A horizonton

Borostyán képe

-Ne hozd magaddal a tengert,ne hozd el az óceánt.Nem érdekelnek a hegyek sem a bánatos felhők.A madarakat is hagyd meg az égnek.Mit képzelsz?Én a földön járok!Mit szeretnél?Én is lezuhanjak vagy elsüllyedjek?Te azért,eljöhetsz,de tényleg ne hozz magaddal semmit, kérlek!

    -Sajnálom,nem tudok elmenni.Nem fogom magam otthon hagyni!Te nem is emlékszel?Azt sem tudod hol jártunk?Hiszen,azt mondtad szédülsz és belém kapaszkodtál.Gondolod a földön jártál?Hát, nagyon tévedsz!

  És igen, valóban elsüllyedtem már és azt hittem ottmaradok,ott abban a végtelen mélységben,de végül feljöttem.Zuhantam is aztán, összetörtem,de újra összeraktam magam és jobb lettem mert,sokat tanultam az úton és olyat láttam ott fent amit, előtte sosem.

Nem megyek sehova,nekem itt van mindenem.Majd egyszer,összeér a óceánom a végtelen éggel és ott vár majd a horizonton valaki.Valaki,aki nem fél a magasban,mert tudja,hogy ha lezuhanna akkor én,utána mennék és felsegíteném.

  

 


Offline
Csatlakozott: 2021 jan 25

Köszönöm kedves,4dim:)


Offline
Csatlakozott: 2010 aug 10

Átérzem a haragot a féltést a szeretet kunyerálást

Mintha magamról olvasnék.


Offline
Csatlakozott: 2021 jan 25

Köszönöm szépen!


3
Offline
Csatlakozott: 2012 dec 29

Szomorú és gyönyörű.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen