Zarándok út az életünk

a bűntudatos képe

Ahogy 3-4 hónappal ezelőtt egy nagy káosznak gondoltam az életem, most úgy érzem olyan, mint egy zarándokút, a hozzá tartozó csodákkal, szenvedésekkel, konfortzónából való kilépéssel és stoppolásokkal.

A csoda az, hogy elindultam a társadalmi beilleszkedés felé, dolgozom, a saját fizrtésemből élek meg, és ez működik is. Az életem korábbi akadályainak fényében ezt csodának élem meg. Aztán itt van a konfortzónámból való kilépés, ami egyébként kevésbé zavar. Ide az tartozik, hogy nincs mosógép, tv , lehúzhatatlan a wc és tavasszal nehéz volt a cserépkályhába begyújtani. Különösképpen, hogy egy külterületi részen egyedül élek, ami nem túl szerencsés azért, hisz nincs ki odafigyeljen rám, és mondjuk kirángasson az ágyból depressziósabb szabadnapjaimon.Illetve most 10 napra mégis kaptam lakótársat, de az nem sok idő.

A stoppoláshoz először elég nagy bátorság kellett, de már megszoktam. Bár nem a legbiztonságosabb dolog ez egy fiatal lány számára, de nem érdekel,mert nem féltem annyira az életem jelenleg, ugyanis nem érzem annyira az értékét.Viszont ez által sok izgalmas dologra, beszélgetésre teszek szert. Egyszer egy Jehova vallású ember vett fel,és bár kicsit próbált téríteni, mégis különlegesnek éreztem, hogy megismerhetem őt, bár egész furcsa dolgokat mondott, hogy miként képzelik el ők Jehovák a jövőt. Tőlem nagyon távol állt ez, még úgy is, hogy amúgy egész nyitott vagyok a vallások felé. Bár nincs kimondott hitvallásom, de nem is utasítom el az efféle dolgokat.

Most igazán boldog lehetnék,hisz van végre egy olyan munkám amit szeretnék, és elindultam az önálló élet felé. Így is volt ez az első két hónapban, de aztán generáltam magamnak egy problémát azzal kapcsolatban, hogy milyen voltam, miket csináltam 6-7 évvel ezelőtt.Ezen nagyon kétségbe estem és bár az ezzel kapcsolatos pánikom elmúlt, mégse tért vissza az az életkedvem, ami  miatt azt hittem, már meggyógyultam.Néha akár fél éves jó állapotom is lehet, hogy aztán újra visszazuhanjak. Remélem mindenesetre, hogy most úgy élem az életem, hogy nem lesz gáz 5-10 év múlva visszagondolni rá.


Offline
Csatlakozott: 2016 júl 9

Ahol lakok, ez most csak ideiglenes szállás, mint ahogy a munka is. Szóval ez egy olyan a munkáltatótól kapott szállás, azért nincs itt sokminden.

 

Hitkérdés: Nekem van valamilyen szintű hitem, még ha nem is vagyok vallásos. Ez azzal kapcsolatos, hogy úgy gondolom, minden vallás ugyanaztbkeresi, de senki se tudja pontosan, hogy mit. Viszont hiszem hogy vannak olyan dolgok az életben, amiket még nem ismer a tudomány, és remélem egyszer tudományosan is kiderül, hogy van valami lélekféleség, vagy ilyesmi.


házikuszmacskusz

Nekem a  múltom miatti bűntudatom úgy múlt el, hogy eljutottam odáig, hiszem, hogy jézus megváltott a  bűneimtől. és vízbe merítkeztem.

És tényleg azóta formál az úr és nme érzem a bilincseket a rossz cselekedeteim miatt. Biztos ez hit kérdése is.

Nagy dolognak tartom, hogy van munkád és a jövedelmedet a megélhetésedre költöd. Minél inkább beáll majd az életed, annál tudatosabban tudod költeni és fontossági sorrendet felállítani mi az amit feltétlenül meg kell javítani, hogy élhetőbb legyen a hely, ahol laksz... Saját tapasztalatból írom)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen