Hétvége

Csumpika képe

Elég hullámzóan telt a hétvége... Voltak pillanatok, amikor azt mondtam, hogy ennyi, nem bírom tovább és jöhet újra a 10 mg Paroxat. Aztán elmúlt az érzés. Szeretném elérni azt a szintet, amikor a hülye gondolatok sem jönnek már (arról pl. hogy milyen állapotban voltam tavaly nyáron, hogy itt-ott fáj, hogy vajon miért fáj a fejem, hogy vajon miért érzem néha "zizinek" magam a munkahelyen, hogy nehogy depis legyek... Ilyen és hasonlók száguldoznak a fejemben, mintha egy össze-vissza kavarodott autópálya lenne benne. Vasárnap aztán tök "száraznak" éreztem az egész fejemet, a fejem búbjától a nyakamig, a számig. Olyan volt, mintha egy üres tölcsért viselnék a nyakamon. Eszembe is jutott egy pánikos ismerősöm szemléletes leírása a pánikról és a gyógyszerről. Úgy írta le, hogy olyan a fejünk, mint egy medence, amiben kis halak úszkálnak. Amikor nem kapnak gyógyszert ill. szerototnint, akkor kétségbeesetten vergődnek a szárazon, és amint megkapják amire szükségük van, vidáman úszkálnak újra. Hát valahogy így éreztem én is hétvégén, de gyógyszer helyett vizet ittem és b-komplexet vettem be. 

 

Megosztás Viberen