FÉLEK

Árvalányka képe

megírtam a testvéreimnek a levelet...és el is küldtem...és most rettegek...bemásolom ide:

Leírom, amit már nagyon régóta szeretnék...tudom, hogy rettenetes dühöt fogok ezzel kiváltani belőletek, de nem ez a célom, hanem az, hogy kicsi, csak kicsit legyünk egymáshoz őszinték. Nem biztos, hogy elolvassátok, de az már nem az én dolgom.Néha fogok neveket mondani, de igazából mindent mindenkinek írok.
Anna, olyan sokszor mondod, hogy miért hozzuk elő mindig a múltat. Igazad van, vagyis igazad lenne akkor, ha a múlt végre tisztázva lenne...de nincsen, hanem mindig tologatva van, s amíg végre szembe nem állunk vele, addig mindig elő fog kerülni sajnos.Luca, Te mindent letakarsz, úgy gondolod, ami nem látszik, azt nem veszi észre senki és elég, ha odamondod-szeretlek. Ennek is meg van az oka, ne bántódj meg már most az elején. Te nem tudsz rólam sokat, mégis beállítottál rólam egy képet és elítélsz, még ha ezt nem írod így le, de sugárzik a soraidból...mert mindig azt írod, hogy Te mindent megadsz a gyerekeidnek, hogy....Te azt írod, hogy anyut meg kell érteni és így elfogadni, mert változtatni nem lehet...egyszerűen ezek után nem értem, hogy mindezt velem miért nem lehet megtenni...mindegy.Nektek szuperül be lett adagolva, hogy én milyen rossz vagyok, lopok, csalok, hazudok és a család kurvája vagyok. Ezt el is hittétek és sokszor nagyon csúnyán viselkedtetek velem (is). Anyu ezt is pöpecül kihasználta. Jöjjön egy kis kényes téma...apu. Már Pátyon laktunk, amikor anyu "rajta kapott" apuval és akkor lettem kikiáltva a család kurvájának. Pedig apu akkor már régen zaklatott, s az anyu is tudott róla, az elejétől fogva. Honnan tudom? Emlékeztek, hogy egész nap a könyv fölött kellett üljek? Vajon az nem feltűnő, hogy apu egyszer csak behív és bezárja a nagyszoba ajtót? Anyunak ez nem volt feltűnő? Anna, nem véletlenül nyitottál be, mert anyu küldött be. Amikor anyu azon a bizonyos napon a pincében lejött, a pizsamám szét volt tépve és apu éppen az egyik kezével fojtogatott..de anyu nem így adta elő, hanem hogy rámásztam apura. Ahogyan a mama is végig nézte egyszer a pince ablakból, ahogy apu egyik kezével fojtogat...Mindannyiunknak hatalmas sebeink vannak. Amíg nem értitek meg, hogy ezt nem elég lefedni, addig sokat fog még előjönni ez a téma. Elfedhetitek, de ez belül gennyedzik, s megmérgezi az egész bensőtöket. Tehettek úgy, mintha el lehetne felejteni, de nem fogjátok tudni.
Én nem maradok örökké a család fekete báránya, tagadjatok ki, vagy tegyetek bármit, de ezt a titulust én most ide leteszem.....
Tudjátok, annyiszor hallottam már Tőletek, hogy saját magam basztam el az életemet...de ha hiszitek, ha nem, ez nem olyan egyszerű...még elbaszni sem...mindent magam kellett megtanuljak...mindent...iszonyú sokáig éltem annak az árnyékában, hogy képtelen vagyok bármire is...igen, így képtelenné is tettem magamat...rengeteg hibát elkövettem, de biztos vagyok benne, hogy mindannyian...igen, mindig is hiányzott a testvéreim támogatása...nem véletlenül kezdtem el felvenni Veletek a kapcsolatot...de sajnos Ti folyton azzal jöttök, hogy a múlt miatt nem hibáztathatom, amit most csesztem el, stb...a testvéri szeretet nem arról szól, hogy kigáncsolom a másikat...nem arról szól, hogy a saját fejem fölé glóriát teszek, hogy nézzétek, én megcsináltam, Nektek is meg kell tudni csinálni...kissé viccesen, vagy inkább morbidul írnám le, hogy a testvéri szeretet az, ha az egyikünk kirabol egy bankot, akkor a másik négy alibit biztosít...nekem mindig fájni fog az, hogy nem tudok számítani a testvéreimre...hogy azt kérdezitek meg, hogy hogyan segítsünk, hanem azt vágjátok hozzám, hogy megint elbasztad...tudom-tudom, magamnak csinálom...
Amit csinálok...sajnálom, hogy azt gondoljátok, hogy panaszkodom, meg gyalázok, stb...de nem így van...talán 15 évvel ezelőtt még bedőltem a sajnálatnak. Én képviselek valamit. Kaptam egy olyan tapasztalatot gyerekként, amivel most segíteni tudok olyan embereknek, akik hasonló dolgokon mentek keresztül, de nem mernek róla beszélni, nem mernek segítséget kérni, szégyenlik, stb. Próbálom rávilágítani az embereket arra, hogy léteznek ilyen problémák, de sajnos annyira tabu téma, hogy nem fordulnak oda segíteni a másiknak. Én így tudom feldolgozni a múltat, ezt érzem életcélomnak. De ehhez el kell mondjam a történetemet, mert másként hogyan tudnám csinálni? Bármennyire is hihetetlen, sokan megköszönték már, amit teszek. Talán hihetetlen az is, hogy kerestek már fel nevelési tanácsadóból, hívtak már el előadásra, konferenciára, megkeresett már anyuka, nevelő anyuka, stb. Sajnálom, ha ezt a tevékenységemet nem tudjátok elfogadni és azt is sajnálom, hogy rosszul fogjátok fel. Nekem sokat ad az, hogy sokan büszkék rám, viszont fáj, hogy a családom pedig nem, hanem szégyenlitek.Pedig a történtek nem a Ti szégyenetek. Én sem vagyok a Ti szégyenetek.Már említettem Nektek, hogy azt gondolom, Nektek is kéne kezdenetek valamit a gyerekkorotokkal, valahogy le kéne rendezzétek magatokban, s nem eltemetni, mert hiába temetsz be egy vulkánt, az egyszer ki fog törni.Van ez a hétvégi meghívás..igent mondtam, mert Krisztián azt mondtad, hogy anyu nem jön el..aztán ő is meg lett hívva...hogyan várjátok el ezt tőlem, tőlünk, hogy egymás mellett legyünk "békességben"?Igazából nem érzem, hogy a testvéretekként kezeltek..Géza, nem tőled tudtam meg, hogy az Rozi beteg...Luca, Annai, Feri, nem tőletek, vagy csak sokára tudtam meg, hogy váltatok...ez nem testvéri hozzáállás...Én mindannyiótokkal szívesen találkozom, rendezem a kapcsolatot, de azt szépen kérem, hogy ne várjátok el, hogy ott legyek ahol anyu is...emlékeztek, hogy írtam, hogy van bennem, amit le kell küzdenem?..bevallom, van bennem egy félelem is lemenni..kinevethettek, hülyének nézhettek, de ez van...Gyerekként mindenki elkövetett, amit..de könyörgöm, felnőtt emberek vagyunk..és nézzetek magatokra, nézzetek a testvéreitekre, hogy ahhoz képest ahonnan indultunk, mivé lettünk...jó, tudom, én egy senki, de akkor nézzetek egymásra...Van egy javaslatom (ha nem akarjátok mondjuk anyut megbántani) írjatok egy levelet az anyunak...írjatok le minden létező fájdalmatokat...mindent..a legnagyobb őszinteséggel...zúdítsátok a dühötöket rá a papírra...ha ez kész és kisírtad magadat, akkor olvasd fel magadnak...nem kell elküldeni...de megtehetitek, hogy apunak, vagy akár nekem írtok egy ilyen levelet...nekem elküldhetitek, legalább tudni fogom az őszintét...ha ezt megtettétek, higgyétek el, egy mázsa fog leesni rólatok..


