babarczyeszter blogja

babarczyeszter képe

Allegomai 1986

allegomai
 
Ó tüzet visító,
pernyeszóró szárnyú,
élesujjú szentség –
 
jól vagyok a fűben
hegységként heverve,
rámnőtt állatokkal.
babarczyeszter képe

Valakinek, aki messzire megy 1986

I.
A nappal írisz színe, a kopottas
fákról szinte gondolkodni lehetne,
igérgetően zárt öklű virágok
mellett megyek egy esküvőre hozzá.
 
Egy padon ültem, mikor összevesztünk,
konyhában történt és arról esett szó,
magunk ellen sötéten én vetettem
babarczyeszter képe

Kalandok 1984

Kalandok innentől odáig
 
Északon fog megfordulni a fény,
ott. Pattog messze, nevetséges-sárga,
megtévesztő. Ideér és hatalmas
lesz, mégis elkapom – mióta várok.
Hozzánövök minden emeleten túl.
 
            Ma így beszél a vékonylábú: kislány.
babarczyeszter képe

Daktylusok 1984

1791. dal
 
térdelek itt, nem súg az a kényes,
istenit, hogyha nem erre való,
akkor minek épiti díszleteim,
miért
dug bele, mint félelme a ványadt
férget a más csigaházaiba
babarczyeszter képe

Dalocska 1983

Nem volt szivem
és nem volt tarkaságom,
amit akartak,
azt tettem hiven,
a vízözönben
a helyem megállom.
 
Nem volt szemem,
mert amin lehetne,
arcom se volt,
és nem játszik velem
egy parti sakkot
az sem, ki szeretne.
 
Nem volt hajam
és nem volt egy világom,
babarczyeszter képe

Kamaszkori versek -- NAGYON FÉLEK (1983)

NAGYON FÉLEK a nagy sötéttől
kitudja hol rejt egy oszlopot
egy oszlopot mibe beverem
még beverhetem a fejem
 
a legszebb márványudvaron
megerőszakoltak egy üveg pálinkával
hálószárnyúak, kegyetlenek
fölém emelték ítéletként
 
öröktől részeg gyerekek
babarczyeszter képe

Kamaszkori versek -- Utinapló, 1983

Utinapló (1983 augusztus)
 
A napok csöndben érintik egymást
aztán mikor nem érnek össze már
kimegyek a meztelen homokra
levetem minden ruhám
a bőrt a húst a csontot
még ezt sem szégyellem én
üldögélek testem kövén
a halmokon, mit elhullajtott-magam hagyott
 
Tartalomátvétel

Megosztás Viberen