Ha a depressziót évszakváltozás váltja ki, hasznos lehet a fényterápia, amely rövid ideig erős fényhatásnak teszi ki a betegeket, és így enyhíti a tüneteit. A súlyosabb depresszió esetén az alapvető terápiás eszköz a gyógyszerelés. Ugyanakkor a pszichoterápia fontos kiegészítője a gyógyszeres kezelésnek. Különböző okoknál fogva, az antidepresszánsok gyakran csak néhány hét folyamatos szedés után kezdenek hatni. Mivel minden egyes ember egyedülálló, minden depressziós eset is sajátos, és a leghatékonyabb gyógyszer megtalálása gyakran próbálkozást igényel. Noha talán kissé frusztrálónak találhatja a kísérletezést, végül az orvosával együttműködve bizonyosan meg fogja találni a megfelelő kezelést.
Egy súlyos epizód idején paranoid, üldözéses tévképzetek, vagy akár hallucinációk is felléphetnek. Gyakoriak az öngyilkossági gondolatok Ezek esetén szükség lehet kórházi kezelésre, antipszichotikus gyógyszerekre és elektrosokk-kezelésre. Az akut fázis elültével folytatni kell a gyógyszeres kezelést, a visszaesést vagy a depresszió későbbi visszatérését megelőzendő.
A pszichoaktív gyógyszerek nem gyógyítják meg a depressziót. Arra jók, hogy enyhítik az akut epizódok tüneteit és megelőzik a visszaesést. Sok depressziós esetében a gyógyszerek pszichoterápiás kezeléssel együtt a leghatásosabbak. Az önmegismerésre koncentráló terápia segít felismernünk, milyen korai élményeink, veszteségeink, vagy az életünk miféle negatív aspektusai járulhattak hozzá a depresszióra jellemző negatív attitüd kialakulásához. A kognitív technikák is sikeresek lehetnek ugyanezen a területen, a csoportterápia pedig segít a kommunikációs és kapcsolateremtő képességek zavarának feloldásában.
Függetlenül az élethelyzetektől -amelyek esetenként valóban deprimálóak lehetnek- az agyban lejátszódó kémiai folyamatok határozzák meg azt, hogy egy adott személyből depressziót váltanak-e ki bizonyos élethelyzetek, vagy hogy a körülményektől függetlenül depressziós tünetek jelentkeznek-e nála. Következésképp a depresszió esetén meglehetősen hatékonyak az antidepresszáns gyógyszerek.
A gyermekek az alapvető kémiai háztartásukat a szüleiktől öröklik át. Így aztán a depresszió átöröklődik a családon belül.Bármifajta kémiai egyensúlyzavar -- különösen a neurotranszmitterek, a dopamin, szerotonin és a noradrenalin zavara -- kiválthat depressziót. Mindazonáltal az az általános vélemény, hogy az igazi bűnös a szerotonin vagy a noradrenalin nem kielégítő működése. Ha valaki ilyesfajta kémiai sérülékenységet örököl, bármilyen külső vagy belső stresszhatás felboríthatja az egyensúlyt és depressziós tüneteket válthat ki.
Az elmúlt ötven évben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a depresszió leghatékonyabb kezelési módszere szinte minden esetben a pszichoterápia és antidepresszánsok kombinációja. A legelterjedtebb és leghatékonyabb depresszió elleni gyógyszerek az SSRI (selective serotonin reuptake inhibitors) típusú antidepresszánsok, a fluoxetin (Prozac, Floxet), a szertralin (Zoloft), és a paroxetin (Paxil, Seroxat).Ezek a gyógyszerek viszonylag gyorsan hatnak. A tünetek már akár három héttel a kezelés megkezdése után megszűnhetnek. Az esetleges mellékhatások (émelygés, hasmenés, csökkent szexuális érdeklődés, álmatlanság) ritkák és enyhék, noha az anorgazmikusság, vagyis az orgazmusra, illetva az ejakulációra való képtelenség meglehetősen zavaró lehet.
Az antidepresszánsok egy másik csoportja a triciklikus antidepresszánsok (TCA), az imipramin, nortriptyline, amitryptyline és a desipramine. Ezeknek a gyógyszereknek a hatása általában 4-6 hét elteltével érezhető. Enyhe, de gyakori mellékhatásuk a szájszárazság, álmosság, székrekedés. Ritkán azonban előfordolhat ezeknél a gyógyszereknél, hogy szív- és érrendszeri zavarokat okoznak, ezért szedésük alapos orvosi felügyeletet igényel.
Amennyiben egy beteg sem a TCA, sem az SSRI típusú gyógyszerekre nem reagál, olyan atipikus antidepresszánsok alkalmazására kerülhet sor, mint a bupropion, trazodon, nefazodon, vagy a venlafaxin. A bupropion (Wellbutrin) mellékhatásai -ingerlékenység, izgatottság, nyugtalanság- általában enyhék és átmenetiek. Mindazonáltal ritka esetekben fennáll egy csekély kockázata annak, hogy ez a gyógyszer epilepsziás rohamokat vált ki. A trazodon (Desyrel) és a nefazodon (Serzone) mellékhatásai ugyancsak enyhék és rövidéletűek: aluszékonyság, magas vérnyomás, émelygés, és szédülés. Ritka esetekben férfiaknál a trazodon (Desyrel) szedése priapizmust, azaz szexuális ingerlés nélkül is fellépő, hosszantartó erekciót okozhat. A venlafaxin esetleges mellékhatásai megegyeznek a SSRI-knél leírtakkal, s ezekhez magas vérnyomás járulhat.
Esetenként monoaminoxidáz (MAO-) gátlókat írnak fel (MAOI típusú gyógyszerek). Ezek szedése kisebb étrendi korlátozásokat követel:a tyraminban gazdag élelmiszerek, úgymint a vörösbor, sör, füstölt hal, valamint az érlelt húsok és sajtok magas vérnyomást, s ezzel együtt izzadást, remegést, fejfájást és émelygést válthatnak ki.
Sokan aggódnak, hogy függővé válnak az antidepresszáns gyógyszerektől. Ellentétben a szorongásoldók egy részével vagy a kábítószerekkel, az antidepresszánsok nem váltanak ki függőséget. A vérnyomáscsökkentőkhöz, antibiotikumokhoz vagy az inzulinhoz hasonlóan a szervezetnek szüksége lehet ezekre az anyagokra bizonyos állapotok vagy betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez. Ilymódon szükséges lehet hosszú távú szedésük az állapot karbantartására és a visszaesés megelőzésére.
Ha valaki önkényesen elhagyja a gyógyszer szedését, súlyosabb állapot léphet fel, még akkor is, ha a jótékony hatás egy ideje már érezhető volt. Ha a gyógyszer szedésével hirtelen leállnak, a tünetek visszatérhetnek, méghozzá az addiginál súlyosabb formában.
Megjegyzendő, hogy noha az a tény, hogy ezek a gyógyszerek gyorsan hatnak a depressziós tünetekre, többnyire komolyabb mellékhatások nélkül, hatalmas változást hoz azok életében, akik komoly depresszióban szenvednek, mégis, felmerül egy meglehetősen komoly dilemma. Különösen a Prozacot egyre gyakrabban írják fel a legenyhébb depressziós tünetekre is. Talán nem a legszerencsésebb a gyógyszeres kezelést az élet hullámvölgyein átsegítő varázsszerként rendelkezésre bocsátani, ahelyett, hogy más problémakezelő stratégiák elsajátításához segítenénk a panasszal jelentkezőket. Bár a gyógyszerezést önállóan is alkalmazzák terápiaként, többnyire egy összetettebb, pszichoterápiát is magában foglaló kezelés fontos eleme. És bármily hatékony és elengedhetetlen is legyen a gyógyszer egy betegség kezelésében, önmagában egyszerűen nem oldja meg egy ember szorongásokkal és zűrzavarral terhelt életét.
|