Kata 73

 Nagyon-nagyon szurkolunk neked!!!!!

Gondolunk rád holnap!!!

 

 


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

köszönöm Holdfény, nagyon jól esnek szavaid Smile ölellek szeretettel Smile


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

valaki elrabolhatna.. crying


Offline
Csatlakozott: 2010 okt 12

Ezekben a kérdésekben nem vagyok elég tájékozott, de pusztán csak a saját (mérhetetlenül kisebb mértékű) meggyötrésemre adott reakcióm alapján azt gondolom, hogy az ember megpróbálja "helyrehozni", amit lehet, újra és újra. Szeretné felépíteni a családot. 

Én ezt, ha nem sikerült is, egy pozitív vonásnak láttam magamban, és benned is annak látom.


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

Sajnos nem tudtam nemet mondani és szombaton elmegyek...bolond vagyok tudom, de egyszerűen nem tudtam hazudni...ki kéne találjak valami riasztó lehetőséget..vagy nem tudom..vagy ha nem jelentkezem, akkor hol keressenek..vagy már tényleg nem tudom...úgy gyűlölöm magamat...napok óta alig alszom valamit már...


Kata 73

Szia Árvalányka!

Hatalmas lépés!

Ha jól értelmezem,ezek szerint 1 visszajelzést kaptál a leveledre.És a saját nevében írta a testvéred,ha jól gondolom Egyes és nem többes számban.

Elgondolkodtató.(?)


Kata 73

 

Elnézést Eszter, egy kiegészítő tájékoztató link,hátha valaki mást is érint a téma ,csak még nem mer lépni.

:http://www.patent.org.hu/

Azon belül van egy olyan almenü is ,hogy: Tájékozódj        

Szórólap sorozat keretében ad tájékoztatást a nők jogairól, hol kérhetnek segítséget.Tájékoztat  például a   családon belüli erőszak a szóbeli bántalmazás ,kapcsolatartás,kényszerláthatás , fenyegető zaklatás  fogalmairól ,jogi szempontból is .

 


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

Köszönöm Kata, ezt mind tudom...ezekben a dolgokban már otthonosan mozgok.
Köszönöm Eszti, majd írok a Spronz Julinak.
Mindjárt itt a hétvége és a félelmem egyre jobban kezd eluralkodni felettem.
Egyébként voltam a pszichológusomnál. Azt mondta, nagyon nagy lépés volt ez tőlem és azt is mondta, hogy most jön igazán a neheze.


Offline
Csatlakozott: 2010 okt 12

Szia Árvalányka! A bátyádnak nincs igaza. De a legjobb, ha felhívod a NANE jogsegélyét, ha megint fenyegetőzik. 

PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata

  • 06-70-252-5254 szerdánként 16 -18 óráig
  • 06-70-277-6522 csütörtökönként 10-12 óráig
  • E-mailen: jog@patent.org.hu

Kata 73

Szia torta!

Mindenki nevében köszönöm!

Viszont én itt a saját nevemben tudok csak szólni.

Szubjektív látásmód lenne,ha csak önmagamra gondolnék.

Objektíven,felülről nézve sokkal bonyolultabb,összetettebb kérdés ez  :

Ha csak azt nézem például:az elkövetőknek is vannak gyerekeik, akiknek stigma ,hogy az apjuk miért van/volt börtönben  , majd fl is kell dolgozniuk ,hiszen ez számukra is trauma ,nekik is életük végéig cipelni kell.

Talán bennük is felmerül és nem alaptalanul :Mi van ha bennem is megvan a hajlam?Mi van ha egyszer én is az leszek? Hiszen a tudomány sem tudja: gén, nevelés , v mi okozza ,mi határozza meg. És ez csak egy szempont.

a társadalom felelőssége,felelősségvállalása   meg........ külön témakör.

Az én esetemet ezzel lezártnak tekintem ezen a blogon mivel:

 Ez a blog nem az enyém, hanem Árvalánykáé.

Róla szól,és ezt tiszteletben tartom. 

 

 

 



Offline
Csatlakozott: 2012 máj 29

Kedves Kata és Árvalányka!

Mérhetetlenül feldühít, hogy felnőtt emberek ilyet tesznek, az erőszak és a struccpolitika is. Azokat is számonkérném és elítélném, akik ilyen helyzetben megtagadják a segítségnyújtást.

Csupán 6,5 év börtönnel el van intézve a dolog, az "áldozat" viszont élete végéig cipelheti a terhet, próbálgatja feldolgozni a vele történteket....

Nagyon sajnálom ami Veletek történt és kívánom, hogy legyen továbbra is sok erőtök és sikerüljön megtalálni az örömöt az életetekben!

 

torta


Kata 73

Árvalányka!

Az elkövetkező hozzászólásaim megterhelőek lehetnek a számodra

Azért tartom fontosnak ezt jelezni,hogy ne érjen váratlanul ,nem szeretném ,ha sok(k) lenne .

Üdvözlettel:Kata


Kata 73

Ennyit tesz ha az embernek fájdalmas emlékeket kell felidéznie Összemosódnak évszámok,események ,torlódást okoz,lehasít, mert védekezik a psziché a terhelés következtében.Amely során flashback tünetek jelentkezhetnek.. azaz emlékbetörések  a beszűkülés elkerülésének érdekében,....Nagy megterhelés  ez a védekezés az agy számára .Könnyen és váratlanul  átszakadhat a gát.

