történetem

csilla96 képe

Sziasztok!

Én egy 20 éves lány vagyok. Jelenleg a párommal élek 3 éve. Iskolába járok, májusban érettségizek.

Miért is jöttem a burára?

6 éve depresszióban szenvedek. 

Az osztálytársak nem fogadtak el, kiközösítettek, gúnyoltak, megvertek, mert én voltam a gyengébb. Emiatt elkezdtem magamba fordulni. Egész nap csak sírtam a szobámban, vagdostam magam, nem volt önbecsülésem. Bevettem egy levél Nospát, meg akartam halni. Senki nem vett észre semmit.

Ezután jött a középiskola. Ott már jobb volt, volt egy-két barátom, elfigadtak.

De mindent elrontottam.

Volt egy roma fiú, akit szerettem. Mindenki óvott tőle, mert hogy csak kihasznál. Elmentem vele sétálni. Egy régi házhoz értünk, ahol már várt a haverja (szintén roma) meg az egyik osztálytárs. A két roma fiú rávett hogy füvezzek. Kb két slukk után beszédültem, és ezek már húztak is le a pincébe, ahol pali (akibe szerelmes voltam) hátulról erőszakolt, dezső (haverja) meg orálisra kényszerített. Közben végig sírtam, könyörögtem hogy hagyják abba, de csak röhögtek. Végül -hogy még jobban megalázzanak- lehugyoztak. Utána megfenyegettek, hogy ha bármit elkapnak tőlem, megölnek. És mindezt végignézte pityu (volt oszttárs) aki utána elhiresztelte a suliba. Féltem. Gyűlölöm magam ezért!! Vagostam magam minden nap, sírtam.

Utána mentem gimnáziumba, ahová jelenleg járok. 

Kb fél éve járok pszichológushoz hetente meg pszichiáterhez kéthavonta. A háziorvos utalt be pszichiáterhez, mert megállapította hogy mély depresszióban szenvedek és falcolom magam.

Antidepresszánson (Velaxin) élek fél éve, bár igaz, rendszertelenül szedem.

Szeretek olvasni, zenét hallgatni, filmet nézni, naplót írni. Érdeklődnöm a természet és az àllatok iránt.

Hát, röviden ennyi az én történetem, remélem tanulságos lett.

És aki itt van különféle lelki problémák miatt, annak üzenem, hogy ERŐS VAGY, és jobb lesz, hidd el! 

Én bízok bennetek! ❤❤


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 1

Köszönöm, majd megnézem a könyvet Smile


Offline
Csatlakozott: 2010 okt 12

Ha szeretsz olvasni ajánlom ezt a könyvet, a lány írta magáról, akiről a krízisben említést tettem (neten ingyen olvasható az egész könyv magyarul):

HELEN KELLER

CSÖNDES, SÖTÉT VILÁGOM

Egy siket-néma-vak leány önéletírása

http://mek.oszk.hu/02900/02961/html/

Film is van a sztoriról! Több feldolgozása is készült.

Szerintem ez a legjobb feldolgozása:

http://port.hu/adatlap/film/tv/a-csodatevo-the-miracle-worker/movie-67214

http://www.imdb.com/title/tt0056241/

Azért írom, hogy ne mindig önön sorsunkon keseregjünk! Víditónak szánom soraim. Megindító történet. -=> Lám ilyen is volt/van/lesz!


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 1

Nem tudom... igazából csak ragaszkodok hozzá...a tudat hogy van valaki mellettem..

 


Offline
Csatlakozott: 2010 okt 12

csilla96 írta:

Amikor elköltöztem Anyutól, kiakadt anyu, mert igazából az én mostani párom anyu volt élettársa... bonyolult... akkor csak az számított hogy meneküljek otthonról... nem éreztem jól magam, nem értettek meg, szeretethiányom volt/van.

Szia Csilla96! Bocsáss meg, hogy ezt kérdezem, de édesanyád volt élettársa számodra miért vagy miben nyújt biztonságot?  


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 1

Anyutól nem kaptam meg azt a törődést, szeretetet, amit kellett volna. Ez nekem nagyon hiányzott. Mikor megtudta hogy mi történt (pityu mondta el), felpofozott, mert nem mondtam el neki. Nem tudom miért, de nem tudtam megbízni benne... Apummal nem nagyon tartom a kapcsolatot, kiskorom óta kb kétszer láttam... hiába próbálom felvenni a kapcsolatot vele, nem válaszol, nem keres. Hiányzik! Sad Amikor elköltöztem Anyutól, kiakadt anyu, mert igazából az én mostani párom anyu volt élettársa... bonyolult... akkor csak az számított hogy meneküljek otthonról... nem éreztem jól magam, nem értettek meg, szeretethiányom volt/van.


6031769

Valakit megerőszakolni majd lehugyozni???

Ez nekem már nagyon beteges. Ezért tényleg hány év börtön büntetés jár?


Offline
Csatlakozott: 2015 aug 2

Szia Csilla,

Köszönjük, hogy megosztottad a szörnyű történetedet velünk, már ez is nagy bátorságra vall.

Tudod mit hiányolok a történetből? A szüleidről nem írtál, milyen nevelést, szeretetet, támogatást kaptál tőlük? Mit szóltak a hatalmas traumádhoz, hogyan fogadták? És azt, hogy ha jól számolom 17 évesen összeköltöztél egy fiúval? Ez azért elég érett lányra vall.

Ez nem adott annyi önbizalmat, magabiztosságot, hogy megvédd magad a téged bántóktól? Hogy és miért aláznak meg az emberek, hogy egy senkinek érzed magad? Milyen emberek egyébként? Osztálytársak? Vannak barátaid esetleg?

Jó, hogy a háziorvos szakemberhez irányított, és célzott terápiát és gyógyszerezést kaphatsz. Mondjuk a velaxin alkalmankénti szedéssel azt tudod, hogy nem tudja úgy kifejteni az antidepresszív hatását? Ha jónak érezted a gyógyszert, érdemes lenne még szedni.

Sok erőt kívánok a traumád feldolgozásához, és sok sikert az érettségihez! 

 

 


Offline
Csatlakozott: 2017 feb 1

Köszönöm!


Offline
Csatlakozott: 2016 dec 31

Szia!

Köszi, hogy elmesélted! Valóban szörnyű, amit átestél, de nem a Te hibád! Azoké a szemeteké!

Jobbulást kívánok Neked, gyógyulj meg teljesen! Smile

Üdv:

Razin

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen