Kognitív viselkedés terápia

amarilla képe

 

Nemrég tanultam egy technikát, és látom, hogy nem ismeretlen itt a búrán.

Jó lenne ennek is egy csoportot nyitni szerintem - hogy láthassuk, ki hogyan használja, és segíteni egymásnak a technika elsajátításában, és gyakorlásában.

A technika lényege, hogy rávezesse az embert, hogy az érzelmeiért ő felelős, és hogy megtanítsa az embert, hogy képes legyen az érzelmei felett uralmat szerezni.

Tehát a technika lépései:

 

1. Igyekezni kell felismerni, hogy mikor történik egy hangulatváltás. Minden jól megy, és egyszercsak a legmélyebb sötét bugyorban találja az ember magát, zokogni tudna, vagy ütni.

(példa - munkahelyi elhelyezkedést segítő tréningre járok, ahol a következő feladatot kapjuk: rajzoljuk le a lépcsőfokokat, ahogy haladtunk előre az életben. - én két lépcsőt rajzolok, az egyik megy fölfelé - tanulgatok - a másik meg megy hosszan lefelé, aztán meg fölfelé - ez az érzelmi fejlődésem. A két fejlődés totál nincs szinkronban egymással - és ahogy nézegetem a rajzomat, érzem, hogy mindjárt bőgök.)

2. nevezzük meg azt a negatív érzést, ami legerősebben ural ilyenkor minket (esetemben szomorúság és fájdalom - de persze lehet más is - pánik, düh, depresszió, fájdalom) - és százalékban próbáljuk megadni azt is, hogy mennyire ural minket ez az érzelem. (esetemben mondjuk kb. 60 % szomorúság, 40 % fájdalom)

3. próbáljuk meg megragadni azt a gondolatot, ami kiváltotta ezt az érzelmet (esetemben: mi lehetett volna belőlem, ha nem kell az intellektuális kapacitásomat arra használnom, hogy kikavarjak a gödörből - valszeg egyetemi tanár! - vagy színház- vagy filmrendező!)

4. Mi lehet ezen gondolatunk mögött egy másik, általánosabb gondolat - egy "mögöttes gondolat"? (esetemben az, hogy nem vagyok elég jó - vagy hogy nem tudom, hogy elég lesz-e az életem arra, hogy megvalósítsam legalább egy töredékét a terveimnek)

5. Na most akkor szedjük össze minden bátorságunkat és nézzük meg, hogy elő tudnánk-e jönni egy "alternatív gondolat"-tal? (legegyszerűbb szerintem átfordítani a 4-est ellenkezőjére - esetemben: a "nem vagyok elég jó helyett elgondolni, hogy "elég jó vagyok" - és hogy "valamire csak elég lesz az életem, hogy valahova eljussak"  - "többet fogok foglalkozni a nyelvtanulással")

6. mit érzek most? - esetemben kíváncsiságot 40 %ban, hogy mi lesz végül belőlem, és 60 %ban büszkeséget és elszántságot, hogy igenis ,elég jó vagyok, és hogy nem mindenkinek sikerült volna ilyen ügyesen kikavarnia a sz.ságból, mint nekem, és hogy igenis, képes leszek tovább haladni az utamon.

7. én hozzátenném ezt a 7. pontot is, amit nem tanultam a pszichomtól  . de szerintem jól jöhet: milyen konkrét tervet készítek, ami összhangban van a 6. pont-béli, pozitív érzelmeimmel - esetemben: privát nyelvórákat veszek.

Megosztás Viberen