…hogy ne csak egy közhely, egy üres lapon, hogy ne találjam magam egy üveglapon. Meghúzódom egy domboldalon. Álmából ébred, ha élni hagyom, ez lesz az utolsó fogadalom. Meglepődő szülinapi torta. Elhinnéd, ha azt mondanám én ezt már tudtam. Egy kicsit felkavarom a zavarosban halászók alatt az eget, mire én jövök már rendben legyek. Ha tudnád, amit érzek, a nyugalom, amiben élek, és nincs még vége a hétnek. Talán a világ változik és én nem. A hely lett más, vagy bennem történt változás? Valamiért elhiszem, valakiktől ma is elköszöntem. A végén nem marad semmim, csak egy aprócska lélek, de a tartalom a lényeg, a többi por és hamu. Valami töltés és az a sok élmény és érzés, ahogy kapcsolódik… ezt pont Neked mesélem? Semminek érzem magam, talán tényleg csak az a 21 gramm vagyok. Hihetetlen mire képes az élet, egyszerűen képtelen vagyok betelni vele. A gondolataim csupán csak tükörképek. Odaát majd valami hasonlót érzek, a halállal nem érhet véget.