. Most tisztult ki számomra:25 éve volt mikor rám talált a szakember nem 35


Kata 73

 A hitelesség kedvéért: Én  mindezt a procedurát egy pedofil ( iskolai tábor felügyelőtanár min 200 km az otthonomtól 1980-as évek) által elkövetett büncselekmény .során vittem végig.12 éves voltam.Kértem segítséget (sírva könyörögtem segítsen mert )ott helyben más tanártól .Nem kaptam(enyhe kifejezés).Azután már senkitől sem kértem.........

 Lebukott más gyerekkel.Rendőrségi kihallgatás,bírósági tárgyalás,6 és fél évet kapott mert sokan voltunk.

12 évesen.-szakember Segített ,de akkor még gyerekcipőben járt a psz tud bizonyos területe, és nem tehetett róla,hogy nem ismerte fel mekkora a baj.

Otthon tabutéma lett,éltünk tovább úgy mintha semmi sem történt volna.Az iskolában kitudódott,az osztálytársaim körében. Valaki elmondta nekik,természetesen nem az igazságot.Éveken át ütöttek vertek ,lekúrváztak mert gyerekek voltak és elhitték a felnőttek hazugságait - mindez csak mélyítette bennem én voltam a hibás ,én tettem valamit amiért ez történt velem.Megérdemeltem,hogy így bánjanak velem.

 Éveken át,szakember szakember hátán,diagnózisok,gyógyszerek terápiák de 1 mondat után félbeszakítottak, mindig azt mondták:ez már régen volt lapozzunk.Így  önmagam cipeltem tovább önmagam .

 

35 évig nem hittem el ,hogy nem az én hibám volt.35 év öngyűlölet.35 év múlva  talált rám  egy szakember aki nem szakított félbe, segített feldolgozni,életben tartott.Most már el tudom hinni,hogy nem az én hibám volt,hanem a felnőtteké,én még gyerek voltam pszichés szinten és jogi értelemben is .De a betegség amit emlékül kaptam ..........még dolgozunk rajta.

 


Kata 73

Árvalányka!

Nem tudom itt a Búrán v -e jogász végzettségű személy.

De ,hogy kicsit meg tudj nyugodni,hogy mindez nem a te hibád ,nem a te felelősséged volt ma sem az , te még gyerek voltál 

 

Vannak ingyenes jogsegélyszolgálatok,

Vannak Családsegítő Központok ahol szintén( remélem még )vannak jogászok

Vannak (nővédelmi ,családon belüli erőszak stb )szervezetek alapítványok ahol szintén tudnak felvilágosítást adni.

 

Tehát nem vagy egyedül!!!!!!!!

 


Kata 73

Szia Árvalányka!

Nem tudom,hogy ezt a bátyád régebben,v most a levél elolvasása után írta-e.

Nem tudom,hogy amikor nyílvánosan (TV )vállaltad akkor, mondtál-e neveket esetleg a lakóhelyed nevét  mert ha igen ,akkor én úgy tudom jogilag ebben az esetben a csatorna felelőssége  hogy a  riportban ne legyen felismerhető senki,a személyiségi jogok védelme max ha te ebbe külön írásban beleegyezel,hogy vállalod,(de ez ritka  magánvélemény:normális csatorna,v újság (nemcsak a média törv miatt) ilyet nem tesz amivel veszélybe sodorhatná a riportalanyt ).tehát nem a te felelősséged.Konferencia, stb azt nem tudom jogilag mi alá esik,de ott a nyílvánosság szerepe más mert általában zárt .

((Mellékletként:Rendszeresen jártam fotózni,feltettem a Facebook oldalra,küldtem be fotós oldalakra képet DE sohasem készítettem idegen személyről fotót mivel már ott is komoly személyiségvédelmi ,jogi kritériumoknak (beleegyezési,közlési stb )kell megfelelni.) és más vonatkozik a az 1 személyről ,más a tömeg ,más a sajtó,más a közösségi, más a magáncélú tehát még ez is bonyolult jogi kategória. )))

Nézd, a testvéred magával a családon belüli erőszak fogalmával sincs tisztában.Tehát  alap tudás nélkül vagdalkózik,fenyegetőzik a törvénnyel .

A szexuális zaklatás ,erőszak ,pedofíl cselekedet( én úgy tudom ) nem elévülő büncselekmény.

Ha volt aki tudott minderről(édesanyád,nagykorú testvér ,szomszéd,orvos,védőnő ,tanár gyerevédelmis )

Szülő aki tudott róla ,nagykorú testvér ,azt is ,,keményen bünteti a törvény" (elvileg )ezért az idézőjel)(visszamenőleg nem tudom,tehát ,hogy  van -e elévülési idő).Mert ................

 

Egyszóval :Lelekileg totál ki tudja készíteni teljesen az embert egy ilyen testvéri hozzáállás.

De jogi értelemben ,te vagy az erősebb .

És a kettő a végén összeadódik és lelkileg is megerősödsz.

Nézd borzasztóan nehéz helyzet mikor az embernek a saját családjával kell szembeszállnia, fel kell tépnie a sebeket.De még vannak testvéreid akiknek talán megjön az eszük végre és szembe mernek nézni önmagukkal, és segítő testvéri kezet nyújtanak feléd.

 


Offline
Csatlakozott: 2015 júl 4

Szia Árvalányka

Nagyon jól tetted hogy ezt leírtad.

Korrekt kiegyensúlyozott írás. Ebbe senki nem köthet bele.

Ha meg perrel fenyeget a bátyád hát lol... abba bele fog törni a bicskája

Szerintem csak a szája jár és azzal próbál kompenzálni.

Ismerek pár hasonló embert. Belemenekülnek a hazugságaikba. De hát ennyi tellik tőlük. Gyávák. Nem mernek szembenézni annyira félnek inkább áltatják magukat a hazugságaikkal.

Ne törődjél vele. Te megtetted amit lehetett.

Helyesen cselekedtél. Ez a fontos.


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

Köszönöm nektek..egyre rosszabb a szitu...biztosan tudjátok, hogy nyilvánosan vállaltam több csatornán is a velem történteket...bátyám azt mondta, hogy ezzel én követek el ellenük családon belüli erőszakt és akár még be is perelhet...már nem tudom, mit tegyek..


Marci88

Kedves Árvalányka!

Lett valami eredménye a levelednek? Sad


Offline
Csatlakozott: 2010 okt 12

Csodalatos, hogy ezt megirtad. Nagyon fontos level. Gratulalok, hogy volt erod vilagosan, osszeszedetten fogalmazni! Nagyon nehez lehetett.



Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

köszönöm.


Kata 73

 Nehéz...és Én is szorítok neked!


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

Szia Kata...ez a kép ismerős...pár éve elkezdtem írni egy olyan blogot, melyben a gyerekkori énemmel beszéltem, hogy tudjam megérteni, elfogadni, szeretni, majd eltemetni...nem jutottam sokáig az írásban, mert megmutattam másnak, és azt mondta, nagyon szigorú vagyok azal a kislánnyal...visszaolvastam ezerszer és rájöttem, hogy valóban így van...nehéz..én szorítok neked.


Kata 73

Szia Árvalányka!

NE FÉLJ!

Nekem 2 nagyon fontos dolog jött át a leveledből.

1.Most te ezt talán nem így érzed,de én ezt éreztem amíg olvastam

                                           Ez a NŐ nagyon erős !!

(Sokkal erősebb mint gondolja! )

2.Erre a levélre amit szétküldtél a testvéreidnek,jöhetnek válaszok .

Most talán már olvassák is amit írtál.Most talán már ők is ébredeznek és befejezik a menekülést .Remélem legalább 1 testvéred felébred.

Ha mégsem így történne: Neked akkor is van családod:  A gyereked

 

Nézd,én mai napig küzdök egy képpel ami sokszor nappal is előttem lebeg 

:Egy felnőtt nő visz a karján egy halott gyermeket.Mindkettő én vagyok.Évtizedek óta cipelem a karomon,és szeretném végre méltósággal eltemetni.Szeretném meggyászolni azt a gyermeket aki voltam , azt aki lehettem volna.

Szeretném,hogy végre engedjenek csendben,egyedül, elbúcsúzni, gyászolni.Mert a gyász nagyon fontos.  Mégha önmagunkat is gyászoljuk. 

 

 

 

 


Offline
Csatlakozott: 2015 jan 16

én már nem reménykedem Sad olyan jó lenne most valakivel beszélgetni Sad olyan jó lenne sírni Sad olyan jó lenne kilépni a világból Sad széjjel hasad a lelkem Sad


Marci88

Én csak reménykedem, hogy minden címzettnek van lelke. Sad

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen