt és végtelenül szomorú emiatt, belegyúrta abba a hóemberbe az összes könnyét s reggelre a hóember feléledt.Mikor még,mindenki aludt,a házba belopózott,nagy száját kitátotta majd,anyukát s apukát elnyelte.A jóllakott hóember az ágyba befeküdt és estére elolvadt miközben a szülők lassan,újra felengedtek rémületükből és onnantól kezdve,sosem bántották a gyermeket mert,ő mindig épített egy újabb hóembert.A történet,szájról szájra terjedt a gyermekek között és azután szinte,minden kertben és udvarban állt egy hóember. Ezek a gyermekek örökre megjegyezték a szüleik rémült arcát mikor azok,meglátták az újabb hóembert és emiatt egy életre megtanulták a leckét.Ők már, együtt építették a saját gyermekeikkel a hóembereket. Ha,havas erdőben járok akkor,látom magam előtt azt a sok-sok hóembert amit,együtt építettünk volna.Ők nem mosolyognak és sál sem lóg a nyakukban csak a szeműk keserű,mert egyik sem akart olyan gonosz szülőt enni.

Offline
Csatlakozott: 2021 jan 25

Kiscsillag és ElijahShade, köszönöm szépen.


Offline
Csatlakozott: 2020 nov 18

Szép és nagyon szomorú történet.


Offline
Csatlakozott: 2022 jan 21

Nagyon szép, megható és tanulságos történet. 

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen